Magyar kilátások uniós szintű bérekre II.
Érsek Dóra
2004/10/21 10:10
488 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hazánkban a munkaerőköltség csaknem hatoda az uniós átlagnak, Bulgáriában és Romániában pedig még fele ennyi sem. A jelölt országokban mégis 8-10 órával dolgoznak többet havonta, teszik mindezt az uniós átlagbér töredékéért.

Húszszoros különbségek

Az Európai Unióban átlagban hatszor magasabb az alkalmaztatás költsége a jelölt országok átlagához képest, állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. Legjobban Svédországban kell a zsebében nyúlnia a munkáltatónak: ott havi 4047 euróba kerül egy munkaerő. Az EU-n belül a sort a déli államok, így Spanyolország (2031 euró), Görögország (1570 euró) és Portugália (1189 euró) zárják. Az Unióban összességében hatszor magasabb a munkaerő költsége, mint a csatlakozó országokban. Ott a listát Ciprus és Szlovénia vezeti, esetükben a munkaerőköltség (1638, illetve 1291 euró) az EU sereghajtóinak szintjén mozog. Magyarország az újonnan csatlakozott államok középmezőnyében foglal helyet, itt 566 euróba kerül egy fő egy havi foglalkoztatása. Ez 9 százalékkal múlja felül a térség átlagát, viszont csupán 18 százalékát teszi ki az uniós átlagnak. Országokra lebontva szembetűnő, hogy Nagy-Britanniában hat és félszer, Németországban és Ausztriában hatszor, Hollandiában öt és félszer kerül többe a munkáltatónak egy fő alkalmazása, mint Magyarországon. Romániában és Bulgáriában viszont a Magyarországon felmerülő költségek negyven, illetve harmincöt százalékáért is kaphat munkaerőt a befektető. A két szélsőséget, Svédországot és Bulgáriát összehasonlítva több mint húszszoros különbséget állapíthatunk meg. Több szakember is utal arra, hogy a teljes munkaerőköltségnek csak egyik összetevője a jövedelem, emellett a szociális és egyéb költségekkel is számolni kell a munkáltatónak. Az ennek szerkezetében előforduló eltérések a nemzeti szociális rendszer finanszírozási hagyományait is visszatükrözik, így például árulkodnak arról is, mekkora az adott országban a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke.
Sereghajtó feldolgozóipar

Míg Dániában és Írországban a munkaerőköltség túlnyomó részét a munkajövedelem teszi ki (89,3, illetve 86,1 százalék), az erős szociális hálójáról ismert Svédországban viszont csupán 66,5 százalék ez az arány. Magyarország ilyen szempontból Stockholmra hasonlít: nálunk a munkaerőköltségnek csupán kétharmadát (67 százalék) teszi ki a munkavállalónak adott bruttó bér, és mintegy egyharmada megy el szociális és egyéb költségekre. Bár a munkaerőköltség természetesen nem csupán a kifizetett bért jelenti, utóbbi tekintetben is hasonló nagyságrendű különbségeket állapíthatunk meg hazánk és az EU között. Egyes elemzések szerint a magyarországi bérek az EU-átlag ötödét teszik ki . Más, korábbi tanulmányok háromszorosra becsülték a differencia mértékét. A fizetések alakulását illetően a magyar fizetések először majd a szegényebb uniós országok, így Portugália és Görögország béreit közelíthetik meg. Lényegesen több hasonlóságot állapíthatunk meg az EU és a csatlakozók között, ha a munkaerőköltséget nemzetgazdasági ágak szerinti lebontásban vizsgáljuk. Mindenhol a pénzügyi tevékenység ágában a legdrágább a munkaerő, ezt pedig a villamosenergia-, a gáz-, a hő- és a vízellátás, valamint a bányászat követi. Magyarországon a sereghajtók között található a feldolgozóipar, ami viszont a negyedik helyet foglalja el az Európai Unióban. Emellett a jelölt országok mellett a tagállamok egy részénél (Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria stb.) is megfigyelhető az a tendencia, miszerint a szolgáltatásban alkalmazott munkaerő költsége 10-20 százalékkal magasabb, mint az ipari szektorban dolgozóké. A tagállamok másik felében viszont az ipari szektor alkalmazottaira kell többet költenie a munkáltatónak, áll a KSH elemzésében.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek