Megszűnik Belgium?
Érsek Dóra
2004/09/21 11:09
951 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Már nemcsak a flamandok, hanem a vallonok is rebesgetik Belgium kettéválásának lehetőségét, melyet a társadalombiztosítás vitája robbanthat szét - mondta a francia közösség közelmúltban megválasztott kormányfője.

Követelések

Belgium tízmilliós lakosságának 60 százalékát a flamandok alkotják, akik közül sokan fölösleges kötöttségnek tartják a másik országrésszel, Vallóniával való együttélést. A feszültség már több évtizede hozzátartozik a belga politikai élethez, de a júniusi regionális választások kapcsán felerősödött. Flandriában ugyanis minden korábbinál több, vagyis 20 százalékos szavazatarányt kapott - s ezzel a tartomány második pártja lett - a szélsőséges, az elkülönülést nyíltan hirdető Vlaams Blok, a Flamand Tömb. Ráadásul részben meggyőződésből, részben a Vlaams Blok megerősödésére reagálva a többi flamand párt is egyre több jogkör átadását követeli a központi kormányzattól a régióknak - azaz esetükben Flandriának. Az erről szóló, a kormányprogramban szereplő tárgyalások októberben fognak megkezdődni. Az elmúlt hetekben pedig kiéleződött a vita Belgiumban az ország jövőjét illetően. Eddig csak egyes flamand politikai erők fenyegették a vallonokat különválással - az ország kettéosztásával -, most már a vallonok is egy ilyen lépés következményeivel fenyegették meg a flamandokat.

Milyen lesz a jövő?

Elio Di Rupo, a vallon országrész legnagyobb pártjának - a szocialistáknak - vezetője július közepén a következő (felháborodást kiváltó) bejelentést tette: "Ha a hollandul beszélők a franciaajkúak kirekesztése mellett döntenek, akkor mi, brüsszeliek és vallonok saját kezünkbe kell, hogy vegyük sorsunkat, egy nemzet minden jellemzőjével." Nem sokkal később Hervé Hasquin, a franciaajkú közösség éppen leköszönő miniszterelnöke leszögezte: meggyőződése, hogy Belgium a konföderáció felé halad, ez elkerülhetetlen, s létre fog jönni egy franciaajkú állam - Flandria nélkül. Marie Arena (Hasquin utódja) pedig következőképp nyilatkozott az egyik belga hetilap legújabb számában: ha a flamandok - mint az a júniusi regionális választások idején programjukban szerepelt - valóban ketté akarják bontani a társadalombiztosítást, létrehozva annak önálló flamand ágát, akkor "vége Belgiumnak." Louis Michel, a nyáron leköszönt belga külügyminiszter csütörtökön, több lapnak adott nyilatkozatában aggodalommal szólt Belgium jövőjéről, s a flamand követelésekkel szemben első lépésként az országban élő franciaajkú lakosság két külön intézményrendszerének, a vallon országrész, valamint a franciaajkú közösség kormányzatainak összeolvadását, az "erők egyesítését" szorgalmazta. Végül Brüsszel-főváros régió miniszterelnöke, Charles Piqué pénteken egy rádióinterjújában úgy vélekedett: az ország soha nem állt ilyen közel a belga állam lebontásához, a konföderalizmus létrejöttéhez.

Forrás

  • Index

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek