Lemezvarázslat - Az LVM I.
2005/03/18 18:20
1934 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Sokszor írtunk már az LVM-ről, mint hasznos dologról, de most jött el az ideje a részletesebb bemutatónak. Fogadják szeretettel!

Szinte minden második cikkünkben a szerverek lemezterületével foglalkozunk. Ez nem véletlen, hiszen hiába találkozunk manapság akér több száz gigabájtos háttértárolókkal, ezer felhasználó és kiterjedt szolgáltatáskör esetén bizony hamar betelhet minden merevlemez. Akkor pedig jön a kényelmetlenség, a hercehurca, hiszen egy működő szerver lemezeinek bővítése nem egyszerű feladat. Vagy mégis?
Az LVM rövidítés a Logical Volume Management kifejezést takarja. Az LVM lényege, hogy a gépünkben levő háttértárolókat nem egyenként, hanem logikailag összefűzve, majd particionálva használjuk. E megoldás óriási előnye, hogy egy újabb winchester telepítése után könnyedén megnövelhető a már meglévő partíció mérete, valamint egyszerűen átmozgathatunk egy lemezterületet máshová. Az LVM-et akár RAID-del is kombinálhatjuk, ebben az esetben egy igen hatékony, gyors háttértárolót kaphatunk, amelyet non plus ultraként hálózati filerendszerrel felvértezve elkészíthetjük első storage szerverünket.
Az LVM használatához természetesen megfelelően felkészített rendszerre is szükségünk van: a kernelnek támogatnia kell az LVM-et, ezenkívül az lvm csomagot is telepítenünk kell. Jó tudni, hogy kétféle LVM megvalósítás létezik: az LVM 1-et a 2.4, míg az LVM 2-t a 2.6-os kernelsorozat tartalmazza. A legújabb disztribúciók már telepítéskor lehetővé teszik számunkra az LVM kialakítását, mi több, a Fedora Core 3 már LVM-re telepíti magát. Sajnos beszélnünk kell az LVM egyik hátrányáról: nehéz bootolni róla, minden esetben a kezdők számára meglehetősen komplikált initrd-t kell ehhez bevetnünk, ezért ezzel egyelőre nem foglalkozunk.
Lássunk két példát: A fenti mount-tábla egy hagyományos kiosztású lemezrendszert ír le. Jól láthatóak az eszköznevek és a partíciók. Itt már sokkal áttekinthetőbb kép fogad bennünket. Jegyezzünk meg jól a nihil kifejezést, ez a fantázianév még visszatér a későbbiekben! A fenti képen a SuSE 9.1 LVM kezelője látható. Hasonló grafikus kezelőfelületet találhatunk a Fedoraban is, amely sokszor jól jön, mert egy-egy jól összeállított kötetrendszer bizony igencsak áttekinthetetlen lehet.

Az LVM működésének megértéséhez tisztáznunk kell a logikai kötetkezelés alapfogalmait:

Volume Group (VG): a fizikai és logikai kötetek összefoglaló neve
Physical Volume (PV): egy fizikai kötet (pl. hda1, sdb2, de akár RAID kötet is lehet)
Logical Volume (LV): az LVM tömb logikai kötete, gyakorlatilag egy partíciónak felel meg

A második ábrán látható nihil a bemutatott szerveren található Volume Group elnevezése. E VG-be a /dev/md0 RAID-tömböt tettük be. A VG-n belül létrehoztunk Logical Volume-okat, melyeket önálló partíciókként kezelünk a továbbiakban.
(folytatjuk)

Béres László
beres@bkf.hu

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek