Magasságmérés barométer segítségével
Zsigó Zsolt
2006/10/31 11:56
2593 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A városi legenda igaznak tartott, szájhagyomány útján terjedő történet. Rendszerint szórakoztató, néha kissé bizarr és majdnem hihetetlen, és senki sem tudja megmondani, honnan ered. Nézzünk egy érdekes legendát egy híres fizikusról!

Mi a városi legenda?

Egy híres városi legenda szerint Albert Einstein egy előadáson szerepet cserélt a sofőrjével, aki nagyon hasonlított rá. A városi legenda igaznak tartott, szájhagyomány útján terjedő történet. Rendszerint szórakoztató, néha kissé bizarr és majdnem hihetetlen, és senki sem tudja megmondani, honnan ered. A városi legenda nem feltétlenül mindig kötődik városi környezethez. A neve a folklór vagy legenda modern mivoltára utal. Az emberek azért hisznek a városi legendákban, mert azok ismerőseik útján terjednek. Egy barátod elmond neked egy történetet mondván, hogy egy barátjától hallotta, az meg szintén a barátjától. Te hiszel a személynek, akitől hallottad, és ő is hitt a barátjának - vagyis a sztorinak igaznak kell lennie. A városi legendák terjesztésében immár a modern technológia is szerepet játszik. Már e-mailek formájában is terjednek - egyesek akár videoklipekkel együtt!

Hogyan is mérhető?

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

A kérdés így hangzott: "írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"

Az egyik hallgató válasza:

"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."

A fent említett mérési elrendezés

Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.

A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:

"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs térerősség értékét, a Képlett alapján kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek