Kosztolányi Dezső - A tétel
Kormos Edit
2004/05/19 22:48
4865 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyar nyelv virtuóz nagymestere, melyről tanúbizonyságot tett költészetével, prózájával, műfordításaival, publicisztikáival egyaránt.

Lírája

Költészete nem bölcseleti, mint Babitsé, nem hitt a költői küldetésben, a költő társadalmat formáló szerepében, mint Ady. Nem eszméket, igazságokat hirdetett. Az ő erkölcse a szép volt.

1907 - ben jelent meg első kötete, a Négy fal közt, ám visszhangtalan maradt.

1910 - A szegény kisgyermek panaszai - ez a kötet tette népszerűvé. Sajátos szereplíra: beleéli magát a szabadkai kisgyermek helyzetébe. A versek témáját a kisgyermeknek a világ titkaival való találkozása adja. Szereplírájának újszerűsége a két nézőpont (a rácsodálkozó gyermeki és a felnőtt) állandó egybejátszása adja. (Mint aki a sínek közé esett, Azon az éjjel, Mostan színes tintákról álmodom.)

1920 - Kenyér és bor:
Boldog, szomorú dal: a férfikor delelőjén álló, elismert költő önmagával való elégedetlenségének kifejezése, hiányérzete fejeződik ki minden "földi" sikerének ellenére.

1935 - Számadás (az Összegyűjtött költeményei utolsó darabja). Költészete elmélyült, klasszikussá érett a halál közelségében. A kötet darabjait töprengő, vitázó, az elmúlás kérdésére való megoldáskeresés, drámaiság jellemzi (megszólítások, kérdések gyakorisága).
Marcus Aurelius - a sztoikus felülemelkedés egyfajta megoldás a halálfélelemre. Marcus Aurelius római császár volt (121-180), amellet sztoikus filozófus és író.
Őszi reggeli - az életigenlés és a haláltudat egyszerre jelenik meg a versben. Az elmúlás természetes, nem feltétlenül riasztó képével zárul.
Halotti beszéd - az 1200 k. keletkezet halotti beszédre utal a kezdés: nem is annyira a halál szomorúságáról, mint inkább az élet megismételhetetlen csodájáról szól.
Hajnali részegség - a vers számvetés a közeledő halál sejtelmében. A földi élet gyarlóságának szemléléséből egy vízió az égi "bálba" ragadja, s ez átértékeli felfogását az életről: az ember életében vendég a Földön.
Szeptemberi áhítat - az élet gyönyörűségéről szól. A halál közelsége miatt egyre intenzívebben éli át az örömöt, a boldogság ritka pillanatait. A vers múzsája Radákovich Mária, Kosztolányi életének utolsó nagy szerelme.
→ Kosztolányi halálfelfogása: nem mitizálja a halált, mint Ady, csupán döbbenetes biológiai ténynek tartja, nem vigasztalja a túlvilági élet lehetősége sem.

Prózája

Kosztolányi a '20-as évektől kezdve ír regényeket.

1922: Néró, a véres költő - "Fáj, annyira igaz" - mondta a művészi kisebbrendűségének félelme miatt zsarnokká lett császár történetéről Thomas Mann.

1924: Pacsirta - Az idős Vajkay házaspár egyszem, kissé csúnyácska lánya elutazik egy hétre a rokonokhoz. A szülőknek hiányzik, neki is a szülei, írja is szorgalmasan a leveleket, aztán hazatér. Ennyi a regény külső története. De a soványka elbeszélés mögött mély, lélektani konfliktusok húzódnak meg.

1925: Aranysárkány - a vidéki értelmiség csüggedt világát rajzolja meg a regény. Főszereplője egy Sárszeg nyüzsgő városának gimnáziumában tanító humánus, de sikertelen tanár, akit tanítványai és lánya is megaláz, az újságok nyilvánosan megszégyenítik, s ez öngyilkosságba kergeti a főhőst. A címbéli aranysárkány = az álmok, amik eleinte színesen lebegnek az égen, aztán aláhullanak és elrongyolódnak.

1926: Édes Anna - egy cselédlány tragédiája. A regényen a freudista lélekelmezés irodalmi hatása mutatkozik: az öntudatlan lázadás a fő motívum. A "tökéletes cseléd"-nek tartott Annának fel kell adni egyéniségét, állatként bánnak vele, kinevetik, a szerelemben is csalódnia kell. Mindezek arra vezetnek, hogy váratlanul meggyilkolja gazdáit. A gyilkosságáról nem tud számot adni magának sem: csak Moviszter doktor látja át, hogy azért tette, hogy megmentse szuverenitását, emberségét.

1933: Esti Kornél novellák - 18 fejezetből álló novellafüzér, a lazán egymás után következő történeteket a főszereplő köti össze. A novellák keletkezése nagy időt fog át: 1925 és '36 között keletkeztek. Esti Kornél talányos alak: tulajdonképpen Esti Kosztolányi, illetve Kosztolányi Esti Kornél. Kosztolányi az első fejezetben előszólítja magából, mintegy lényének másik, kiegészítő felét, csúfondáros és korlátlan mását. Az esti-novellák sem jellegben, sem értékben nem egyenletesek. Esti a kezdő fejezetben ábrázolt ellenszenves cinizmusa, romboló természete, gátlástalansága a későbbi darabokban teljesen háttérbe szorul, sokszor nem is főszereplője a történeteknek, csak elbeszéli őket. A harmadik fejezetben a költői önjellemzés dominál Esti alakjában.

1936: Tengerszem c. novelláskötet: ekkor betegsége egyre súlyosabb. A halállal dacol. Az elbeszélések a boldogság esetleges megvalósítását járják körül. A kispolgár a főszereplő az első ciklusban. Objektív ábrázolásmódja egyben társadalomkritika is. (A kulcs)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek