Létezik-e a felületes olvasás?
2014/03/12 11:04
1025 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ha valamit nem olvasunk el megfelelően, akkor felületesen olvasunk. De mit jelent megfelelően olvasni? Sokféle olvasási módra mondhatjuk, hogy megfelelő.

Hányszor megkaptuk kritikaként: azért nem sikerült a felelet, dolgozat, esszé, zéhá, mert a tanulmányt, regényt, tankönyvi ismertető szöveget felületesen olvastuk el; vagyis nem figyeltünk eléggé a lényegre. Igazuk volt bírálóinknak? Valószínűleg igen: ha elsiklottunk olyan kulcsinformációk felett, amelyet a(z írásbeli vagy szóbeli) tudáspróba számon kért, akkor valószínűleg nem megfelelően olvastuk el az elolvasandót. Más kérdés, hogy vajon kaptunk-e szempontot, vagy voltak-e eredendően szempontjaink – vagyis céljaink – az olvasáshoz. Ha voltak, és a céljaink nem teljesültek, felületesen olvastunk.

feluletes-olvasas-horizontal

Sokfélét, sokféleképpen

Amikor az interneten böngészünk, épp hogy csak elolvasunk egy-két szót, és már görgetünk vagy kattintunk is tovább. Rákényszerítjük magunkat, hogy fontos szerződések apróbetűs részeit minél pontosabban elolvassuk, de a már többször elkészített étel receptjét csak átfutjuk, hogy felfrissítsük az emlékezetünket.

Száguldunk az autópályán, és a szemünk elé kerülő útjelző és hirdetőtáblákat szinte önkéntelenül elolvassuk. Kedvenc regényünket egyszer csak úgy faljuk, másszor elidőzünk egy-egy találó kifejezésen, fordulaton. Előrelapozunk, hogy vajon kiderül-e, ki lesz a gyilkos, visszalapozunk, mert elfelejtettük, hogy a szép Remedios tulajdonképpen milyen viszonyban van Aureliano Buendía ezredessel. Végigböngésszük a képes enciklopédiát, ha anyagot gyűjtünk a kiselőadásunkhoz, kikeressük a Wikipedia-szócikk megfelelő részét, és azt erősen koncentrálva végigolvassuk… A sort még folytathatnánk a végtelenségig, azt azonban könnyen beláthatjuk, hogy elhamarkodott ítélet lenne azt állítani: ez mind a felületes olvasásra példa.

Mi a cél?

Optimális esetben azt, hogyan olvasunk, tehát milyen olvasási stratégiát alkalmazunk, ahhoz igazítjuk, mi az olvasásunk célja. Amikor egy hosszabb művet, például egy regényt átlapozzuk, akkor felmérjük a szerkezetét, képet alkotunk az elbeszélői stílusról, mozgósítjuk előfeltevéseinket, amelyekbe egyszersmind ezt az egyszerű olvasási tapasztalatot is beépítjük. Sokkal könnyebb úgy belevágni egy hosszabb történetbe, ha látjuk, körülbelül milyen úton és hová fogunk eljutni. Egészen másfajta olvasási stratégiát igényel az, ha csak egy-egy információt keresünk a szövegen belül, például amikor egy hosszú lexikonszócikkben a számunkra megfelelő jelentésre vagyunk kíváncsiak. Ezt a fajta olvasást kimondhatatlanul megkönnyíti az elektronikus szövegek esetében alkalmazható keresőfunkció. Ha pedig például drámaszakkörre keresünk egy megfelelő komédiát, beleolvasunk több szövegbe is – az elejébe, a közepébe, a végébe –, hogy lássuk, melyik a legalkalmasabb arra, hogy foglalkozzunk vele, és később előadjuk. Átlapozunk, kulcsinformációt keresünk, beleolvasunk: egyik olvasásmódnak sem célja a teljes szöveg elolvasása, mégis az értő olvasásra példák.

A minőség kérdése

Ha azt mondjuk, hogy valaki felületesen olvas, akkor valójában nem az olvasásmódjára, -stratégiájára teszünk kritikus megjegyzést, hanem az olvasás, vagyis az írottszöveg-dekódolás minőségét marasztaljuk el. Hogy létezik-e felületes olvasás? Hát hogyne létezne; de nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamit nem olvasunk el teljes egészében, „rendesen”, hanem például azt, hogy nem a célunknak megfelelő olvasási stratégiát alkalmazzuk.

További érdekes ötletek:

Figyeljük meg, hogy ugyanannak a szövegnek különböző célú olvasása mennyire másfajta stratégiát igényel! Válasszunk egy regényt – például a cikkben megidézett Száz és magányt Gabriel García Márqueztől –, és jelöljünk ki célokat az olvasáshoz, például:

  • az Aureliano Buendía nevű szereplők első megjelenéseinek összefoglalása;
  • irreális, fantasztikus események katalógusának elkészítése;
  • a regény fontos eseményeire való előzetes utalások felkutatása a szövegben;
  • a regény szerkezetének ábrázolása.

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek