Kép-regény
Kormos Edit
2004/12/12 13:18
1502 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Újra megjelent a Mozaik. Bizonyára vannak, akiknek igazi örömhír ez - tízéves "böjtölés" után. Az is egészen biztos, hogy sokan egyáltalán nem értik, minek is örülünk mi egyáltalán. Végül pedig talán azokból is akad néhány, akik unottan felhörrennek majd: Nemcsak nekik készült ez a cikk.

Újságos standok egykori lakói - a képregények az utóbbi évtizedben amolyan megtűrt mostohagyerekekké váltak: a gombaszerű trafikok kirakataiból átkerültek ugyan a neonfényű "gigabodegák" polcaira, de számuk közben jelentősen esett - színvonaluk nem kevésbé. Megfogyatkozva és - sajnos - kissé megtörve... - elsősorban a nagyobb gyerekeknek és a felnőtteknek szóló kiadványokra igaz ez. Te, aki - korodból kifolyólag - a fent emlegetett második csoportba tartozol, és "szóbuborékodban" még mindig egy hatalmas kérdőjellel olvasod e sorokat, engedd, hogy kicsit visszarepítselek egész kicsi korodba - oda, ahol még nagyon távoli volt tőled az iskola mindent elnyelő kapuja; és a "mecsa" vagy éppen a Barbie még sokkal fontosabb volt az írott szónál. Ebben az időben, hacsak nem voltál egy átlagon felüli intelligenciával megáldott négy-ötéves (esetleg lásd: A.I.), vagy nem voltak birkatürelmű nagyszüleid, akik még ovis korodban megtanítottak olvasni: akkor bizonyára nem sokat ácsoroghattál a "betűárus" bódék előtt. Pedig a trafikokban ott sorakoztak az egészen izgalmas, szórakoztató vagy épp ismeretterjesztő lapok - akárcsak most. Talán csak annyi volt a különbség, hogy akkor a lapok kicsit hosszabb életűek voltak (nem "szívódtak fel", mire épp megszoknád őket!), mennyiségük nem ment a minőség rovására; és talán kicsit több szellemi munkát igényelt az olvasásuk.

Így volt ez a képregényekkel is. Képregények színes palettája irizált a "képsor-mánok" szemei előtt: Hahota, Kockás - valamennyien a francia Pif magazin nyomán születtek; magyar képregények sora jelent meg a Fülesben, Pajtásban - folytatásos változata csakúgy, mint a teljes képregények (lásd: Korcsmáros-féle Rejtő-feldolgozások!). Nem feledkezhetünk meg Tímár György bravúros Asterix-fordításáról sem a nem kevésbé bravúros Alfában. Tímár úgy teremtette újjá az eredeti szöveget, ahogy tette azt Romhányi a Frédi és Béni rajzfilm szövegkönyvével. A szövegíró-klasszisok mellett ne feledkezzünk meg a ceruza virtuózairól sem! Dargay Attila, Zorád Ernő, Korcsmáros Pál - és még végtelenségig sorolhatnám a képregény magyar mestereit. Egykor "kihalt" óriások - néhány túlélőt azonban máig "konzerváltak" a Füles lapjai. Eleven kövületek ők - egy olyan időből, amikor a képregény még messze nem jelentett egyet az amerikai szitanyomásos szuperhős-áradattal.

De nemcsak a fenti héroszokkal, hanem az élő és viruló francia vagy belga képregény-galaxissal sem azonosult. Pedig az említett kozmosz máig lüktető világ: ezernyi színnel, időtől és tértől kötetlen témákkal, formával. (Egyébként a francia képregényhez hasonló művészi színvonalon Batman és X-men képregényekkel is találkozhat a gyűjtő - megfelelően borsos ár leszámolása után... Mondom: mielőtt még szuperhős-ellenesnek hinnének!) Szóval: a magyar képregény evolúciója - néhány kivételtől eltekintve - leállt, és megmaradt az irodalmi és egyéb szövegek illusztrálásánál. A feldolgozásokra egyébként akkoriban több magyar tanár is erősen "pikkelt". Bizonyos értelemben a "100 híres regény" elődje volt ez, könnyen pörgethető, viszonylag kevés szöveg "terhelte" képsorokkal. S bár eleven maradt a "képigény", a magyar képregény idővel megrekedt ezen a ponton.

A rendszerváltás forgatagában felbukkant néhány kezdeményezés, hogy meghonosítsák hazánkban is a művészi igényű, az illusztrátori szerepen túlmutató, filmhez hasonló "adaptációkat" nyújtó történeteket. Ezek a próbálkozások azonban kérészéletűnek bizonyultak. Ráadásul a süllyesztőben velük együtt eltűntek az olyan - immár meghonosodott -, világhírű szórakoztató-oktató sztorik is, mint a francia Asterix vagy éppen a német Mozaik. Európa nyugati végein már elismerten a filmet követő kilencedik művészetet üdvözlik a képregény-rajzolásban. A képregény náluk már jóval több, mint szöveget kísérő rajzok puszta sora. A képregény-rajzoló nemcsak remek grafikusművész, egyéni világarculattal, hanem tudatos mester is, aki bátran alkalmazza a filmekben megismert technikákat - síkfelületen. Pontosan és tudatosan kezeli a kockák között eltelt időt, a terek klip-szerű váltogatását; beállításokkal, képkeretekkel és színekkel egyaránt eljátszadozik.

Így válik önálló művészetté: a képzőművészet, az irodalom és a film határán - Senkiföldjének exotikus lakója: a képregény.Bár sokan bélyegezték meg a "fantáziagyilkos" jelzővel, a történetek képközei (lásd: képek közti "űr"!) még mindig elegendő teret hagynak a képzeletnek - mindenesetre többet, mint a film. Az egyedi képi világ ráadásul igazi külső és belső (hangulati) élményt nyújt; meséi fordulatosak, elgondolkodtatóak, izgalmasak és tanulságosak is lehetnek egyben. A jó képregény tálcán nyújtja eléd a "hozzávalókat", de igazi zamatra "benned" tesz szert. Csak a szádban olvad; nem a kezedben... Hát - többek között - ezért volt öröm a "poraiból" feltámadó Mozaik látványa a neonfénybe burkolózott honi polcokon. (Itthon, hiszen Németországban a Vasfüggönnyel együtt nem húzták le a rolót az NDK képregénykiadók!) A Mozaik kb. tíz évvel ezelőtt szűnt meg a magyar olvasók számára - több mint tízéves működés után. Bár a Mozaik nem tartozik a művészi színvonalú képregények sorába, de a maga műfajában figyelemre méltó alkotás. Az élvezetes és izgalmas, mesterien bonyolított történet remek olvasmány volt és remélhetőleg lesz is gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A három manó kalandjai eseményszámba mennek, nem utolsó sorban hiteles alapokon nyugodnak, ami nem elvetendő a Herkules és hasonló tévésorozatok, kultúrkotyvalékok korában.

A megújult Mozaik ki is bővült - haladt a korral. A térben és időben szabadon utazó kis hősök történetei mellett most adalékokat is szép számban kapunk az érintett korról és népről. A kiadó ígérete szerint ráadásul hamarosan hozzájuthatunk a korábbi számokhoz is. Elkiabálni nem akarom, de nehéz eltitkolni reményem, hogy újabb értékes képregények honosodhatnak meg nálunk; újabb, igényes olvasókkal egyetemben. Mindenesetre: 'Nagy kalappal a kiadónak'!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek