Konfliktusok az iskolában
2004/10/27 19:29
3977 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az iskola nap mint nap konfliktusok színtere: a tanárok és a diákok beállítódásuk, meggyőződéseik, előzetes tapasztalataik alapján sajátos módon viselkedhetnek ezekben a helyzetekben.

A tanárok és a diákok alapvetően egyetértenek abban, hogy az iskolai konfliktusok a pedagógus és tanuló kapcsolatában rejlenek. Ez a diák szempontjából azt jelenti, hogy megtehet ő bármit, a tanárnak úgysem jó, a pedagógus meggyőződése pedig az, hogy a gyerek mindenféle nevelésnek ellenáll.
Így kerül ellentétes oldalra a pedagógus és a tanuló, és ez a viszony alapjáratban is háborút feltételez, ami aztán fölösleges konfliktusokat generál. Ha egy pedagógus eleve azt gondolja, hogy a tanulók igyekeznek ellenállni tanítási, nevelési kísérleteinek, akkor lassacskán elveszíti nevelői optimizmusát és a gyerekekbe vetett hitét. Ugyanígy igaz, hogy ha a tanulók ellenségnek feltételezik a tanárt, semmi esélyt nem adnak az együttműködésnek. Az iskolán belüli konfliktusok azonban nem korlátozódnak a tanár-tanuló kapcsolatokra, meghatározott szerepük van benne a diák-diák, sőt a tanár-tanár konfliktusoknak is.
A konfliktusokban résztvevőket általában három viselkedési forma jellemzi, viselkedhetnek az egyének a konfliktusmegoldás tekintetében: alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint.
Nagyon fontos, hogy az iskolai konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük, amelyben a felek autonóm lények, demokratikus játékszabályok alapján működnek, a köztük levő kapcsolatok szimmetrikusak, a konfliktus megoldása pedig a felek egyenrangúságán alapul, tehát a végkifejlet nem előre meghatározott - azaz a meccs nem előre lejátszott.
Morton Deutch tizenkét pontban határozza meg a az elfogadható megoldásokra törekvő konfliktuskezelés feltételeit és szabályrendszerét.
1. A felek meg tudják határozni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt.
2. Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra.
3. Vállalják és ne kerüljék el a konfliktust.
4. Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit.
5. Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között.
6. Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket.
7. Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát.
8. Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat.
9. Kontrollálják egymás szubjektivitását, hamis ítéleteit, melyek a konfliktusok gyakori tartozékai.
10. Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit.
11. Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben.
12. A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig őszinték.
A előremutató, kreatív konfliktuskezelés az iskolai konfliktusok esetén is reális elvárásnak minősül. Fontos tehát megtanulnunk, hogy ezek a megoldási módok hogyan működnek a gyakorlatban.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek