Közgazdasági kisokos - Alapfogalmak IV.
2004/08/31 07:55
796 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A jövedelem szóról legtöbbünknek a havi munkabére jut az eszébe, a közgazdaságtan azonban valamelyest eltérő módon értelmezi ezt a kifejezést. Az alábbi cikkben a jövedelem fogalmát, gazdasági jelentéseit járjuk körül.

A fogyasztók, háztartások vásárlási lehetőségeit alapvetően jövedelmük határozza meg, amelyet munkaerejük vagy más a birtokukban lévő termelési tényezők rendelkezésre bocsátásáért kapnak, míg a vállalatok az előző időszakból származó bevételekből tudnak gazdálkodni.
Minden termelési tényező tulajdonos részesül valamiféle jövedelemben, amennyiben tulajdonát valamely termelési folyamat szolgálatába állítja: így a termőföld tulajdonosa földjáradékot, a tőketulajdonosok kamatot, a munkaerővel bírók munkabért kapnak. A vállalkozók jövedelme a profit.
A profit azonban nem egy előre megállapított fix összeget jelent, hanem a bevétel azon részét, ami az összes költség kifizetése után marad. (Ebből a szempontból is különleges termelési tényező a vállalkozó.)
A termelési tényezők termelési folyamatban történő hasznosításával nyert jövedelmek összessége a makrojövedelem, azaz az egész gazdaság által realizált termelés.
Hogyan összesíthető azonban egy gazdaság által egy adott évben előállított a tej mennyisége, a legyártott doboz gyufák számával valamint megtermelt búza tonnájával? Az egyetlen számbavételi lehetőség, ha a piaci árakban mérve összegezzük a gazdaság különböző ágazatainak termelését. Azonban ha a megtermelt javak értékét egyszerűen összeadjuk az árak segítségével, akkor jelentősen nagyobb jövedelmet kapunk eredményül, mint amennyi az adott időszak termelése során ténylegesen keletkezett. Ennek oka a halmozódás, hiszen azokat a termékeket, amelyek nem kerülnek végfelhasználásra, hanem valamilyen más termelési folyamat alapanyagául szolgálnak, többszörösen számítottuk fel.
Ha az előállított termékek és szolgáltatások összegzett árából levonjuk a halmozódást, akkor megkapjuk a gazdaság által megtermelt bruttó jövedelmet, azaz a bruttó hazai termék értékét. Ez a mutató nemzetközileg is ismert, elnevezése az angol nyelvből származik: Gross Domestic Product, azaz a GDP.
A GDP-t gyakran dollárban adják meg, amely lehetőséget biztosít a különböző pénznemet használó nemzetgazdaságok teljesítményeinek összehasonlítására. Sűrűn használt mutató még az egy főre jutó GDP is, amely az egyes gazdaságok közti méretbeli különbségek hatását kiszűrve mutatja a makrogazdaságok teljesítményét. Úgy képzik, hogy a GDP értékét elosztják adott ország lakosainak számával. Nemcsak más országok pénznemében lehet kifejezni egy adott gazdaság teljesítményét, hanem ugyanannak az országnak az előző évi áraiban is. Így kiszűrhetjük az árváltozás hatását, és a különböző évek mutatóinak összehasonlításával kizárólag a teljesítmény változásának mértékét vizsgálhatjuk.
A GDP csak az ország határain belül előállított javak értékét mutatja. Ha azonban nem kizárólag az ország határain belül történteket szeretnénk vizsgálni, hanem figyelembe kívánjuk venni a hazai gazdasági szereplők külföldről befolyt jövedelmét, valamint figyelmen kívül szeretnénk hagyni a külföldi szereplők országunk határán belül szerzett jövedelmét, akkor a bruttó nemzeti jövedelmet kapjuk meg. Használatos rövidítése a GNI (Gross National Product).

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek