Magyar elsők: Janus Pannonius
Kormos Edit
2007/09/25 20:37
1154 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Janus Pannonius különleges helyet foglal el a "magyar elsők" Pantheonjában. Első klasszikusunk, első Európa-szerte ismert és elismert poétánk, s az első olyan költőnk, aki fájdalmasan szembesül azzal, hogy a barbár északi rögökön milyen nehéz is kivirágoztatni a költészet fáját.

Bár a magyar irodalomtörténet lapjain "első magyar klasszikusként" emlegetik Janust, ám akárcsak neve, megítélése is igen "kétarcú". Költészete rendszerint árnyékba szorul a reneszánsz emblematikus alakjaként emlegetett Balassi alkotásai mellett. Kissé mostoha sorsát elsősorban annak köszönheti Pannon János, hogy költészete egykor nem anyanyelvén szólalt meg. A humanista esztétika elveinek megfelelően ugyanis latinul vetette papírra életművét úgy, hogy valójában egyetlen sort sem írt magyarul.Janus Pannonius, Pannon János, Kesincei János, Vitéz János. Az antikos névadásnak köszönhetően már eredeti nevének tisztázása sem egyszerű feladat.

Janus feltehetően Kesincei vagy Csezmicei János néven jött a világra 1434-ben. A horvát származású nemesi család sarja a kor olyan kiváló koponyáját tudhatta rokonának, mint Vitéz Jánost, Mátyás egyik belső emberét, a magyar humanizmus atyját. Feltehetően az ő hathatós közbenjárására előbb Nagyváradon tanult - a város a korabeli magyar kultúra egyik központja, s Vitéz János püspöki székhelye volt -, majd útja innen egyenesen Itáliába vezetett, ahol a ferrarai Guarino da Verona mester szárnyai alá került. A Hunyadi család állta tanulmányainak díját. Itália. Pezsgő szellemi élet, úri mecénások, pompázatos paloták és a latinos temperamentum világa. Janust, a messzi Észak fiát első látásra leveszi lábáról a testet, lelket, szellemet mámorító eleven Itália bája.

A szenvedélyes kamasz előtt megnyílik az Élet és ő is megnyílik előtte. Ontja a csipkelődő és erotikus epigrammáit, lágy ívű elégiáit és mesterét méltató panegyricusait. Élvezi a szellem, csakúgy mint a test gyönyöreit.Mikor átlépi a padovai egyetem kapuját már Itália-szerte ismert költő, hölgyek körében igen kedvelt ifjú, mulatozásban készséges cimbora. Igazi humanista reneszánsz emberré érik Taljánföldön. Jogot hallgat, s immár költészetéből is remekül megél. Azonban eljő a pillanat, ami rezignált fájdalommal árnyalja majd költészetét: a búcsúzás perce. Doktorrá avatják, s haza kell térnie. A Hunyadiak taníttatták ki, eljött hát a hála perce.Pannónia. Heves ifjú s Itália csak élénkíti temperamentumát. A "hűs pannon rögök" azonban hamarosan lehűtik őt. Pedig nem akármilyen karrier állt előtte.

Királyi kancellárrá választották, majd Pécs püspöke lett. Mátyás legmegbízhatóbb embereit ültette a kulcspozíciókba. Így lett ez Vitéz Jánossal is, aki esztergomi prímásérseksékig vitte. Két igen befolyásos pártfogóval a háta mögött Janusnak arany élete volt Pannóniában. Mégsem hallgathatjuk el a tényt, hogy Janus nem volt maradéktalanul boldog ember hazájában. Élete végéig szűnni nem akaró honvágy gyötörte, nem tudta elfelejteni Itália bűvös "pillantását"; ráadásul Mátyás nagyhatalmi politikáját is egyre kevésbé érezte sajátjának, s egyre inkább eltávolodott királyától. Követi feladatokat látott el közben, s így újra bejárhatta szeretetett Itáliáját. Hiteles és bölcs ember hírében állt: sorra nyíltak meg előtte Itália legkiváltságosabb embereinek fogadótermei. Ezért is vette oly fájdalmasan tudomásul, hogy míg ő Európát szólította egységbe a török ellen, addig itthon Mátyás - egy közép-európai császárság álmát kergetve - kiegyezett a szultánnal.

Janus bujdosik. Menekül Itáliába. Élete alkonyán második hazájában keres menedéket. Az út azonban veszélyekkel teli: s most nem is elsősorban az útonállókra, tolvajokra gondolunk. Egy nem kevésbé alamuszi ellenség szegődik költőnk nyomába: a tüdőbaj. Janus fájdalmas hangú magyarországi elégiáiból ismert betegsége kora ifjúságától fel-feltünedezett oldalán. A csípős kora tavaszi időnek, legyengült szervezetének és a feszített menetnek egyaránt köszönhető, hogy Janus tüdőgyulladást kap. Medvevárban, még távol imádott Itáliájától hal meg 1472-ben.Medvevár. Janus sorsának igazi tragikus fordulata immár a küszöbön állt. Megtagadni vélték a törökverő Hunyadi János eszméit, Vitéz János és Janus Pannonius számos más nagy név mellett összeesküvést szőtt a király ellen. Mátyás idő előtt leleplezte a cselszövést, és elfogatta az összeesküvőket.

A sors iróniája, hogy eme elfogottak jártak jobban, mint menekülő társaik: ez előbbieket ugyanis Mátyás hamarosan elengedte. Meggyőzéssel vagy csak lenyugtatásukkal - örök rejtély marad. Ami bizonyos: Janus a menekülők között volt.Mátyás megkönnyezte halálhírét. Megbocsátott neki. Megtette már korábban. S neki, Mátyásnak köszönhetjük azt is, hogy tragikus sorsú kegyence költeményeit elsőként adattaki.

"S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,/ Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! / Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, / Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?"

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek