Magyar numizmatika
Farkas Zoltán
2007/10/23 15:17
1234 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyarországi numizmatika a XIX. század óta virágzik. Ez az a történeti segédtudomány, amelynek nem hivatásos művelői köre a legnagyobb és talán a legszenvedélyesebb. Számos pénzgyűjtő, amatőr numizmata gyűjti és kutatja az elmúlt korok pénzeit.

Numizmata segédeszközök

A magyar numizmatika kezdetei a 18. századra nyúlnak vissza. Ebben a korszakban elsősorban a főúri éremgyűjtemények őrei, gondnokai foglalkoztak hivatásszerűen a gondjaikra bízott érmék történetével, rendezésével. Köleséri Sámuel 1717-ben kiadott művében (Auraria romano-dacica) nemcsak a régi erdélyi bányászatot ismertette, hanem az erdélyi aranypénzekkel is foglalkozott. Az erdélyi pénzek történetének kutatása a 18. század legkedveltebb numizmatikai témája volt. A numizmatikai munkák azonban jobbára leíró jellegűek voltak, az éremtan oktatására szolgáló első kézikönyvünk is egy német munka latin fordításaként készült el 1799-ben.

Az első igazán jelentős pénztörténeti mű már a 19. században, 1801-ben született. Schönvisner István (1738-1818) a pesti egyetem tanára latinul írt munkájában Erdély éremanyaga mellett Magyarország pénzeit is összegyűjtötte, a honfoglalás korától II. Lipótig (Notitia Hungaricae rei nummarie). A pénzek egyszerű leírása mellett már az egyes korszakok pénzügyi viszonyait is igyekezett bemutatni. Az ő nevéhez fűződik a Széchényi-féle éremgyűjtemény három kötetből és egy kötet képes atlaszból álló katalógusának elkészítése. A gyűjteményt, amely 702 arany, 1768 ezüst és 205 bronz, összesen tehát 2675 érméből állt, 1802-ben Széchényi Ferenc adományozta a Nemzeti Múzeum éremtárának, megteremtve ezzel a nemzeti éremtár alapját. A katalógus numizmatikai értekezést és oklevéltárat is tartalmaz. Munkássága alapján sokan Schönvisnert tartják a magyar numizmatika alapítójának.

A numizmatika 19. századi fellendülésében jelentős szerepet játszott többek között Weszerle József (1781-1838), aki a magyar pénzek teljességének áttekintésére törekedett, valamint Rupp Jakab, aki a magyar középkor pénzeiről készített összefoglaló műveket. A 19. század utolsó évében jelent meg az Egyetemes Magyar Éremtár (Corpus Nummorum Hungariae), Réthy László munkája, amely a magyar numizmatikának máig is egyik alapvető műve.

A 20. század a magyar numizmatika intézményesülésének kora volt. 1902-től került kiadásra a Magyar Numizmatikai Társulat folyóirata, a Numizmatikai Közlöny, 1920-ig évente, azóta kétévente. 1926-ban a Nemzeti Múzeum régiségtárát három osztályra osztották fel, amelynek nyomán a múzeumnak önálló éremtára jött létre, első igazgatója Harsányi Pál (1882-1929) lett. 1922-ben indult útjára a Numizmatikai Társulat újabb periodikája: Az Érem. A hivatásos numizmaták mellett a gyűjtők is nagy mértékben hozzájárultak a magyar numizmatika fejlődéséhez. A magyar éremkincset sokuk adománya gyarapította. A Nemzeti Múzeum éremgyűjteményének magját Széchényi Ferenc adománya képzete. Az múzeum alapításának 175. évfordulóján a gyűjtemény 238961 darabból állt.

Feladatok

Készíts saját éremgyűjteményt!

  1. Próbálj meg családod, ismerőseid köréből minél több régi pénzt, érmét összegyűjteni! Ez a szocialista rendszer pénzeivel, érmeivel talán nem lesz olyan nehéz.
  2. Igyekezz teljes sorozatokat összeállítani!
  3. A forgalmi pénzeket és az egyéb érméket külön kezeld!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek