Mennyire komoly a Linux?
2004/02/12 22:10
2289 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Rendhagyó cikksorozatunkban megpróbáljuk bemutatni, hogy nem csak az oktatásban, hanem egyre több "komoly" alkalmazási területen is sokan mernek Linuxot használni.

Sorozatunk első részében egy ismert, étel-kiszállítással foglalkozó cég informatikai vezetőjét, Ferencz Tamást kérdeztük linuxos tapasztalatairól.

- Mióta alkalmaztok linuxot? Melyik disztribúciót?

- 2000. év vége óta vagyok informatikai vezetőként a cégnél, azóta használunk linuxot (Debian GNU/Linux). Szervereken a mindenkori stabil verziót, saját gépemen fejlesztői/unstable verzió megy.

- Szerver vagy desktop célokra használjátok ezt a rendszert?

- Főként szerver funkciókra - egyelőre. Desktop rendszerként jómagam és a rendszergazda gépén található szintén Debian. Szerverként az alábbi fő funkciókat szolgáltatjuk:

  • Tűzfal
  • Levelező szerver
  • Intranet szerver
  • Fájlszerver
  • Adatbázis szerver
  • DHCP szerver

- Milyen hardveren fut(nak) az alkalmazások?

- Noname, saját építésű szerverekről van szó, ahol fontos, ott redundáns adattárolást használunk (Software RAID1, root-raid). Persze minden szerver alaposan tesztelt konfigurációt rejt.

- Miért pont a linuxra esett a választás? Az informatikai döntéshozó mivel indokolta a Linux használatát?

- Egész egyszerűen adott volt rengeteg feladat, annak idején még szűkebb IT költségvetés, illetve a jogtisztaság szem előtt tartása egyértelműen a Linux választását indokolta. Mindezt nem volt nehéz átvinni a menedzsmenten: azt mondták, kell internet - megoldottam a legócskább vason, ingyen, jogtisztán, megbízhatóan, gyorsan. Azt mondták: kell levelezés - ugyanígy megoldottam. És így tovább. Mostanában persze ezek a vasak már nem a legócskábbak a cégnél.

- Érezni-e bármilyen (anyagi, technikai) előnyt, jelentkezett-e valamilyen megtakarítás?

- Abszolút. Egyszer nekiálltam a megvalósított rendszereket átszámolni Microsoft költségvetésre, 50% kedvezmény mellett is több milliós nagyságrendű összeg jött ki - szoftver ár és licence, stb. Természetesen, ahol kell, alkalmazunk Microsoft termékeket, rendszereket - fő elvárásom ezekkel szemben, hogy ha már fizetünk értük, legalább működjenek. Ez egy homogén informatikai rendszerben talán megoldható, sokféle alkalmazást (régi-új, elavult-korszerű) felvonultató rendszerben már nehezebb.

- A dolgozók napi munkájában jelent-e változást a linux megjelenése?

- Nem érzékelik, csak a stabilitás és esetenként sebességnövekedés az, amit tapasztalhatnak, igazából azonban a felhasználó a problémákat veszi észre, nem azt, hogy stabil a rendszer. A változást egyszerűen az új funkciók megjelenése és kiszolgálása jelenti számukra, nem tudják, hogy a háttérben Linux fut-e, vagy sem, fontos, hogy működjön.

- Tervezitek-e, hogy több desktopon is linux fusson? Esetleg a dolgozók gépein is?

- Ahol lehet, igen. Ez jelentősen csökkentené az üzemeltetési nehézségeket. Talán a legszerencsésebb az, ha egy alkalmazásnak van platform-független elérési lehetősége is, pl. böngészőből el lehet érni. Az intranet szerverünk jelenleg is futtat pár ilyen alkalmazást, általában PHP/MySQL alapon. Ezek a programok több, mint 2 éve a legapróbb hiba nélkül működnek, többnyire Windows-os klienseken, IE v. Mozilla alól érik el a felhasználók.

Kicsit konkrétabban: Squirrelmail és Mantis, mindkettőt tudom ajánlani, a Mantis pl. rendkívüli mértékben hatékonnyá teszi az IT üzemeltetést, mi fejlesztési-, módosítási- és hibabejelentéseket egyaránt kezelünk benne. A feladatok jól delegálhatóak és biztosított a rendszer által, hogy egyetlen - az informatika felé irányuló - kérdés sem marad megválaszolatlanul. Bár erőforrás-igényes, de esetenként platformfüggetlensége miatt jól jön egy-egy JAVA-alapú alkalmazás is. Erre kiváló példa a Freemind nevű projekt - szinte bármilyen munkahelyen hasznát lehet venni ennek a szoftvernek.

A platformfüggetlen megoldások megadják a lehetőséget az informatikai rendszert üzemeltetők részére a desktop operációs rendszer megválasztására. Ilyen pl. az Openoffice.org - szerintem egyre többen használják Microsoft és Linux rendszerek alatt is. Véleményem szerint van jövője a Linux-nak felhasználók gépein is, erre talán a grafikus megjelenésre és könnyű kezelhetőségre nagyobb hangsúlyt helyező disztribúciók alkalmasak, mint pl. UHU-Linux, Suse, Mandrake. A szakembereknek meg remélhetőleg megmaradnak az általuk kedvelt disztribúciók: Debian, Slackware, Gentoo és emellett a BSD-k és más UNIX-alapú rendszerek.

- Mennyire ítélitek biztonságosnak, megbízhatónak?

- A lehetőségek alapján biztonságos és megbízható rendszerek építhetőek Linux alapon, rajtunk múlik (szakértelem, szervezés), hogy milyen színvonalat érünk el. Fontos, hogy folyamatosan kövessük a változásokat, frissítsük a szervereket (főként a tűzfal(ak)at) és fejlesszük a rendszer rendelkezésre állásának és megbízhatóságának színvonalát, tervezzünk katasztrófa esetére menekülő terveket. Nos, ez zajlik "ráérős" időnkben, folyamatosan, a háttérben. Itt a 100% soha nem érhető el, csak törekedni lehet rá, illetve megközelíteni.

- Mit gondolsz: mikor érdemes elkezdeni a Linux-szal való ismerkedést?

- Akit érdekel az IT világa, minél előbb kezdjen el Linux-szal foglalkozni, hiszen ingyen kaphat a kezébe egy teljesen (vagy magas szinten) dokumentált rendszert, ami alapján autodidakta módon akár profi szintre képezheti magát. Ez a tudás jól jön akkor is, ha az illető pl. a cégénél kénytelen 100%-ban kereskedelmi rendszereket használni - a tudás hatalom.A cikkben említett szoftverek természetesen GPL licencelésűek, az alábbi címeken lehet bővebben olvasni róluk, sőt, le is tölthetőek:

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek