Izmusok
2004/04/27 23:06
1655 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hát maga megbolondult, hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer olvas, hogy mindent kétszer olvas?

A könyvekben manapság lépten-nyomon találkozhatunk a "kiadás" szó előtt az "eredeti", "csonkítatlan", "cenzúrázatlan", "bővített", "teljes", "átdolgozott" vagy "javított" jelzők valamelyikével. Ez mint marketingfogás remekül működik, hiszen ki ne szeretné jobban az eredetit, csonkítatlant, cenzúrázatlant, bővítettet, teljeset, átdolgozottat vagy javítottat, mint a meghamisítottat, megcsonkítottat, cenzúrázottat, szűkítettet, hiányosat, átdolgozatlant és hibásat. Az idősebbek irigykedve gondolhatnak hát az ifjabbakra, akik még nem olvasták azokat az 1948 után csonkítva-torzítva megjelentetett alapműveket, melyeknek ma végre kézbe vehetjük a kijavított, átdolgozott, bővített és garantáltan eredeti szövegét a maguk végleges formájában.

Akik azonban olvasták a régi, elferdített változatokat, ne adj' Isten még a könyvespolcukon is megtalálhatók azok, felszisszennek, és becsapottan nyomába erednek az elvesztegetett időnek. De nem lelik meg, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, ezért hát összeszorított fogakkal megveszik és újraolvassák az épet, a sértetlent, az Igazit. Ez történt Kassák Lajos - Pán Imre: Izmusok (A modern művészeti irányok története) (Napvilág Kiadó, Második, rekonstruált szövegű kiadás: 2003) című művével kapcsolatban is, melyről csak az utószóból tudjuk meg, hogy ez az 1972-ben megjelentetett (antikváriumokban is ritkán kapható) Kassák Lajos: Az izmusok története című mű eredeti változata.

Kissé bonyolultan hangzik, de ha elolvassuk Csaplár Ferencnek, a Kassák Múzeum igazgatójának Utószó az új kiadáshoz című írását, betekintést nyerhetünk a hajdani szocialista könyvkiadás szempontrendszerének néhány jóval bonyolultabb pokolbugyrába is. Például, hogy Pán Imre neve, akiről a Magyar Irodalmi Lexikonok is hallgatnak, azért nem jelenhetett meg társszerzőként az első kiadásban (csak mint "közreműködőt" említik meg), mert az "'56-os események" után 1957-ben külföldre távozott. Hogy ugyanezért szerzői jogi pert indított Pán Imre fia, Mezei Gábor, melynek eredményeképpen 1979-ben megállapíttatott, hogy "A főbb izmusok rész Kassák és Pán Imre közös alkotása, míg A korszerű művészet él és Az izmusok Magyarországon című rész szerzője kizárólag Kassák Lajos. Hogy hogyan hányódott a kézirat több mint másfél évtizeden át egyik kiadótól a másikig (az addig elhallgattatott Kassákot 1955 májusában kérték fel a Tett, a Ma és a Munka történetének megírására - ebből nőtt ki az Izmusok).

Hogy 1958-ban többek közt azért hiúsult meg a mű kiadása, mert az Akadémiai Kiadó Irodalmi emlékezések sorozata, melyben megjelent volna, egy mára már elfeledett, sértődött pártfunkcionárius filozófus bosszúja miatt (ő is szeretett volna emlékezni, de nem volt elég lelkes a közönség) megszűnt. Hogy később az is gátolta a kiadást, hogy a kiadóvezetők, felelős szerkesztők nem vállalták a Kassákkal való vitát bármely kihúzandó részről, mely sérthette a "művelődéspolitika régebbi és új irányítóinak érzékenységét, kétségbe vonta az irodalom és művészet pártirányításának szükségességét, vagy amely esetleg külpolitikai bonyodalmat okozhatott volna." Kassák halála után ez a húzás már könnyebben ment, de elterelte a figyelmet a műben található hibák és tévedések kijavításáról.

Az új kiadásban pótolták az első hiányosságait, kijavították a hibákat, úgyhogy a mai könyvkiadási kavalkádban végre megbízható szöveget vehet kezébe a hálás(?), vagy a dolgot természetesnek vevő(?), esetleg a természetesnek vehető dolgokért is hálás(?) olvasó. Ami az új kiadás formáját, megjelenítését illeti, első ránézésre, ill. kézbevételre - bár a papírkötés semmi jóval nem kecsegtet - igényesnek tűnik. Ha azonban huzamosabb időt töltünk el a könyvvel, tapasztalhatjuk, hogy olvasóállványon való olvasásra alkalmatlan, egyszer használható kiadással van dolgunk (a gondatlan olvasó kezében szétesik lapjaira), amit a felnövekvő új generációnak minden bizonnyal ismét meg kell vennie. Kár. Egyébként, ha valakit mélyebben érdekel a '45 utáni cenzúra garázdálkodása, olvassa el (ha majd újra kiadják) Szörényi László: Delfinárium (Filológiai groteszkek) /Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2002, Javított utánnyomás (!)/ című művét, melyben olvashat többek közt a szerző által elnevezett új tudomány, a delfinológia eredetéről és még sok más érdekfeszítő dologról is.

A kötelező olvasmányként is ajánlható mű legfőbb tanulsága az, hogy 1945 előtti műveket vagy '45 előtti, vagy 1989 utáni kiadásban érdemes megvenni és olvasni. Mert lehet, hogy csak néhány szó vagy mondat maradt ki a két időpont között megjelent irodalmi szövegekből, de éppen az a néhány szó vagy mondat hiányzik (talán érthető okokból) a legjobban.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek