Kurtágh György - avantgárd zeneszerző
2002/09/02 00:00
1578 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Kurtág György 1926-ban született a ma már Romániához tartozó Lugoson. 1940-től vett zongoraleckéket Temesváron, majd 1946-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt. Életműve sajnos még ma is megközelíthetetlen a nagyközönség számára. Sőt, egy időben még viccelődtek is a nevével: ha valaki éktelen zajt csapott, megkérték, "ne kurtágozzon" - no comment.

Amit ő csinál, azt leginkább a komolyzenei avantgárd néven emlegetik, műveit pedig rendezetlennek, szerkesztetlennek tartják. Ezzel szemben mára iskolát alapított, összhangzattani elképzelései számos tanítvány munkájában élnek tovább. 1973 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és állandó vendége a bécsi és a tübingeni szemináriumoknak, fesztiváloknak. Műveit Ausztráliában is kultusz övezi.

Számos jelentős hazai elismerésben részesült már: háromszor kapott Erkel Ferenc-díjat (1954, 1956, 1969), Kossuth-díjas (1963, majd 1996-ban életművéért újra megkapta) és Érdemes művész (1980). Nemzetközi elismerései közé tartozik többek között a Herder-díj (melyet idén Esterházy Péter, tavaly pedig Bodor Ádám nyert el). Életművében csak a legjelentősebb alkotások száma tucatnyira rúg. Többek között a Brácsaverseny (1954), Vonósnégyes (1959), Fúvósötös (1959) Nyolc duó hegedűre és cimbalomra (1961), a Négy capriccio (1970), a Szálkák (1973), Játékok I-IV. (1973-1976), és a talán leghíresebb A boldogult R. V. Truszova üzenetei (1980), valamint a Schumann előtti tisztelgésből született Kafka-töredékek (1988) című alkotás fűződik az ő nevéhez. Számos művében mintha a széphangzás eredetét keresné. Azt, hogy a zavarosnak ható, ellentmondásos hangzásokból hogyan születik meg a zene, az összhangzás, mely feloldja az emberi hiányérzéseket, és katartikus élménnyel ajándékozza meg a hallgatót. Kurtágh kérdése: hogyan jönnek létre életünk azon apró pillanatai a végtelenségben, melyekért érdemes élnünk.

Külön érdekesség, hogy például A Kafka-töredékeket kifejezetten Csengery Adrienne számára írta a művész. Ez azonban nem minden, ugyanis a zene jellegénél fogva lehetetlen a pontos rögzítés, így a mű valójában mindig más, csak előadásaiban él. Ma ez a csoport képes csak előadni ezt a darabot - az velük változik, velük él.

"A múlt remekműveinek nagyrabecsülése, mi több, szeretete nála oly erős, hogy már-már nyomasztó teherré válik, s a feszültség a között, ami egykor lehetséges volt, s a között, ami még lehetséges, majdhogynem kettészakítja őt. Ami zenéjében nyers, rút, gyakran tudatosan szűkmarkú, sőt szánt szándékkal szegényes, az ebből a meghasonlásból eredeztethető. Mindamellett ez a meghasonlás alkotásainak fontos ösztökélője; e feszültség elviselni tudása révén az igazság jegyét viseli magán" - mondja művészetéről Thomas Bösche, az egyik leghíresebb német zenekritikus.

A ma 75 éves Kurtág tiszteletére tavaly a Budapesti Tavaszi Fesztiválon tartottak hangversenyt Ligeti György és Kurtágh Márta közös játékával. A Balatonföldvári Zenei Napok keretében szintén neki tisztelegve konferenciát és számos hangversenyt is adtak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek