Közgazdasági kisokos - A vállalatok csoportosítása
2004/08/31 07:43
2989 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A vállalatok igen sokfélék lehetnek. Megkülönböztethetünk termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, magyar és külföldi cégeket, családi vállalkozásokat és multinacionális mamutvállalatokat is.

A vállalatokat csoportosíthatjuk

  • méretük,
  • tevékenységük,
  • tulajdonosuk és
  • jogi formájuk szerint.

Ha azt állítjuk egy vállalatról, hogy nagyvállalatok csoportjába tartozik, még nem árultunk el sokat róla, hiszen ez a kifejezés nagyon sok mindent takarhat. Érthetjük alatta azt, hogy a vállalat viszonylag sok alkalmazottat foglalkoztat, de ebből nem következik egyértelműen, hogy éves kibocsátása vagy az ebből származó bevétele is magas lenne. Nagyvállalatnak számít egy olyan cég is, amely magas saját tőke állománnyal rendelkezik, de akár az a vállalkozás is, amely kiemelkedően nagy nyereségre tett szert valamely időszakban, vagy például az, amelyik a világ legtöbb országában működtet leányvállalatot.

A vállalatokat a méreten belül is több szempont szerint sorolhatjuk kategóriákba. Ilyen szempont lehet: a foglalkoztatottak száma, az éves bevétel vagy az éves forgalom nagysága, a befektetett tőke vagy a vagyon mérete, de akár a nyereség mértéke. A vállalatok tevékenységét illetően 3 nagy csoportot különíthetünk el: a kereskedelmi-, a termelő és a szolgáltatóvállalatokat. Természetesen ezek a kategóriák tovább bonthatók szakágazatokra, így megkülönböztetünk például mezőgazdasági és ipari termelővállalatokat, bel- és külkereskedelemmel foglalkozó cégeket... stb.

Tulajdonviszonyaikat illetően a vállalatok lehetnek bel- illetve külföldi, valamint vegyes tulajdonban, de csoportba sorolhatjuk őket aszerint is, hogy magán vagy állami, illetve önkormányzati tulajdonúak. Ez utóbbi összefüggésben is értelmezhető a vegyes vállalat fogalma, ezekben a vállalkozásokban az állami és magán tőke egyaránt megtalálható. Ahogy a tulajdonviszonyok is összefüggnek a vállalat tevékenységével, úgy a vállalkozásnak keretet biztosító jogi forma is a vállalkozási tevékenységet kell, hogy szolgálja. Egy körültekintő döntéssel a maximális anyagi és jogi biztonság alakítható így ki a vállalkozás számára úgy, hogy cégalapításkor a körülményeknek, a piaci feltételeknek valamint a termelőtevékenység típusának legmegfelelőbb jogi formát választjuk ki.

Az alábbiakban bemutatjuk a gazdasági társaságok jogi formái közül a legfontosabbakat

  • Betéti társaság: a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, úgy hogy közben legalább egy tag (ő a bt. beltagja) felelősége korlátlan, míg a többieké (kültagok) korlátozott.
  • Korlátolt felelősségű társaság: előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével hozzák létre a tagjai, akik felelőssége csak a törzsbetétük értékéig korlátozott.
  • Részvénytársaság: előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul meg, tagjai kötelezettsége csak a részvény névértékéig vagy kibocsátási értékéig korlátozott.
  • Nem gazdasági társaság, de a vállalkozási formáknak egy lehetséges változata az egyéni vállalkozás, amely - értelemszerűen - az összes közül a legkönnyebben alapítható.

A jogi formák főbb jellemzőit az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze

JellemzőkEgyéni vállalkozásBetéti társaságKorlátolt felelősségű társaságRészvény társaság
Van jogi személyiségeIgen---X
NemXX--
A tagok felelősségeKorlátlanXX (beltag)--
Korlátolt-X (kültag)XX
A személyes közreműködésKötelezőXX (beltag)--
Nem kötelező-X (kültag)XX
Egyedül is alapíthatóIgenX-XX
Nem-X--
Kötelező alapítói vagyonNincsX---
Van-X--
Minimuma előírt--XX

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek