Már a gyermekek is tudják, sőt…
2013/10/16 12:44
1257 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Néhány évvel ezelőtt az egyik játszótéren arra lettem figyelmes, hogy két óvodás az idő természetéről beszélget. Még jobban meglepődtem, amikor pár gyermeki, de egyáltalán nem gyermekded gondolat után a maguk nyelvén megfogalmazták a mechanikus és egzisztenciális időszemlélet közötti különbséget. Ugyanez az élmény köszönt vissza akkor is, amikor Robert Fisher gondolatébresztő könyvét olvastam.

Csakhogy a mostani döbbenetem épp abból fakadt, hogy egyáltalán nincs semmi meglepő abban, ha gyermekeink komoly etikai és filozófiai kérdésekkel foglalkoznak, ráadásul ezekre ugyancsak komoly – esetenként a felnőtteket is meglepő/megszégyenítő – nyitottsággal reagálnak.

Robert Fisher említett könyve, a Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről (Műszaki K. Bp.) egy hiánypótló sorozat talán legfontosabb kötete. Aki (kis)gyermeket nevel vagy tanít, feltétlen ismerkedjen meg a kiadvánnyal, ami nem csak erkölcstantanárok számára szolgálhat módszertani vezérfonalként. Épp ellenkezőleg, a nagyobb gyermekekkel, (korai) serdülőkkel foglalkozók számára is nélkülözhetetlen, hisz világos képet nyújt arról, milyen mély és összetett gondolatok is foglalkoztatják gyermekeinket, neveltjeinket, ezzel együtt számos olyan izgalmas kérdés fogalmazódik meg bennük, amelyek kapcsán elvárnák, hogy a felnőttek határozott és érthető válaszokat adjanak rájuk.

A kötet alapvetően két részre tagolódik, először azokat a módszertani alapvetéseket és eljárásmódokat veszi számba, amelyek az erkölcsről való gondolkodáshoz nélkülözhetetlenek az általános iskolai korosztályban. Ezen módszertani blokkon belül is két tematikai egység különíthető el. Az elsőben elméleti alapon vizsgálja meg, mely értékekhez és hogyan viszonyulnak az érintett korosztály tagjai, másfelől a (személyes, a morális és társadalmi) értékek transzferálásának lehetőségével, módszereivel foglalkozik. Az értékelméleti megközelítés jelentőségét és felelősségét egy 8 éves diák a következőképp körvonalazta: „Azt kell gondolnunk, amit teszünk, és azt tennünk, amit gondolunk, legalábbis amíg helyes.” Ennél határozottabb axiológiai álláspontot képviselt egy másik tanuló: „Hiába mondják meg nekünk, hogy mit gondoljunk, csak akkor fogjuk ugyanazt mondani, ha tényleg elhisszük.”

A tanárok és szülők számára mindkét gondolat azt sugallja, hogy csak a megélt, átbeszélt, kiértékelt esetek, erkölcsi jelenségek és tanulságok épülnek be a diákok személyiségébe. Épp ebből adódóan az első rész második tematikai egységén belül az ún. „kérdező közösségek” természetéről, működési elveiről értekezik a szerző, egyúttal jól hasznosítható megoldásokat és mintákat mutat be. Ezeknek a „kérdező közösségeknek” a hatékonysága többek között abban rejlik, hogy a bizalmi légkörben zajló beszélgetések, átbeszélések során a gyermekek megtapasztalják a közösségi demokratikus értékekben rejlő pozitívumokat, megtanulnak érvelni, kérdezni, vitatkozni, ráadásul önbizalmat nyernek és önbecsülésen alapuló készségekre tesznek szert az erkölcsi jártasságok alkalmazása terén. A W. Lippmann által szorgalmazott gyermekfilozófiából is oly jól ismert „kérdező közösségek” azonban csak akkor működhetnek, ha az alábbi intenciókra is tekintettel leszünk: „Nemcsak tananyagról beszélünk, hanem olyan dolgokról is, amelyek fontosak a számunkra.” (Egy 11 éves diák észrevétel.)

Robert Fischer

Hogy mennyire a gyermekek aktív részvételére, készségeik mozgósítására, a bennük rejlő képességek tudatosítására alapoz a szerző, az abból is jól látszik, hogy a kötet második, terjedelemben is meghatározóbb része olyan az életkori sajátosságokra messzemenőkig tekintettel lévő mellékleteket (szövegek, képek, ábrák) tartalmaz, amelyek sikerrel adaptálhatók hazai keretek között is. Ráadásul olyan már bevált kérdések, feladatok segítik a tanárok munkáját, amelyek nemcsak az adott melléklet feldolgozását tekintik feladatuknak („Gondolkodjunk a történetről” típusú feladatok), sokkal inkább a továbbgondolást, aktualizálást, az erkölcsi értékek hiteles interiorizálását (Gondolkodjunk az adott témáról kitekintés jelleggel típusú megoldások).

A kötet – miként R. Fisher más írásai is – nem csak együttgondolkodásra ösztönzi a gyermekeket, hanem valódi alkotói folyamat részeseivé avatja őket, mégpedig egy olyan alkotó folyamat szereplőivé, melynek hatására hiteles, képviselhető mintát és kellő motivációt nyerhetnek egy teljes értékű erényes élet megéléséhez.

További érdekes oldalak 

A fenti kötetek a Műszaki K. gondozásában jelentek meg több kiadásban is (2003, 2008).

Farkas Zoltán cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek