Képzeletbeli utazások Egyiptomba
Ferenczi Anita
2004/03/05 13:09
901 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A játék családi, szabadidős, szünidei programként erősíti a családok és a művelődési ház kapcsolatát, teret kap benne a gyermek alkotó tevékenysége, fantáziája, beleélő képessége és játékossága. A résztvevők bővíthetik ismereteiket az ókori Egyiptomról, saját maguk által készített tárgyak segítségével életre kelthetik a múltat.

Októberben a honfoglalás-kori történelmi játszóház iskolai adaptációját mutattuk be. Most egy művelődési házi történelmi játszóház-feldolgozást mutatunk be, mely a Szüni-dödő program keretében került megrendezésre 2003 nyarán a zuglói Zeg-Zug Gyermekházban.

Módszertani útmutató

Mivel a helyszínünk egy művelődési ház, így nem áll rendelkezésünkre a múzeumi tárgyi háttér. Az ideérkező gyerekek többsége 10 év alatti, akik még nem tanultak az iskolában Egyiptomról, így erre a háttérismeretre se építhetünk. Ezért terveztük több napos, egymásra épülő elemekből a programot. Az előkészületek során olyan tárgyakat készítettünk, ill. vásároltunk, melyek segítségével a művelődési ház nagytermében "saját" kiállítást rendeztünk be. Célunk az volt vele, hogy lássák a gyerekek, hogy a múzeumban látott tárgyakat (vagy hozzájuk hasonlót) saját maguk is elkészíthetik. Ebben nagy segítségül szolgál a Feltárul .. sorozat (lásd felhasznált irodalom).

Az első napon ellátogatunk a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Kiállítására. A tárlat megtekintésénél a csoportos, feladatlapos feldolgozást választottuk. Úgy gondolom, ez nagyobb élményt ad, mint a tárlatvezetés. Mindenki egyéniségének megfelelően elidőzhet egy-egy helyszínen, ugyanakkor a csoportok tagjai ösztönzően hatnak egymásra is. A gyerekekkel elsősorban a szövegértést gyakoroltatjuk, majd a megfigyelésre, a kutakodásra, és a következtetésre is építünk. Meglepődve tapasztaltam, hogy a szülők is élvezték a kiállításnak ezt a fajta feldolgozását. Őket is lázba hozta a keresgélés, és a rátalálás öröme.

Másnapra kiértékeltem a feladatlapokat, és jutalmakat osztottam ki a legügyesebbeknek.
A második nap a női viselet és ékszerek megismerése került előtérbe. Ide kapcsolódott a hastáncbemutató. Egy egyiptomi sírfestményen lenge ruhás táncosnőket is ábrázolnak, akik a zene ritmusára hajladoznak. A mai hastánc lehet, hogy távol áll ettől, de segít felidézni az ókori lakomák hangulatát.

A bemutató és tánctanítás után ékszereket és amuletteket készítettünk. Az ékszereknél apró kásagyöngyöt és csigatésztát fűztünk drótra. A csigatésztával a hosszúkás gyöngyöket pótoltuk. Célunk az volt, hogy felkeltsük a gyerekek és a szülők figyelmét a természetes és olcsó alapanyagokra. Az amuletteket átlátszó sárga szappanból faragtuk ki, műanyag kések segítségével. A szappan a borostyánt, és a zsírkőt jelképezte.

Harmadik nap volt a "fiúsabb" foglalkozás. A filmen jól megfigyelhettük a férfi és női öltözeteket, fegyvereket (előtte megbeszéltük a művészeti túlzásokat). A filmvetítés után gipsz fáraófejet lehetett festeni, vagy korbácsot és botot készíteni. A festésnél arany ezüst, bronz és sötétkék festékeket használhattak a gyerekek. A botot drótra tekert papírmasé alapból készítettük. Arany spray-vel befújtuk, majd száradás után szigetelő szalaggal csíkoztuk.

  • Résztvevők száma (minimum-maximum): 20-60 gyermek és kísérőik
  • 1 játékvezető + 2-3 foglalkozássegítő
  • filmvetítő,
  • hastánctanár

Játékidő

  • 3x 4 óra ( 3 egymást követő nap)
  • Helyigény: A művelődési ház nagyterme, egy vagy 2 kisebb terem a foglalkozásokhoz
  • Kellékigény: fénymásolópapír, textíliák, nyersanyagok, gipsz , festék, arany festék, rézdrót, csigatészta, vastag hurkapálcika, gyöngyök, papír, cérna, szappan, eszközök, gipszkiöntő forma, ragasztó, ecset, edények, ollók, kések, könyvek, tárgyak, asztalok, székek,
  • Technikai igény: filmvetítő, fénymásoló, fényképezőgép a dokumentáláshoz,

Előkészítés

  • Résztvevő szakemberekkel időpont egyeztetése (programvezető, filmvetítő, hastánctanár)
  • A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi kiállításának meglátogatása, feladatlap készítése a kiállításhoz, sokszorosítása
  • Nyersanyagok, eszközök beszerzése, mintadarabok elkészítése, dekoráció elkészítése, helység berendezése

Részegységek

  1. Látogatás a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi kiállítására
  2. Hastánc bemutató és tánctanítás, Történelmi játszóház - kézműves foglalkozás- női ékszerek, amulett,
  3. Filmvetítés Asterix és Obelix Kleopátra küldetés című film vetítése, kézműves foglalkozás: gipszfáraó festése, fáraó jelvények készítése,( bot, korbács)

A továbbiakban a történelmi játszóház menetét írjuk le.

A játék megnyitása, nyitánya

Időkapu segítségével visszamegyünk i.e. 2270-be, amikor a 8 éves II. Pepi a fáraó. A Fáraó ünnepséget rendez, és hírlevélben meghívja a nemeseket, a bátor katonákat, a szoborkészítő mestereket, a tudós papjait, az udvarhölgyeit. A hieroglifákkal íródott levelet közösen megfejtjük, és kiválasztják, ki mit szeretne készíteni. (A gyerekek csatlakoznak a foglalkozás-vezetőkhöz, hogy elkészítsék kiválasztott tárgyaikat, és a szerepkörükhöz illően megjelenjenek az ünnepségen)

A játék menete

  • ismeretátadás és tárgykészítés
  • közös ismeret : A fáraó szerepe, piramisépítés

Témák és tárgyak:

Nyaklánc1. -udvarhölgyek női viselet, életmód, tánc

Hozzávalók: vékony drót, 1 nagy Kb. 30 cm, 3 rövidebb, 20-15-13 cm, gyöngy, csigatészta. A rövidebb drótokra felfűzzük a csigatésztákat, majd a kissebbel kezdve ívesen egymás alá helyezve a sorokat, a végüket összetekerjük. A nagyobb drót közepére felfűzzük a csigatésztákat, majd összetekerjük a többi lánccal. A találkozási pontokra gyöngyöket fűzünk, majd folytatjuk a csigatésztával. A végén visszahajtjuk a drót végeit és egymásba akasztjuk.

Nyaklánc 2. -bátorságérme katonák szerepe, csaták
Elkészítését lásd a Feltárul... Az Ókori Egyiptom 56-67.oldalán

Gipszfáraó- mesterek művészetek, piramisépítés

Az előzőleg kiöntött fáraómaszkot arany, ezüst, bronz, és sötétkék festékkel kifestjük.
Szkarabeusz- papok egyiptomi vallás. A színes, áttetsző szappanokat félbevágtuk, és műanyag kés segítségével belefaragjuk a skarabeuszra jellemző szárny- és fejformát, esetleg a lábakat is. (Vigyázat, könnyen szétomlik!)
Fáraó jelképei: bot és korbács piramisok, fáraók
A botot drótra tekert papírmasé alapból készítettük. Arany spray-vel befújtuk, majd száradás után szigetelő szalaggal csíkoztuk.

A játék lezárása

  • Közös játék. Az előre elkészített egyiptomi jellegű ruhákba öltöztettem néhány gyereket, így volt egy fáraó, egy nemes és egy pap. A csoportok összegyűlnek a palotában, ahol mesterek bemutatják alkotásaikat, a papok átadják a szent szkarabeuszt, a harctéren kiemelkedő katonákat megjutalmazza, és megnézi az udvarhölgyek hastáncát. Majd átbújva az időkapun visszatérünk a jelenbe.

Értékelés, jutalmazás

  • aki a múzeumi feladatlapot jól oldotta meg jutalmat kapott: hieroglifás füzetborító, plakát, amulettek agyagból, képeslapok.
  • a gyerekek hazavihetik az általuk elkészített tárgyakat,
  • aki sikeresen részt vesz a záró játékban, a korra jellemző emléket kap
    ajándékba ( pl.: képeslap, plakát, kirakós játék)

A történelmi játszóház eredetileg a múzeumi kiállításokra épít, ennek hiányában fotókkal, képes könyvekkel, saját készítésű tárgyakkal, lehetőség szerint videó- kazettával, esetleg számítógépes ismeretszerzéssel pótolhatjuk a szemléltető tárgyakat. Az ideális korosztály a 10-12 évesek, de élményt nyújthat már az ötéveseknek is. Náluk szükség lehet a szülői segítségre; az együttalkotás öröme még inkább fokozza a gyermek élményét.

  • Referenciák, érdeklődés, tapasztalatok, tanácsok: Zeg-Zug Gyermekház, Bp. 1145 Hermina u. 3. , Marcibányi Művelődési Ház

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek