Márai Sándor - a nemzetközi író
2002/09/02 00:00
1009 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!

Egy író akkor nemzetközi, ha képes olyan regényeket írni, amelyek több országban is az eladási listák élére kerülhetnek. Márai Sándor könyveit a kilencvenes évek második fele óta a legszélesebb körű elismerés kíséri. Az író élete sem burkolódzik titkok mögé - talán legtöbbet idézett és olvasott írásai éppen a naplói, illetve az Egy polgár vallomásai címen megjelent önvallomása. Az író 1989-ben hunyt el.

1998-ban egy olasz kiadónak jutott eszébe, hogy kiadja Márai egy könyvét olasz fordításban. Ez akkor még nem volt átütő siker, ám elegendő volt ahhoz, hogy A gyertyák csonkig égnek című regény felkeltse a német kiadók érdeklődését is. A mintegy ötezer eladott olasz kötettel szemben Németországban tavaly húsz-harmincezres példányszámokat értek el Márai kötetei. Tavaly tavasszal Münchenben saját szememmel láttam, hogy a kirakatok dugig vannak Máraival - akkor, amikor nálunk éppenséggel a feledés pora látszott az írót elfedni.

Márai itthon egészen a kilencvenes évek elejéig a nem támogatott szerzők közé tartozott. Írásait és könyveit nemigen adták ki, de a megjelent szövegek olvasása sem volt ajánlott. Sőt, 1948-as emigrációja után írt könyvei csak külföldön jelenhettek meg. Márai egyidős volt a huszadik századdal (1900-ban született), így serdülőkora az első világháborúval esett egybe, majd életét derékba törte a második világháború. Fiatalkorát Németországban és Franciaországban töltötte, korán ismerős lett számára az emigráns lét - erről írt Idegen emberek című regényében. 1943-44 között írt Naplójában a diktatúrával szembeni álláspontját írta meg. Erre hivatkozott akkor is, amikor a kommunista diktatúrával került kapcsolatba. Ugyanis csak úgy adtak számára útlevelet 1948-ban, hogy megígérte: hazatér. Amikor mégsem jött haza, ígéretét számon kérték rajta. Csak annyit mondott - olvassák el Naplóját, melyben már leírta, hogy a diktatúrának és kiszolgálóinak tett ígéret nem kötelez. Távozása után akadémiai tagságától is megfosztották.

Márai életműve alapvetően kettős: vannak önéletrajzi ihletésű és tartalmú, vallomás- vagy naplóformában megírt művei, és vannak regényei, melyek hangsúlyozottan fikciós jellegűek. Regényei külföldön nagyobb sikereket értek el, mint itthon, és azt is mondhatjuk, hogy naplóinál is sikeresebbeknek bizonyultak. A hazai irodalomkritika által fel nem fedezett A gyertyák csonkig égnek című regénye legutóbb angol nyelven jelent meg Nagy-Britanniában és az USA-ban egyszerre (2002-ben). A regény egy barátság története, két férfi baráti kapcsolatát meséli el -ez a mű a maga nemében mára szokatlanná is vált. Olyan barátságról van szó, mely élethosszig tartó, megbántásoktól, haragtól és megbocsátástól terhes - és mindez egy néhány órás időtartamról szóló regényben bontakozik ki. A barátság ugyanis olyasmi, aminek története van - nem lehetünk két percig barátok, mert a barátság életre szól - másképp nem is barátság. Ez pedig megrázó újdonságként hat a rohanás világában. Ne feledjük, hogy - bár nálunk is gyorsul az élettempó - még meg sem közelíti a nyugatias életvitel centrumaiban elért eszeveszett rohanást. a berlinit, londonit.

A Szindbád hazamegy című regénye valószínűleg örökre a magyar olvasók sajátja marad. Ebben ugyanis Krúdy egyik regényalakjának, Szindbádnak utolsó napját írja meg, ugyanazzal a párhuzammal, melyet már maga Krúdy is megvont írásaiban. Saját alakmásaként szerepeltetve Szindbádot. A regény a visszaemlékezés, nosztalgia és az élet iránti olthatatlan szerelem regénye.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek