Közgazdasági kisokos - Alapfogalmak II.
2004/08/31 07:44
2437 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A gazdasági szereplők közti cserének a színterét, a piacot, és annak működését mutatjuk be a következőkben.

Nagyon sokféle piac létezik. A piac fogalma értelmezhető úgy mikro-, mint makrogazdasági szinten. Beszélhetünk minden egyes termék saját piacáról, például a banánpiacról, a mélyhűtők piacáról... stb.; de lehatárolhatjuk akár területileg is, így vizsgálhatjuk például a budapesti mozik vagy a szabolcsi almák piacát. Akik vásárolni szeretnének a piacon, azok képezik a piaci keresletet, a kínálati oldalt pedig azok alkotják, akik valamit értékesíteni akarnak.
A piaci kereslet tehát egy terméknek vagy szolgáltatásnak az a mennyisége, amennyit egy egyén vagy egy csoport adott áron meg tud és meg kíván vásárolni. A piaci kínálat pedig termékeknek vagy szolgáltatásoknak olyan mennyisége, amelyet eladóik egy adott áron eladni szándékoznak. A definíciókból könnyen kiolvasható, hogy mind a kereslet, mind a kínálat mennyiségét az ár függvényében értelmezzük.
A fogyasztói döntéseket egy adott termék esetében alapvetően a piaci árhoz igazodva, azt figyelembe véve hozzuk meg. A fizetőképes kereslet nagysága tehát az ár függvényében határozható meg.
Fizetőképes keresletnek nevezzük a pénzzel alátámasztott, ténylegesen realizálható keresletet.
A csökkenő kereslet törvénye kimondja, hogy ha egy termék ára emelkedik, akkor a fogyasztók kevesebbet fognak belőle vásárolni, azaz kereslete lecsökken. A kínálatra pont ellentétes törvény érvényesül. Amennyiben növekszik egy termék ára, úgy várhatóan nőni fog adott termék előállítása, tehát piaci kínálata is.
E két törvény a legtöbb termékre, szolgáltatásra igaz, de természetesen léteznek a gazdaságban olyan speciális termékek, amelyeket ezzel ellentétes szabályszerűség jellemez. A kereslet és a kínálat törvénye függvények segítségével is leírható.
Tegyük fel, hogy a zenei CD piac keresletét és kínálatát vizsgálva kimutatjuk, hogy a piaci kereslet és a kínálat 2.000 Ft-os árnál lesz egyenlő, a két függvény ebben a pontban metszi egymást. Az értékesítésre kínált illetve a megvásárolni szándékozott mennyiség itt lesz pontosan megegyező, jelen esetben például 120.000 db. Ezt a kitűntetett helyzetet a közgazdaságtan piaci egyensúlynak nevezi. Amennyiben a piaci ár ennél alacsonyabb, akkor a termelőknek csak kisebb mennyiséget éri meg előállítani a CD-kből. (Például: 1.800 Ft-os árnál a kínálat 90.000 db, a kereslet pedig 130.000 db lesz.) A kereslet ilyen ár mellett nagyobb lesz a piaci kínálatnál, ezért ezt a helyzetet túlkeresletnek nevezzük.
Mivel a fogyasztók több terméket szeretnének megvásárolni, mint amennyit a vállalatok előállítanak, ezért a CD-kből a piacon hiány alakul ki. Ez azt fogja eredményezni, hogy a vásárlók hajlandók lesznek magasabb árat is kifizetni azért, hogy ők jussanak hozzá a szűkösen rendelkezésre álló termékekhez. Az árak emelkedése viszont arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy többet állítsanak elő a termékből. Ez a mechanizmus az egyensúlyi helyzet irányába fogja változtatni úgy a piaci árat, mint a keresett és kínált termékmennyiséget.
Hasonló jelenség zajlik le, ha a piaci ár magasabb az egyensúlyinál. (Például mondjuk, ha az ár 2.500 Ft, akkor kínálat mennyisége 180.000 db, míg a keresleté 100.000 db lesz.) Láthatjuk tehát, hogy ilyenkor túlkínálat alakul ki a piacon, ami a termelőket az árak csökkentésére fogja ösztönözni, így mind a megtermelt mennyiség, mind a piaci ár újra az egyensúlyi érték felé fog közelíteni.
A közgazdászok ezt a jelenséget piaci automatizmusnak vagy másként, egyensúlyi piaci mechanizmusnak nevezik, melynek folyamata szinte teljesen úgy történik, mint ha egy "láthatatlan kéz" folyamatosan az egyensúly felé irányítaná a gazdaságot.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek