Iskolaválasztás előtt: speciális tantervű iskolák
Joó Hajnalka
2004/04/14 22:55
2553 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Megkönnyítheti, de éppenséggel meg is nehezítheti iskolaválasztáskor a szülők dolgát a napjainkban működő számtalan féle speciális tantervű iskola. A többnyire alapítványi vagy magán fenntartású intézmények előnye, hogy sokkal inkább gyerek-, mintsem teljesítmény központú tantervek szerint működnek, előfordulhat azonban, hogy az alternatív nevelési elveket nem tudja tolerálni a család.

A kilencvenes évek közepén megjelent alternatív oktatási intézmények működését kezdettől fogva óriási szülői érdeklődés övezi: az ilyen típusú iskolákba a jól menő egyetemekhez hasonló a túljelentkezés. A hagyományos iskolarendszerben felnőtt, azok negatívumait, hibáit ismerő szülők sokszor anyagi áldozatokat is hajlandók hozni azért, hogy gyermekük más szellemben, liberálisabb elvek szerint tanulhasson és nevelkedhessen.

A kérdés ugyanakor, hogy az alternatív iskolák inspiráló szabad légköre után képes lesz-e az iskolából kikerülő fiatal bejutni, beilleszkedni, illetve megmaradni egy hagyományos közép- vagy felsőoktatási intézményben, az oktatás ezen szintjein ugyanis a "másra vágyóknak" még nincs választási lehetőségük. A reformpedagógia gyökerei egyébként a felvilágosodás korába, Rousseau-ig nyúlnak vissza, aki a középkori korlátozó és a gyermekek szempontjait fel nem ismerő pedagógiai gyakorlattal szemben megalkotta a "gyermeki szabadság" fogalmát. A gyermek természettől fogva jó, és a nevelés célja ennek a benne rejlő jónak a kibontakoztatása - vallotta több mint háromszáz éve a francia bölcselő, az alternatív iskolák nevelési elvei azonban ma is erre az útmutatásra épülnek.

A Rogers-féle iskola

A Budapesten működő Carl Rogers Személyiségközpontú Iskola névadójának alapgondolata, hogy minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik, amelyek révén megértheti önmagát, módosíthatja énképét és viselkedését. Erőforrásait azonban csak megfelelő - őszinte, elfogadó, megértő - atmoszférában tudja kiaknázni. A Rogers-féle intézmény tananyaga nagyban különbözik a hagyományos iskoláktól. A szülőnek időben kell jeleznie, ha iskolát akar váltani, hogy az iskola pedagógusai három hónap alatt fel tudják készíteni a tanulót arra, hogy csatlakozni tudjon egy hagyományos oktatású intézményhez. Itt ugyanis nem kötelező részt venni az órákon, az első három évben nincsenek külön tantárgyak, és az ismeretszerzés később is tantárgyblokkokban történik: nyelvi-kommunikációs, művészeti, társadalomismereti, természettudományos, matematikai, testnevelési felosztással. Az iskolában használják az állami, alternatív és kísérleti tankönyveket és segédanyagokat is.

A Waldorf

A pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium ezzel szemben egyáltalán nem használ az oktatáshoz tankönyveket. A gyerekeknek maguknak kell elkészíteniük azokat a füzeteket, amelyekből tanulnak. A 9-12. osztályban olyan szintű füzetet kell összeállítaniuk az órán elhangzottak, illetve önálló kutatásaik révén, amely alapul szolgálhat egy későbbi érettségi vagy felvételi vizsgára való felkészüléshez. A Waldorf reformpedagógia alapjai nagyrészt Rudolf Steinernek, az antropozófia atyjának ezoterikus, keleti filozófiával kevert gondolataira vezethetők vissza. Az első Waldorf iskolát Stuttgartban a Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára nyitották meg azzal a céllal, hogy a szabadság eszméit a gyakorlatban is érvényesítsék: társadalmi hovatartozástól függetlenül biztosítsák az optimális fejlődést az egyén számára, elutasítva a kényszert, a félelmet, a tekintélyelvűséget. A tanulás legfőbb motívumának a szeretetet tartották.

A Waldorf iskolákban a közismereti tantárgyak nagy részét epochális (tömbösített, időszakos) rendszerben tanítják. A pesthidegkúti iskola pedagógiai programját mélyen áthatja a keresztény szellemiség, melynek ünnepei az iskola életének kiemelkedő eseményei: Szent Márton-nap, adventi bazár, Szent Miklós-nap, karácsony-játék, farsang, húsvét stb. Alsóbb osztályokban pedagógiai megfontolásból nem használnak olyan eszközöket, amelyeknek működési elveit a gyerekek még nem érthetik, például magnót, videót, számítógépet. Osztályzás nincs, év végén a gyerekek szöveges bizonyítványt kapnak. Osztályismétlés sincs, hogy a kialakult szociális viszonyok ne bomoljanak fel, de a felvételnél ügyelnek, hogy ne kerüljenek be túl nagy számban problémás gyerekek.

A Freinet-féle módszer

Celestin Freinet neve kevésbé ismert Magyarországon, az általa használt pedagógiai eszközök némelyike mégis szinte minden iskolában jelen van: elég csak a faliújságokra vagy a kiselőadásokra gondolni. Freinet, aki az I. világháborúban életveszélyesen megsebesült, egész életét arra tette fel, hogy olyan humánus szellemben tanítson, aminek következtében a következő generációknak nem kell majd ilyen borzalmakat átélniük. Szerinte az oktatási rendszer is felelős a háborúkért, mivel "az agyakat a háborús revans gondolatával igyekeznek megtölteni".

Freinet újításainak egy része abból származott, hogy sebesüléséből nehezen épült fel - új módszereket keresett, hogy ne kelljen állandóan beszélnie. Tanítványaival felfedezte a falut és környékét (osztálykirándulás), növényeket, állatokat gondoztak, majd mindennek megörökítésére szereztek egy nyomdagépet is. Megkezdődött az iskolák közötti levelezés, amit a fotók, különböző kézimunkák, magnószalagok készítése és iskolák közötti cseréje követett. A II. világháború előtt irigyei elmozdították iskolájából, de ettől Freinet nem kedvetlenedett el: menekült zsidó gyerekek, saját gyereke és annak baráti köre elég volt neki ahhoz, hogy létrehozzon egy magániskolát.

Iskolájába utcagyerekeket és spanyol polgárháborús árvákat is felvett: utóbbiakkal megkezdhette a többkultúrás oktatást, így újságjukban a francia mellett a spanyol nyelv is megjelent. Magyarországon számtalan pedagógiai intézményben alkalmazzák már óvodás kortól Freinet módszereit. Egészen kicsiknél a szabad önkifejezés technikái jelennek meg: szabad rajz, szabad vita (beszélgetőkörök), zenei alkotás, mozgásos önkifejezés, színpadi kifejezés, a már írni tudóknál a szabad fogalmazás, technikai és audiovizuális alkotások. Freinet kommunikációs technikái: az iskolák közötti levelezés, látogatás, iskolai újság, szerkesztés és nyomtatás, rádiózás, sajnos nálunk még nem igazán terjedtek el. Környezettanulmányozó technikáiból is érdemes lenne még néhányat átvennünk: az újságok kritikai tanulmányozását, a gazdasági jelenségek figyelemmel kísérését.

A Montessori iskola

Maria Montessori pedagógiai reformjainak hazai központja a budapesti Montessori Társaság, a Montessori Oktatási Centrum fenntartója. Az intézményben gyermekközpontú szemlélettel, speciális eszközkészlettel oktatnak. A Montessori eszközök célja, hogy egy-egy ismeretet több érzékszervi csatornán keresztül tapasztalhasson meg a gyermek. Az iskola integrált osztályokkal dolgozik, hároméves korcsoportonkénti összevonásban (6-9 év, 9-12 év stb.). A hagyományos tárgyak mellett társas viselkedést, a mindennapi élet gyakorlatát, sőt kozmikus ismereteket is oktatnak. Montessori a maga korában jelentős karriert futott be: Olaszország első orvosnőjeként fogyatékosokkal és elmebetegekkel foglalkozott, ezután vált világhírű pedagógussá. Úgy gondolta, hogy ahogyan a rabszolgák és a nők felszabadítása is megtörtént, most megérett az idő a gyermekek felszabadítására.

Szerinte a gyerekek csak anyagilag függenek a felnőttektől, akiknek az a fő feladatuk, hogy számukra kellő környezetet teremtsenek, olyan foglalkozási módokat nyújtsanak, amelyek jobban elősegítik fejlődésüket. A vallásos meggyőződés kialakítását Montessori nagyon fontosnak tartotta, az iskolai kápolnában minden felszerelést a gyerekek méreteihez igazított, misekönyvet írt számukra, hogy értsék is, ami a szertartásokon történik. Az eredetileg óvodás korú gyermekekkel foglalkozó pedagógus-orvos az általános és középiskolai oktatásra is alkalmazta módszereit, mindvégig megőrizve a gyermekközpontú szemléletet. Véleménye szerint új tanítótípusra van szükség, aki a háttérből szolgálja a gyermeket, megadva mindazt, amire a fejlődéséhez szüksége van. Ez az úgynevezett passzív tanítás azonban sokkal inkább illik a női lélekhez, mint a férfiakéhoz, így nem meglepő, hogy iskoláiban a tanítók aránya (akkoriban ez érdekesség volt) a női nem túlsúlyát mutatta.

Képek

  • www.kensingtonacademy.org/curriculum.html
  • www.phillywaldorf.com/curric.htm
  • www.ortnergasse.webonaut.com/ z/no8/bits2.htm

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek