MATÖRI II. - Thálész
2002/01/22 00:00
1483 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A matematikatörténeti játéksorozatunk következő fordulója egy nagy görög tudóssal foglalkozik. A feltett kérdésekre adott válaszokkal komoly díjak nyerhetők! Nézd meg a korábbi, az ókori Egyiptomról szóló oldalt is!

Lássuk most a MATÖRI sorozat következő tagját!

Thalész

Az elsőség jogán

Kr. e. VII. században (640 táján) született a kis-ázsiai Milétoszban. Szülei révén génjeiben két kultúra, a keleti és a nyugati (görög) találkozott. Felnövekedvén útnak indult, s a hosszú utazás során járt Egyiptomban s Közel-Kelet számos vidékén. Alapvető tudását és műveltségét a kaldeus és egyiptomi papoktól szerezte. Ezután hazatért, s anyja azzal várta, hogy ideje megházasodnia, de Thalész kitérő választ adott: "Még nincs itt az ideje." Ez így ment éveken keresztül, de Thalész a tudományos és elméleti vizsgálódásnak szentelte ideje nagy részét. Ennek meg is lett az eredménye: azok a filozófusok és tudósok, akik megemlékeznek róla munkáikban a görög bölcsek közé sorolják, s egymást múlják felül abban a kérdésben, hogy miben volt első Thalész. "ő nyerte el elsőnek a bölcs nevet", "elsőnek foglalkozott csillagászattal", "ő volt az első, aki a természetről értekezett", "ő volt az első, aki a lélek halhatatlanságát vallotta", "a fogyatkozások okát a görögöknél legelőször a milétoszi Thalész kutatta".

A matematikában is őt illette meg az elsőség: ő "mutatta ki elsőnek, hogy az átmérő a kört két egyenlő részre osztja", s amivel még híresebbé tette a nevét: "elsőnek rajzolt a körbe derékszögű háromszöget". Ezt a felismerést maga Thalész is nagy jelentőségűnek tartotta, hiszen egy egész ökröt áldozott az isteneknek. Geometriai állításokat ő kezdett először bizonyítani, s őt tekintik a görög matematika fejlődése megindítójának. A Thalész-tétel őrzi nevét. A legenda szerint az egyiptomi papok csodálatát vívta ki azzal az egyszerű módszerrel, amellyel egy piramis magasságát meghatározta. Leszúrt egy botot a földbe, és amikor annak az árnyéka éppen egyenlő volt a bot hosszával, akkor megmérte a piramis árnyékát, amely ekkor megegyezett a piramis magasságával. Csak a piramis alalplapján túl nyúló árnyék hosszát lehetett lemérni, ezért a tényleges magasság meghatározásához számítások is szükségesek voltak. Ismerte a szög fogalmát. Bebizonyította, hogy a csúcsszögek egyenlők, hogy az egyenlőszárú háromszög alapon fekvő szögei egyenlők, és megmutatta, hogy két háromszög egybevágó, ha ha egy oldaluk és a rajta fekvő két szögük egyenlő.

A tanok

A görögség korai időszakában a bölcselők még organikus egységben szemlélték a világot (azaz nem bontották az ismereteket tantárgyakra és tudományágakra), s igyekeztek megtalálni azt az elemet, illetve azt a törvényszerűséget, mely a rendezett világot, a kozmoszt alkotja és irányítja. Thalész a vizet tekintette őselemnek. (A történeti hagyomány szerint ezzel a mondással vált híressé és bölccsé: "A víz a legfőbb jó.") Ezt a minden bizonnyal Egyiptomból hozott tant részletesen ki is fejtette, de mivel ő maga csak szóban tanított, így nem maradtak fenn eredeti formában a gondolatai. Filozófiai szempontból érdekes megállapítása még az is, hogy minden tele van szellemekkel, s a tárgyakban is szellemek lakoznak, csak nem érzékeljük azokat. Van persze kivétel, amely jelzi a benne lakozó lelket - pl. a mágnes vagy a borostyánkő.

Az elmélet és gyakorlat találkozása

A fentiek alapján azt hihetnék, hogy egy világtól elvonult elméleti tudóssal, bölcselővel van dolgunk. Thalészt azonban ugyanúgy foglalkoztatták a gyakorlat problémák, mint az elméletiek. Politikai tanácsadóként is is jeleskedett, egyszer Milétoszt is megóvta a felelőtlen politikai szövetségtől. Máskor a perzsa királyt segítette ki nehéz helyzetéből. Mikor a perzsa sereg nem tudott átkelni egy folyón, Thalész úgy segített rajta, hogy "eltérítette a víz folyását", vagyis a sereg mögött vezette el. Kereskedelemből szerezte jövedelmét - olajat szállított és adott el Egyiptomban. (A kereskedelem ekkoriban még nagyon veszélyes foglalatosságnak számított a tengeri viharok és a kalózok miatt!) De nem ebből tett szert nagy vagyonra, hanem a tudomány tette őt gazdaggá. "… csillagászati ismeretei alapján előre látta, hogy az oljafák termése bőséges lesz, s ezért még a tél folyamán megszerezte az összes milétoszi és kioszi olajsajtolókat, csekély összegű előleggel lekötve olcsón bérbe vette azokat, mivel senki sem ígért többet. Amikor aztán elérkezett a termés betakarításának ideje, s mindenki egyszerre és gyorsan akart sajtolóhoz jutni, Thalész tetszés szerinti áron adta bérbe (az olajsajtolókat) és sok pénzt szerzett." Igazából ekkor sem a meggazdagodás vágya vezette, mint az, hogy bizonyítsa, hogy a bölcsek is könnyen meggazdagodnak, ha akarnak, de igazából ők nem erre törekednek.

Egyik alkalommal - Kr.e. 585-ben - pedig előre bejelentette a napfogyatkozást, s a perzsa és a lüd hadsereg úgy megrémült, hogy a csata befejezése mellett döntöttek. Thalész tekintélye ettől a naptól kezdve úgy megnőtt, hogy senki nem merte már akadályozni a tudományos vizsgálódásaiban, inkább csak értetlenkedve fogadták egyes dolgait. Így maradhatott fenn az alábbi tanmesének is beillő történet: "amikor egyszer Thalész a csillagokat vizsgálva felfelé nézett és beleesett egy kútba, egy tréfás és csinos trák szolgálólány kinevette őt, hogy az égi dolgokat akarja tudni, s még azt sem veszi észre, ami közvetlenül mellette, a lába előtt van."

Az utókor viszont sokat köszönhet neki: kérdései és merésznek tűnő kijelentései a tudományos vizsgálódások kezdetét jelentik, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával pedig az európai civilizáció egyik alapjait teremtette meg.

Kérdések:

  1. Az alábbi matematikai fogalmak közül melyik kapcsolható, a piramis magasságát meghatározó, Thálésznak tulajdonított módszerhez? a)hasonlóság b)Thálész-tétel c) húrnégyszög d) vektor
  2. Hányan voltak a görög bölcsek a hagyomány szerint?
  3. Hány görög bölcset számolt össze eddig a történettudomány?
    a) Hármat
    b) tizenötöt
    c) huszonegyet
    d) negyvenet?
  4. Hogyan nevezték a görög filozófusokat Thalész korában? Ki használta először a filozófia kifejezést?
  5. Két háromszög olyan, hogy van egyenlő oldaluk és két egyenlő szögük. Melyik állítás igaz rájuk az alábbiak közül? a) lehetnek egybevágóak b) biztosan egybevágóak c)nem egybevágóak d) nem hasonlóak

A válaszokat a Matematika vagy a Történelem rovat címén várjuk.

Thálésszal is foglalkozó web oldalak (segítséget jelenthetnek a fenti kérdések megválaszolásában):

Forrás:

  • Görög gondolkodók 1. Kossuth K. 1992
  • Sain Márton: Nincs királyi út! Gondolat K. Bp. 1986

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek