Kefalonia, 1943. szeptember 21.
2001/05/14 00:00
2544 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Németországban végre megtört a hallgatás a kefalóniai vérengzésről. A ZDF német közszolgálati tv History című műsorában történészek bevonásával foglalkoztak a szörnyű eseménnyel, amikor a Wehrmacht katonái - Olaszország kiugrási kísérletének idején - lemészárolták az Acqui hadosztály ötezer katonáját Kefalonia görög szigeten.

A történelem ezúttal nemcsak az áldozatok, hanem a német hadsereg oldaláról is szolgáltatott tanúkat: Waldemar Taudtmann alpesi vadász és felettese, Alfred Richter naplóit. A naplókból a Süddeutsche Zeitung is közölt részleteket. 1943 szeptember 20-án Taudtmann a következőket írta: "Nem fognak foglyokat ejteni, aki a szemük elé kerül, azt lelövik." A parancs valószínűleg személyesen Hitlertől jött, még akkor is, ha Alfred Richter nem hisz ebben. Ő két nappal a mészárlás után a következőket jegyzi fel: "Kételkedem, hogy volt egyáltalán ilyen parancs. Inkább az önkényeskedő, részeg parancsnokoktól eredhetett, akiknek az emberek életének elvétele csak egy műsorszám volt."

A "műsorszám" azonban olyan borzalmas, hogy a németek között is van, aki elborzadt láttán. "Lelőtték, agyonütötték, a hegyi bakancsokkal széttaposták őket" - írja Richter szeptember 21-én, azon a tragikus napon, amikor a Wehrmacht III. ezrede 98. zászlóaljának hegyi vadászai megkapják a parancsot, hogy támadják meg Diglinata városát, és semlegesítsék az ott lévő két olasz századot. De harcra gyakorlatilag nem került sor. "Csak néhány lövés dördült el - jegyzi fel Richter - aztán az olaszok fehér zsebkendőket lengetve, futva, csoportosan jönnek elő. De mire elérjük a magaslatot, mind ott fekszenek a földön, mindent fejbe lőtték. A 98-asok ölték meg őket azután, hogy megadták magukat.

Pedig a legrosszabb még hátra van. Délután Richter százada elfogadja a másik két olasz század fegyverletételét. "Nem akarnak harcolni ellenünk és azt hiszik, hogy megmentik az életüket, ha megadják magukat. Visszamegyünk Frangatába és átadjuk a foglyokat. De itt rettenetes ítélet vár rájuk. Kiviszik őket a városon kívülre a hídhoz, a falakkal körülvett mezőkre és agyonlövik őket. Két óra hosszat maradunk a helyünkön és ez idő alatt megszakítás nélkül hallatszanak a lövések. A kiáltások eljutnak a görög házakig. Orvosok és papok is részt vesznek a kivégzésekben. Egy csoport bajor katona megpróbál nem engedelmeskedni, de a tiszt megfenyegeti őket, a falhoz akarja állítani őket is. Egy fogoly tragikomikus módon menti meg az életét. Feláll egy kőre és szép hangján, míg társait ölik, elkezd valami olasz operát énekelni..."

Kefalónia nem volt sem az első, sem az utolsó háborús bűn, amit a náci alpesi vadászok elkövettek. Mint a ZDF-ben Carlo Gentile történész elmondta: már 1943 augusztusában Kommeno faluban 300 embert, gyakorlatilag az egész lakosságot meggyilkolták. Sok nőt megerőszakoltak, majd elevenen megégettek. Október 4-én pedig egy másik kommandójuk kivégezte Ernesto Chiminello olasz tábornokot és 130 tisztet. "Testüket - tanúskodik Richter naplója- a tengerbe dobták, lábukra erősített kövekkel."

A hallgatáshoz, amely több, mint ötven éven keresztül rejtve tartotta a kefalóniai ügy részleteit - írja a SDZ - hozzájárultak a régi frontharcosok egyesületei, az igazságszolgáltatás és a kormányok is. Így a dortmundi bíróság 1965-ben lefolytatott vizsgálatának eredményeit soha nem hozták nyilvánosságra, 1973-ban pedig elutasították az olasz TV (RAI) azon kérelmét, hogy interjút készíthessen az illetékes ügyésszel.
(gnl)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek