Média kisszótár: Infotainment
2003/06/22 12:22
3448 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Számos olyan kifejezés forog közszájon a média világával kapcsolatosan, melyeket sokszor hallottunk, olvastunk - talán használunk is -, de a jelentésüket illetően mégis bizonytalanok vagyunk. Ezek közül fogunk kiválasztani kisszótárunkban néhányat és pontos magyarázattal próbáljuk segíteni megértésüket. Elsőként lássuk az infotainment fogalmát.

Média kisszótár: Infotainment

INFOTAINMENT (information: információ; entertainment: szórakoztatás /angol/)

Az információ szórakoztató formában történő átadására utaló szóösszetétel. A televíziós hírműsornak, ill. a showműsornak ma már egyre kevésbé szokatlan elegyeként megjelenő műsor-karakter. Már az 1936-os berlini olimpia eseményeit bemutató televíziós közvetítések, ill. filmhíradók készítői arra törekedtek, hogy a tényszerű tudósítások mellett (sőt esetenként azok rovására) lenyűgöző látványosságot nyújtsanak nézőiknek. A hírműsorokban megjelentek a filmsztárok és híres énekesek magánéleti drámáiról, a szórakoztatóipar eseményeiről szóló tudósítások, melyek olyan (vagy esetenként sokkal nagyobb) média-nyilvánosságot kaptak, mint az országos vagy nemzetközi horderejű politikai, gazdasági döntések -, noha a szórakoztatóipari információk valós hírértéke erősen vitatható.

Az infotainment ma még inkább a kereskedelmi médiában megjelenő hírműsorokra jellemző, mint a közszolgálati adók hírműsoraira. A témaválasztásban éppenúgy, mint a műsor felépítésében és kivitelezésében előszeretettel alkalmazzák a különféle showműsorokra jellemző megoldásokat (műsorvezetői szerepértelmezés, igényes látványvilág, dinamikus közelképek, gyors vágások, hatásos kommentárok, szenzációtematika). Mindennek az oka a közönségért folyó, egyre élesedő verseny.

Az infotainment térhódítását a televíziós műsorkészítők rendszerint a nézői elvárásokkal igazolják. Michael Medved (amerikai publicista) Infotainment vagy információ című cikkében (1999) három tényezőt említ: a rossz hírek vonzerejét, a lecsökkent idejű koncentrációs képességet és a felszínességet. Amennyiben egy hírműsor biztosítani szeretné nézettségét az ingergazdag főműsoridőben, alkalmazkodnia kell az erőteljes és tetszetős szövegképzéshez ugyanúgy, mint a befogadó erősen szórt figyelméhez. Más kutatások az infotainment káros, valóságtorzító hatására hívják fel a figyelmet, amelynek következtében a közönség világról alkotott képe a való világ televíziós reprezentációjához igazodik.

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona, 2002.

Internetes hivatkozások

Hogyan mutatja be magát az Aktív nevű, magát infotainment magazinként definiáló tévéműsor?
Részlet:
Az "aktív" adott esetben tény-feltár. Színes, ugyanakkor nem komolytalan. Dokumentarista és tényszerű, de nem száraz. Politikától távol áll, de a közélet eseményeihez és szereplőihez közel. A puszta tényeket érdekesen és közérthetően: "fogyaszthatóan" dolgozza fel. A középpontban a történet és annak hőse(i) áll(nak).

Ipar és művészet - infotainment és dokumentumfilm vita a 31. Magyar Filmszemlén
Részlet:
"A nézők között ülő játékfilmes Janisch Attila azt nehezményezte, hogy a valóság már nem valóságként, hanem eladnivalóként szerepel a kereskedelmi tévék riportjaiban, a cél a mindenáron való nézőfogás. Ugyanúgy ellentétet lát a dokumentumfilm és a kereskedelmi televíziók riportjai között, ahogyan a közönségfilm és a művészfilm között. A reklámpiac-orientált kereskedelmi tévék munkatársai, tette hozzá, nem is mindig kellően felkészültek, s erre példaképpen azt hozta, amikor az egyik kereskedelmi televízióban Fenyő Miklóst, és nem Fenyő Jánost lőtték le a riporter szerint."

Hammer Ferenc: Az infotainment szegénység-ábrázolásai
Részlet:
"A szórakoztató tényműfaj napról napra megerősít bizonyos sztereotípiákat, melyek egyszerre távolító mechanizmusok a szegények és a többiek között, másrészt pedig önmagukat beteljesítő képzetek a kirekesztettek számára."

Szakirodalom:

Film- és médiafogalmak kisszótára. Korona, 2002.

Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000

George Gerbner A média rejtett üzenete. Osiris and MTA-ELTE, Budapest, 2000

Tim O'Sullivan, Brian Dutton, Philip Rayner: Médiaismeret. Korona, 2002.

Ellenőrző kérdések

1) Milyen angol szavak összevonásából jött létre az infotainment kifejezés?

2) Milyen tévés műsortipusok jellemzői keverednek az infotainment műsorokban?

3) Mik az okai az infotainment fokozatos térhódításának?

4) Sorolj fel néhány hazai tévécsatornán futó infotainment műsort!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek