Jogsértő a diákok iskolai szondáztatása
Joó Hajnalka
2004/03/09 23:08
1070 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Éles vita bontakozott ki a közelmúltban az oktatási jogok országgyűlési biztosa és egy vidéki kollégium között arról, jogszerű-e, ha a diákok szeszesital-fogyasztását az intézményben alkoholszondával ellenőrzik. Bár az ombudsman általánosságban véve ellenezte a gyakorlatot, a statisztikák szerint ideje odafigyelni: a felmérések tanúsága szerint egyre "részegesebbek" lesznek gyermekeink.

Jogsértőnek tartja a tanulók alkoholfogyasztásának iskolai rendezvényen vagy a tanítási időben való ellenőrzését az oktatási jogok biztosa. A tanulók alkoholfogyasztására vonatkozó információ Aáry-Tamás Lajos állásfoglalása szerint személyes adatnak minősül, így érvényes rá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-ben hozott törvény.

Az ombudsman szerint az alkoholfogyasztásra vonatkozóan adatot a törvényi előírás alapján csak akkor lehet felvenni, gyűjteni, tárolni, illetve felhasználni, ha az érintettek ehhez előzetesen hozzájárultak. Az érintett hozzájárulását a jogszabály szerint sem a házirend elfogadása, sem a tanulók vagy szülők többségének egyetértése nem pótolhatja, az alkoholfogyasztásra vonatkozó adat kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazással pedig sem az iskola, sem a pedagógusok nem rendelkeznek.

A kérdésről az oktatási biztos annak kapcsán foglalt állást, hogy egy szombathelyi középiskolai kollégiumban a közelmúltban bevezették a szondáztatást, így próbálva visszaszorítani a diákok alkoholfogyasztását. A városbeli kiruccanásaikról a kollégiumba visszatérő tanulóknak a kapuban az új rend szerint meg kellett fújnia a szerkezetet, s akit italozáson kaptak, az figyelmeztetésben részesült, a "vétkesek" azonban az intés szerint indokolt esetben akár búcsút is mondhatnak a diákszállónak. A szigorítás bevezetését két fiatalember jelezte a megyei napilapnak, s a lap kérte az esetről az oktatási biztos állásfoglalását.

Aáry Tamás Lajos az eset után úgy nyilatkozott, hogy a diáknak joga van megtagadni a szondáztatást, és emiatt nem érheti hátrány. A biztos szerint azonban, ha a rendszer nem kötelező, hanem önkéntes alapon működik, nincs jogi akadálya, hogy a tanár így ellenőrizze a diákokat. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ugyanakkor nem ért egyet az oktatási biztossal. Takács Albert szerint nemcsak a módszer alkotmányellenes, de maga a szondáztatással való fenyegetőzés is, álláspontja szerint ugyanis mindkét eljárás sérti az emberi méltóság alkotmányban rögzített elvét.

Az iskolák mostanában egyébként gyakran alkalmaznak speciális, a hagyományos pedagógiai felfogástól eltérő módszereket. Mint emlékezetes, az év elején Nagykanizsán meglehetős vihart kavart, hogy a lógások kivédésre chipkártyás beléptető-rendszert vezettek be egy középiskolában. A rendszer egy számítógépes hálózat segítségével nemcsak azt tartja nyilván, hogy a gyerek mikor lépett be az intézménybe, vagy hagyta el azt, de azt is "tudja", hogy az adott tanulónak aznap hány órája van, így azok végéig ki sem engedi a nebulókat az intézményből.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos korábban szintén aggályokat fogalmazott meg a beléptető-rendszerrel kapcsolatban, az ombudsman szerint az intézménynek nemcsak a tanulók írásos hozzájárulását kellett volna kikérnie az adatkezeléshez, hanem a szülőkét is. Az oktatási jogok biztosa akkor nem talált kivetnivalót a rendszer működésében.

Visszatérve az alkoholfogyasztásra: a pedagógusok szándéka, hogy visszaszorítsák (legalább az iskolai, illetve kollégiumi) italfogyasztást, nem alaptalan: a közelmúltban ugyanis mind több felmérés mutatja ki, hogy "elszaladt a ló" a tizenévesekkel.
Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) hazánkra is kiterjedő, 1995-ben és 2003-ban középiskolások körében végzett vizsgálata szerint a 16 éves korosztályban az elmúlt kilenc évben drasztikusan megugrott az alkoholfogyasztók száma, s ami még megdöbbentőbb, hogy a lányok ezen időszak alatt mondhatni "túlhaladták" az erősebb nem italfogyasztását.

A vizsgált időszakban az alkoholt alkalmanként fogyasztó lányok aránya egyharmaddal nőtt, míg azok száma, akik havi hat vagy több alkalommal isznak szeszes italt, megduplázódott. Azon középiskolások aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak szeszt, a vizsgálat szerint napjainkban szinte nem is mérhető. A gyakrabban a pohár fenekére néző fiatalok között ráadásul nem is a "könnyebb" italok, sokkal inkább a tömények, égetett szeszfajták dominálnak. A felmérés szerint az egy alkalommal elfogyasztott tiszta szesz mennyisége eléri az 55 millilitert.

A fentiekből kiindulva majdhogy nem természetszerűen következik, hogy 1995 és 2003 között folyamatos növekedést mutattak a lerészegedés mutatói is: míg kilenc ével ezelőtt a fiúk 60,8, a lányok 46,3 százaléka volt már részeg életében, a tavalyi évre arányuk 72,3, illetve 65,7 százalékra emelkedett. Változott az alkoholfogyasztás megítélése is: míg 1995-ben a megkérdezett fiatalok majd háromnegyede, ma már alig fele helyteleníti a mérsékelt és tartja veszélyesnek a túlzott alkoholfogyasztást.

Képek

  • www.abcnews.com/.../images/pd_teen_drinking_020206_nh.jpg

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek