Kárpátalja
Farkas Zoltán
2003/10/02 23:04
1724 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Határon túli magyar történelemtanárok dolgozták fel szűkebb régiójuk történetét. Ebbe nyerhetünk most betekintést, mégpedig az ő szemükön keresztül ismerhetjük meg ezeket a térségeket. Később más tájak is bemutatkoznak.

Történelem

Az Ukrajna délnyugati részében fekvő megye területén húzódnak az Erdős Kárpátok (újabbkori terminológiával: Ukrán Kárpátok) déli lejtői és a lábuknál kezdődő alföld. Kárpátalja északkeleten Lemberg (Lvov) és Ivano-Frankovszk megyével, délen Romániával és Magyarországgal, nyugaton Szlovákiával és Lengyelországgal határos. Területe 12 800 km2. Négyötödét hegyek borítják, és csak egyötöde síkság.

Kárpátalja, ahol a magyar kisebbség él, a magyar állam részét képezte a X. század óta. Egységes történelmi régiót azonban egészen az I. világháborúig nem alkotott. Területe az elmúlt évszázadok során mindvégig vegyes lakosságú volt. A XIII. században kezdett bevándorolni a német városi lakosság, s ekkor költöztek be nagyobb számban a román pásztorok és a ruszin telepesek.

A XVIII. században a terület etnikai arculata radikálisan megváltozott: a ruszin lakosság túlsúlyba került, de velük együtt nagy számban költöztek be szlovákok és zsidók is. Kárpátalja a mezőgazdasági termelés kedvezőtlen adottságai és a kereskedelmi kapcsolatok hiánya miatt egészen az I. világháborúig Magyarország legelmaradottabb régiójának számított, ahonnan a XIX. század végén tömegesen vándoroltak ki az emberek, s ahol az analfabétizmus is a legnagyobb mértékű volt, különösen az ortodox vallásúak körében.

Kárpátalja ugyanakkor mindvégig fontos szerepet játszott a magyar történelemben, illetve művelődéstörténetben. A török hódoltság időszakában - a Partium részeként - viszonylagos önállóságot élvezett, s ehhez a vidékhez kötődnek a kuruckor és a Rákóczi család életének kiemelkedő eseményei is. Ennek a korszaknak a nyomait őrzi a munkácsi vár és néhány gótikus templom (Visk, Técső, Rahó) falai.

Itt született később Munkácsy Mihály (1844-1906), a világszerte ismert festőművész, valamint Hollósy Simon (1857-1918), a nagybányai festőiskola híres képviselője. Az irodalmi hagyományok ápolásában elévülhetetlen érdemeket szerzett az ungvári gimnázium, amelynek tanára volt Dayka Gábor (1769-1796) költő, Fülöp Árpád (1863-1953) költő, író.

A XX. század folyamán a határváltozások következtében az itt élő lakosok öt állam polgárai voltak anélkül, hogy kimozdultak volna a szülőföldjükről:

  • az I. világháború végéig Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve Magyarországon,
  • a versailles-i (illetve trianoni) békeszerződések következtében Csehszlovákiában,
  • a II. világháború alatt ismét Magyarországon,
  • a II. világháborút lezáró párizsi békét követően a Szovjetunióban,
  • 1991 után pedig Ukrajnában éltek.

A különböző államalakulatok természetesen mindig más-más nyelvű kultúra dominanciáját próbálták ráerőltetni az itt élőkre. A kárpátaljai magyar népesség a két világháború közötti polgári demokratikus Csehszlovákiában nem tudta teljes mértékben érvényesíteni kisebbségi jogait. A csehszlovák uralom alatt azonban Kárpátalja infrastruktúrája jelentős fejlődésen ment át, különösen a városok arculata változott meg a számos újonnan épült köz- és lakóépülettől. A szovjet totalitárius rendszerben a vidék magyarságának nem tartották be sem az emberi, sem pedig nemzetiségi jogait.

A legsúlyosabb csapást mégis a II. világháború és az azt követő megtorlások jelentették számára. 1944-ben megközelítőleg 25 000 fő menekült el Magyarországra. A bevonuló szovjet csapatok 1944 végén több mint 25 000 főt hurcoltak el a 18 és 50 év közötti életkorú férfiak közül, akiknek egyharmada sosem tért vissza a munkatáborokból. Helyettük ukránok és oroszok ezreit költöztették be a korábban döntően magyarlakta városokba.

Területi megoszlás

a magyar lakosság döntő többsége a 12 800 négyzetkilométer kiterjedésű Kárpátalja megyében összpontosul. A hivatalos adatok szerint itt 155.711 (saját becslésük szerint közel 200.000) főnyi magyar nemzetiségű lakos él a beregszászi járásban, valamint az ungvári, a munkácsi és a nagyszőlősi járások egy részén. Elszigetelt tömböket alkot a magyarság a Felső-Tisza vidékén. Szórványok találhatók még a Felső-Borzsa (Bilke, Ilosva), Felső-Latorca (Szolyva), Felső-Ung (Perecseny, Nagyberezna) völgyében. A magyar népesség 84 %-a azonban a magyar határ menti 20 kilométeres sávban tömörül.

Településföldrajz

A magyarok nagy része a folyóvölgyekben, mezőgazdasági termelésre alkalmas síkvidékeken él. Általában kis lélekszámú falvakban laknak, a jelentősebb városok közül egyedül Beregszászban alkottak igen csekély többséget, a 2001-es népszámlálás eredménye alapján azonban a magyarság - ha kis mértékben is -, de kisebbségbe került.

Kárpátalja legfontosabb termelési ágazata a mezőgazdaság, ám a még befejezetlen privatizáció miatt hiányzik a stabil gazdasági háttér és a tőke. A földművesek többsége kis területen elavult gépekkel, alacsony hatásfokkal és kevés nyereséggel gazdálkodik. Az ipari vállalatok jelentős része külföldi tőke bevonásával üzemel, első helyen a magyar befektetők állnak 26,6 millió $-ral, ami az összberuházások 20,5 %-a.A magyar kisebbség 75 %-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű iskoláztatás korábbi hiánya miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz, ezáltal nagyobb mértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének, mint az ukrán vagy orosz nemzetiségű állampolgárok.

Kárpátalja a munkanélküliség tekintetében az egyik legrosszabb helyzetben levő ukrajnai megye: egy létrehozott munkahelyre kb. 80-100 munkanélküli jut. A lakosság átlagbére is alatta marad az országos átlagnak (havonta kb. 30 $). Kitörési lehetőséget biztosít a falusi turizmus fejlesztése, ami a Bereg-vidék településein kívül (Bene, Csetfalva, Bakta) a Felső-Tiszavidék festői szépségű községeiben, pl. Visken indult virágzásnak.

Kulturális élet

Ebben az etnikailag igen tarka régióban a magyar kultúra a XX. században fokozatosan elveszítette meghatározó szerepét. A két világháború közötti időszak kifejezetten kárpátaljai kisebbségi költőjének Simon Menyhértet (1897-1962) tekinthetjük. A II. világháborút követő évtizedek magyar irodalmának két meghatározó személyisége: Balla László (1927- ) és Kovács Vilmos (1927-1977).

A jelenkor magyar irodalmárai a '70-es években tűntek fel, és jelentős szerepet töltenek be az anyanyelv megőrzésének és ápolásának terén, majd a gorbacsovi peresztrojka idején elkezdődött nemzetiségi-politikai szervezkedésben (Balla D. Károly, Füzesi Magda, Vári Fábián László). Erre nagy szükség van, mert az 1980-as évek végétől az anyaországba megindult gazdasági jellegű kivándorlás tovább gyengíti a magyar kultúra társadalmi bázisát Kárpátalján, az áttelepülők között ugyanis sok az értelmiségi (orvos, tanár, mérnök, újságíró stb.).

Évente több százan kapnak magyar állampolgárságot, tízezres nagyságrendű a legálisan vagy illegálisan Magyarországon dolgozók száma és a tovább tanulni vágyó kárpátaljai fiatalok nagy többsége is az anyaországot célozza meg, ahonnan a sikeres felvételit követően nagy valószínűséggel soha nem tér vissza.

Kárpátalján jelenleg több mint 20 napi- és hetilap, havi, negyedévi és időszaki kiadvány jelenik meg. Ezek 70 %-ának magyar szervezetek, egyházak, egyéni vállalkozók a tulajdonosai, kiadásukat az állam nem fedezi. Támogatásban csak azok a lapok részesülnek, amelyeknek állami szervek az alapítói. Ilyen a megye egyik legnépszerűbb magyar nyelvű lapja, a heti három alkalommal Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó és a Beregszászon kiadásra kerülő Kárpátalja c. hetilap.

A városi, ill. járási közigazgatások ukrán nyelvű kiadványai megjelennek magyar fordításban is. A magyar irodalom fórumai: a Hatodik Síp, a Pánsíp és a Véletlen Balett, amelyek negyedévente vagy évente egyszer jelennek meg. A legtöbb sajtókiadványnak van elektronikus változata is.

Egyház

A becslések szerint Kárpátalja magyarságának vallási megoszlása: 110 000 református, 70 000 római katolikus, 30 000 görög katolikus, 1000 izraelita.
A Kárpátaljai Református Egyház közel száz gyülekezete három egyházmegyéhez, az ungi, beregi és máramaros-ugocsaihoz tartozik. A római katolikus egyházat 1989 után állították vissza jogaiba, engedélyezték a hitoktatást, új templomok építését és visszaadták korábban elvett templomaikat. A római alárendeltségő Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye újjászerveződése ezzel egy időben történt. 1991-ben Ungváron papi szeminárium nyílt, melyben megindult a görög katolikus papképzés.

Oktatás

Kárpátalján jelenleg száznál is több tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás. A legtöbb gondot az épületek állaga, a műszaki bázis fejletlensége okozza. Nagy mértékű a tankönyvhiány, különösen a módszertani kézikönyvek, az idegen nyelvek és az ukrán nyelv oktatását illetően. Több mint egy évtizede húzódik egy olyan ukrán-magyar, ill. magyar-ukrán szótár kiadása, amit az iskolások használhatnának.

Még mindig hiányoznak a magyar tanulók számára készített ukrán nyelvkönyvek. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet a történelemkönyvek tekintetében, hiszen a magyar nép történetének oktatására az ukrán tanterv nem ír elő konkrét óraszámot, és kizárólag a tanár "nemzeti érzületén" múlik, mennyi időt szán arra. A magyar iskolákban ráadásul az ukrán tankönyvek tükörfordítását használják, amelyek hemzsegnek az anakronizmustól és "a feudális magyar főurak" elleni gyűlölettől.

Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás minden szintje jelen van az óvodától az egyetemig. Számuk további gyarapodásának csak az állam és az önkormányzatok tragikus gazdasági helyzete vet gátat. Az utóbbi években egyre több egyházi kezelésű óvoda létesül, melyeket a nyugat-európai - főként holland és német - református testvéregyházak támogatnak. A magyarlakta településeken 36 általános (9 osztályos) és 17 középiskola (11 osztályos) mőködik. Beregszászon nyolcosztályos állami magyar gimnázium létesült, és a megyében további hét egyházi fenntartású líceumban folyik az oktatás magas színvonalon (Nagydobronyban, Tivadarfalván, Nagyberegen, Técsőn, Munkácson és Karácsfalván). Önálló magyar tannyelvű szakiskolák nem működnek, de a jelentkezők igénye szerint indítanak magyar csoportokat.

1994 szeptemberében kezdte meg működését a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) a nyíregyházi főiskola kihelyezett tagozataként. 1996-ban önállósult, azóta elsősorban a magyar állam és különféle alapítványok támogatásával működik. Folyamatosan bővül a választható szakok száma, a KMTF egyre népszerűbb, hisz évről évre egyre többen választják a tanulni vágyók. A Magyarországon kívül létesült magyar képzési nyelvű tanintézmények közül a KMTF az egyetlen, amely az államilag elismert oklevelet ad a végzőseinek. A főiskola helyet biztosít magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatainak is, ennek révén valósul meg pl. a kertészmérnöki és a közgazdászképzés.

Közélet

Az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítására vegyes bizottságot hoztak létre, mely az alkotmánnyal együtt szavatolja az etnikai, kulturális és vallási identitást. A kárpátaljai magyarság valódi politikai párttal nem rendelkezik. A parlamentbe csak egyetlen magyar képviselőt tud bejuttatni, ez jelenleg Gajdos István, aki az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) színeiben indult. Ez a szervezet 1991-ben alakult Kijevben azzal a céllal, hogy az ország területén élő magyarokat tömörítse. Elnöke Tóth Mihály.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezete. 1989-ben alakult Ungváron, első elnöke Fodó Sándor, a jelenlegi Kovács Miklós. A KMKSZ kezdeményezésére kerültek a magyarok által is lakott települések határaira a kétnyelvű névtáblák, indult meg az emlékjelek, köztéri szobrok állítása, valamint a nemzeti és egyházi ünnepek megünneplése. A szervezet aktuális terve egy nemzetiségi önkormányzat vagy területi autonómia megteremtése egy ún. Tiszamelléki járás keretében.

Fontos szerepet töltenek be az érdekvédelmi szervezetek, mint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vagy a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek