Jugoszlávia. Létezik még?
Huszár Tamás
2003/03/25 16:44
2545 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Húsz évvel ezelőtt a volt szocialista országokban még irígykedve gondoltak fejlett a Jugoszláviára, azóta változott a helyzet. Összeomlás és haborúk után az új államok majd mindegyike gazdasági nehézségekkel küzd.

Amit sokan tudnak

Ha megkérdezünk valakit, mi jut eszébe Jugoszláviáról, biztosan meg fogja említeni, hogy sok különböző nép élt ott, hogy ezek a népek egy ideig békésen megvoltak egymás mellett, nemrég azonban egymás ellen harcoltak, vagy ha éppen nem, akkor a NATO bombázta őket. Meg fogja említeni, hogy ott valami "másfajta" szocializmus volt. Tudni fog arról, hogy a területen új államok jöttek létre (vagy régi államok újultak meg), de lehet, hogy nem fogja tudni, létezik-e még Jugoszlávia, vagy az ott élő emberek már csak egymás között használják ezt a szót. Bizonytalan lesz abban is, hogy miért alakult ki háború, lesznek-e még újabb konfliktusok, vagy rendeződött-e a helyzet. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mire képesek az új államok önállóan, és melyiküknek van esélye a közeljövőben az Európai Unióhoz csatlakozni?

A jugoszláv középiskolásoknak az 1980-as évek végéig azt tanították országukról, hogy az rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Termékeny síkságok, sok ipari nyersanyag, magas, síelésre alkalmas hegyek, hosszú tagolt tengerpart, sok kikötő, halászfalu, idegenforgalmi látványosság van 256000 km2-nyi területen, ahol különböző nemzetiségű és vallású népek békében élhetnek egymás mellett a szövetségi (föderatív) berendezkedésű állam egy-egy köztársaságában.

Ahhoz, hogy megértsük, egy ilyen jó adottságokkal rendelkező ország miért szakadt darabjaira háború közepette, át kell tekintenünk a történelmét, amelyből megtudhatjuk a határok és a területi fejlettségi különbségek kialakulásának okait.

Egység hatalmas különbségekkel

Koszovói életkép. Problémás terület 1918-ban, az I. világháború után vált lehetségessé a délszláv népek közös államának a létrehozása, amelyet a délszláv egység eszméje, a "jugoszlávizmus" táplált (a "jug" szó jelentése: dél). Megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Állam. A két világháború közötti időszakot a szerb központosítási törekvések jellemezték.

A II. világháború idején az ország megosztott volt. Az ellenállás nyomán a partizánmozgalom, amelynek élén Tito marsall állt, 1943-ben a "testvériség-egység" szellemében kiáltotta ki a hat köztársaságból és két autonóm tartományból álló Jugoszláviát.

Az erős központi kormányzat, hogy megbirkózhasson a helyi függetlenedési törekvésekkel, hat, nagyjából egyforma köztársaságot hozott létre: Horvátországot, Montenegrót, Szerbiát, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát. Szerbia befolyásának csökkentésére két tartománya - Koszovó és a Vajdaság - nagyfokú autonómiát kapott.

A világháború után a szocialista Jugoszlávia szakított a Szovjetunióval, ugyanakkor viszonylag jó kapcsolatokat ápolt a Nyugattal. A többi szocialista országhoz képest az életszínvonal magas volt a béke négy évtizedében. A második világháborútól a kétpólusú világrend összeomlásáig Jugoszlávia fontos geopolitikai szerepet is betöltött. Azonban a hosszan tartó gazdasági virágzás következménye hatalmas államadósság lett, amely az 1980-as évek végére megsokszorozódott.

A gazdasági teljesítmény negyedét a történelmileg leginkább a "Nyugathoz" kötődő Szlovénia adta, amely pedig az össznépesség alig egytizedével rendelkezett. Jugoszlávia fejlettebb északnyugati régiójához tartozott még Horvátország és a Vajdaság. A hosszú évszázadokig török uralom alatt lévő Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó alacsony fejlettségi színvonalát viszont a fejlett területekről több évtizeden keresztül odaáramoltatott források sem tudták megemelni.

Háborúk után, EU-csatlakozás előtt?

Szlovénia a szétesés nyertese A pénzügyi válság miatt megerősödött a különböző nemzetek függetlenedési törekvése. Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, majd Macedónia egymás után nyilvánította ki függetlenségét Jugoszláviától. A "Belgrádtól távol levő" és az etnikailag egységes Szlovénia békésen ki tudott válni, azonban a szerb-horvát határmenti szélesebb sávban és Bosznia-Hercegovinában olyan jelentős volt az etnikai kevertség, hogy táptalajul szolgált a bekövetkező háborúknak.

A konfliktus az 1995-ös daytoni békemegállapodással zárult.
A koszovói albánok függetlenségi törekvései nyomán újabb háború kezdődött, amelynek a NATO bombatámadásai vetettek véget 1999-ben. Koszovó ekkor nemzetközi ellenőrzés alá került, bár formálisan Jugoszlávia része maradt. A két megmaradt jugoszláv tagköztársaság jelenleg egy új típusú államszövetséget alkot, amelynek neve Szerbia és Montenegró.

A háborús időszakban Szlovénia kivételével a volt tagköztársaságok gazdaságát jelentősen megviselte a gazdasági embargó, a harcok okozta rombolás (épületek, hidak, gyárak pusztulása), a fegyverkezés, a munkanélküliség, és a belső piac szétesése.
Ma Szlovénia gazdasági színvonala az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok között is példamutató, amit az erős gazdaságnak, a jelentős turizmusnak, a háború okozta pusztítás hiányának, és történelmileg a Nyugathoz való kötődésnek köszönhet. Horvátország erős gazdaságával és jelentős tengerparti turizmusával esélyes a felzárkózásra és a későbbi csatlakozásra, de a többi volt tagköztársaság aligha, hiszen ma is súlyos gazdasági problémákkal küzdenek.

Az elmúlt évtized eseményei miatt minden szempontból eltávolodtak egymástól a Jugoszláviát alkotó, ma önálló államok. Jelenleg úgy tűnik, hogy újabb együttműködés kialakítása köztük csak hosszú évtizedek munkájával lehetséges.

Linkek

Hajózható utakat Belgrádnak
Jugoszlávia a múlté
A délszláv állam története
b92 magyar híroldala
Jugoszlávia története (angol nyelven)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek