Könyvajánló - Szenteczki Csaba: A nyomtatott grafika története és technikái.
Abonyi-Tóth Andor
2004/05/27 09:55
1383 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Műszaki Könyvkiadó gondozásában 2003-ban jelent meg ez a hiánypótló mű, amelyet ajánlunk minden kedves kollégánk figyelmébe.

A magát műveltnek tartó ember fontosnak tartja, hogy világának különféle területeit illetően minél megbízhatóbb alapismeretekkel rendelkezzen. Valahogy hozzátartozik szellemi igényességünkhöz, hogy a bennünket körülvevő dolgokban ne érezzük magunkat teljesen műveletlennek. Tessék azonban belegondolni, mit tudunk arról, hogy hogyan lehet létrehozni egy könyv lapjain a szürke számtalan árnyalatát hordozó grafikákat, vagy a színek kápráztatóan gazdag sorát felvonultató képeket. Legtöbbünk rögtön kezdhet pironkodni a témát illető műveletlensége miatt, s ez jó ok arra is, hogy a lehető leghamarabb belemerüljön Szenteczki Csaba igényesen összeállított művébe.

A nyomdatechnika és a reá támaszkodó művészi kifejezésmódok fejlődése, valamint az e köré épülő kultúrák története iránt komolyabban érdeklődő laikusnak olyan átfogó, magas színvonalú, részletekben gazdag áttekintést ad a könyv, amelyhez eddig magyar nyelven valószínűleg csak számos forrásmunkát felkutatva juthatott hozzá.

A nyomdatechnika ismerőitől eltekintve jobbára csak a számítógép okán tudjuk, hogy egy-egy jó minőségű kép előállításához a színek tízezreinek kell rendelkezésre állniuk. A képernyőn még nem is tűnik olyan nehéznek ezt elérni, hiszen ott pontonként lehet elektronikus úton meghatározni a színösszetételt. Legtöbben azonban elképzelni sem tudjuk, hogyan voltak képesek a nyomdászok jó minőségű képeket előállítani a számítógépet megelőző korokban. Tudjuk viszont, milyen óriási jelentősége volt a társadalmak fejlődésében annak, hogy ezt meg tudták tenni. Az írott szövegek nyomdai úton való sokszorosításának széles körű gyakorlati megvalósítása olyan innováció volt, amely több tekintetben is hatalmas minőségi előrelépést hozott az emberiség számára, mindenekelőtt döntő jelentőséggel bírt az ismeretek terjesztésében.

A középkorban a kézírás volt az egyetlen olyan információhordozó eszköz, amely lehetővé tette nagy mennyiségű adat és információ rögzítését, és ezzel a mindenkor éppen szükséges részletezettségű leírások készítését. A kézírás volt az egyetlen, ami valóban megfelelő pontosságot és megbízhatóságot tudott biztosítani a rögzítésben és a visszaadásban, és képes volt igen időtálló, a baleseteket és az esetleges pusztítást leszámítva igen hosszú ideig fennmaradó információhordozóként szolgálni.

Az információterjesztésben ugyanakkor igen korlátozott lehetőségei voltak a kézírásos technikának a kézzel történő másolás lassúsága miatt. Ezen felül, az így létrehozott kéziratok nagyon drágák voltak, ami természetesen tovább szűkítette a terjesztés lehetőségét. A nyomdai úton történő sokszorosítás megszüntette ezeket az akadályokat, és ezzel merőben új lehetőségeket nyitott meg az információk terjesztésében.

Gutenberg öröksége

Gutenbergnek köszönhetően hatalmas előrelépés történt a művelődésben, abban, hogy az embereknek a korábbiaknál sokkal szélesebb rétegei számára nyílt meg a könyvekből és az egyéb nyomtatványokból való ismeretszerzés lehetősége. A nyomtatásnak köszönhetően immár azok is hozzájuthattak ezekhez az információhordozókhoz és a bennük található ismeretekhez, akik addig nem tudtak hozzáférni a többnyire kincsként őrzött és általában csak kis példányszámban létező kéziratokhoz, és még kevésbé engedhették meg maguknak, hogy ilyet megvásároljanak.

A nyomdatechnika fejlődésének további két, rendkívül fontos hatása is volt. Egyrészről megnyílt a lehetőség a szerzők előtt, hogy a korábbiaknál sokkal könnyebben, kisebb költségek árán, és sokkal szélesebb körben adhassák közre a műveiket. Ez erőteljesen ösztönözte őket az alkotásra, tudásuk, gondolataik közreadására. Másrészről arra sarkallta az embereket, hogy tanuljanak meg olvasni, hiszen így olyan világba nyerhettek betekintést, ami eladdig elérhetetlen volt a számukra.

A nyomdászat fejlődésében a következő nagy előrelépés az volt, amikor képessé vált a nyomdatechnika a képek, grafikák sokszorosítására. Ez a lépés a kultúra többi területein is korszakalkotó jelentőségű volt. Megteremtette a lehetőséget a képzőművészeti alkotások nyomtatásban történő bemutatására. Megszülettek a reprodukciók. A képi kifejezésmód olcsó és gyors sokszorisítása, olyan kommunikációs technikát teremtett, amely meghatározó szerephez jutott a modern társadalom szinte minden területén. A művészettől az információk árusításáig, az oktatástól a marketingig, a szórakoztatástól a politikáig. Az elektronikus média korának beköszöntéig a nyomtatott grafika a tömegkommunikáció egyik kiemelkedően hatásos eszköze volt, emelkedett és gyakorlatias célokra, jóra és rosszra egyaránt. Nélküle nem lennének tankönyvek és albumok, illusztrált újságok és reklámhordozó gyufacímkék, és a sort hosszan folytathatnánk. Arra pedig, hogy mindezt a szerepet betölthesse a képi kifejezésmód, a nyomdatechnika fejlődése tette képessé.

Ennek útjait, technikáját és eredményeit követhetjük végig a könyvben művelődéstörténeti köntösbe öltöztetve, megismerkedve kiemelkedő alkotókkal és alkotásokkal.

Szmeskó János

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek