Magyarország folyói
Juhász Zsolt
2005/12/22 08:00
17555 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Duna és a Tisza Magyarország két meghatározó folyója. Ismerkedjünk meg a két folyóval. Az animációkkal pedig fejlesztheted a a tudásod is. Vajon megtalálod Magyaroszág folyóit a térképen?

A Duna Budapestnél

Magyarország összes folyóvize a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik. A Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója, a németországi Fekete-erdőben (Schwarzwald) ered és 2860 km után a Fekete-tengerbe ömlik. A Duna vízgyűjtőterülete 817 000 km2. A forrásvidéktől a torkolatig három jellegzetes szakaszt lehet elkülöníteni. A Felső-Duna a forrástól a Morva folyó torkolatáig, a Közép-Duna a Dévényi-kaputól a Vaskapuig. A Vaskaputól a Fekete-tengerig terjed az Alsó-Duna. A Duna vízjárását az Alpok hóolvadása és csapadékjárása határozza meg. Ennek megfelelően a kora tavaszi hóolvadás idején alakul ki az egyik. A második, a kora nyári zöldár, amely a magyarországi esőzési maximum és az Alpokban lezajló hó- és gleccserolvadás hatására alakul ki.

Az animáción a Duna bal oldali mellékfolyói a Vág, a Garam, az Ipoly, jobb oldali mellékfolyói a Lajta, Rába, Sió, Dráva. (A Zala hibásan szerepel a Duna mellékfolyójaként!)

A Tisza és mellékfolyói

Holtágak a Tisza mellett

A két forráspatakkal (Fekete- és Fehér-Tisza) rendelkező Tisza a Kárpát-medence keleti felének majdnem az összes vízfolyását összegyűjti és a Dunába vezeti. A Tisza vízgyűjtőterületének mérete 157 186 km2, amelyből kb. 47 000 km2 esik Magyarország területére. A Tisza esetében is megkülönböztetünk Felső-, Közép-, és Alsó-Tiszát. A magyarországi szakaszon tipikus síkvidéki folyó, azaz a folyó munkavégző képessége éppen annyi, amennyi arra elegendő, hogy a hordalékát szállítsa. Ezért a Tisza az egyik oldalán folyamatosan pusztítja a medrét, a másik oldalon építi. A szabályozás (1846) előtt gyakran változtatta medrét, és árvizei alkalmával óriási területeket öntött el. A szabályozás során több kanyarulatot átvágtak, az ártér szélességét lecsökkentették, így a hossza 1419 km-ről 962 km-re csökkent. Vízjárása szélsőséges, 8-10 méteres is lehet. Árvizek jellemzően kora tavasszal, kora nyáron és késő ősszel alakulhatnak ki. A mellékfolyók tavaszi áradásai általában egy időben történnek, de tetőzésük általában nem esik egybe. Ha a Duna és Tisza áradása tavasszal egybeesik, megtörténhet, hogy az áradás miatt a Tisza vize nem tud befolyni a Dunába és erősen megduzzad. Az 1879-es szegedi árvíz oka is ez volt. A kora nyári árvíz, azaz az zöldár a júniusi esőzésekből származik. A kisvizek ideje a júliustól szeptemberig terjedő, illetve az őszi-téli időszak.

A Tisza mellékfolyói az animáción: Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros. (A Hernád az animáción hibásan szerepel a Tisza mellékfolyójaként!)

A képre kattintva egy interaktív animációt lehet elindítani A képre kattintva egy interaktív animációt lehet elindítani

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek