Kurtágh György - avantgárd zeneszerző
2002/09/02 00:00
790 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Kurtág György 1926-ban született a ma már Romániához tartozó Lugoson. 1940-től vett zongoraleckéket Temesváron, majd 1946-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt. Életműve sajnos még ma is megközelíthetetlen a nagyközönség számára. Sőt, egy időben még viccelődtek is a nevével: ha valaki éktelen zajt csapott, megkérték, "ne kurtágozzon" - no comment.

Amit ő csinál, azt leginkább a komolyzenei avantgárd néven emlegetik, műveit pedig rendezetlennek, szerkesztetlennek tartják. Ezzel szemben mára iskolát alapított, összhangzattani elképzelései számos tanítvány munkájában élnek tovább. 1973 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és állandó vendége a bécsi és a tübingeni szemináriumoknak, fesztiváloknak. Műveit Ausztráliában is kultusz övezi.

Számos jelentős hazai elismerésben részesült már: háromszor kapott Erkel Ferenc-díjat (1954, 1956, 1969), Kossuth-díjas (1963, majd 1996-ban életművéért újra megkapta) és Érdemes művész (1980). Nemzetközi elismerései közé tartozik többek között a Herder-díj (melyet idén Esterházy Péter, tavaly pedig Bodor Ádám nyert el). Életművében csak a legjelentősebb alkotások száma tucatnyira rúg. Többek között a Brácsaverseny (1954), Vonósnégyes (1959), Fúvósötös (1959) Nyolc duó hegedűre és cimbalomra (1961), a Négy capriccio (1970), a Szálkák (1973), Játékok I-IV. (1973-1976), és a talán leghíresebb A boldogult R. V. Truszova üzenetei (1980), valamint a Schumann előtti tisztelgésből született Kafka-töredékek (1988) című alkotás fűződik az ő nevéhez. Számos művében mintha a széphangzás eredetét keresné. Azt, hogy a zavarosnak ható, ellentmondásos hangzásokból hogyan születik meg a zene, az összhangzás, mely feloldja az emberi hiányérzéseket, és katartikus élménnyel ajándékozza meg a hallgatót. Kurtágh kérdése: hogyan jönnek létre életünk azon apró pillanatai a végtelenségben, melyekért érdemes élnünk.

Külön érdekesség, hogy például A Kafka-töredékeket kifejezetten Csengery Adrienne számára írta a művész. Ez azonban nem minden, ugyanis a zene jellegénél fogva lehetetlen a pontos rögzítés, így a mű valójában mindig más, csak előadásaiban él. Ma ez a csoport képes csak előadni ezt a darabot - az velük változik, velük él.

"A múlt remekműveinek nagyrabecsülése, mi több, szeretete nála oly erős, hogy már-már nyomasztó teherré válik, s a feszültség a között, ami egykor lehetséges volt, s a között, ami még lehetséges, majdhogynem kettészakítja őt. Ami zenéjében nyers, rút, gyakran tudatosan szűkmarkú, sőt szánt szándékkal szegényes, az ebből a meghasonlásból eredeztethető. Mindamellett ez a meghasonlás alkotásainak fontos ösztökélője; e feszültség elviselni tudása révén az igazság jegyét viseli magán" - mondja művészetéről Thomas Bösche, az egyik leghíresebb német zenekritikus.

A ma 75 éves Kurtág tiszteletére tavaly a Budapesti Tavaszi Fesztiválon tartottak hangversenyt Ligeti György és Kurtágh Márta közös játékával. A Balatonföldvári Zenei Napok keretében szintén neki tisztelegve konferenciát és számos hangversenyt is adtak.