Mensáros László
2005/02/07 10:47
1874 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Tizenkét esztendeje annak, hogy a régi vágású, mindig elegáns, bölcs humorú talpig úriember itt hagyta ezt az árnyékkal telt világot, hogy azóta fentről mosolyogjon ironikusan botlásainkon, ősz bajusza alatt.

1993. február 7-én történt, hogy meghalt a Madách Színház kiváló munkatársa, Mensáros László színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. Kor- és pályatársaival ma már a színháztörténelem rangos tagjait képviseli, közülük ki előbb, ki utóbb cserélte le a világot jelentő deszkát az égire. Tolnay Klári, Benkő Gyula, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Rádai Imre, Ágay Irén, Gózon Gyula, Sulyok Mária, Szemere Vera neve ma már éppúgy fogalom, mint Mensáros Lászlóé. Aki csak egyszer látta, az is emlékszik homlokának ráncolására, kezének legyintésére, és arra a jellegzetes hangra melyen, és ahogy megszólalt. Prózában és dalban egyaránt átütött személyisége, talán nem is lenne mástól elképzelhető (pedig Vadnai László is énekelte) az a dal, melyben azt énekli: "Drágám, néha téved az ember, mit bevallani nem mer, pedig annyira fáj!" Nem csak előadóművészként szerzett elismerést magának, de színházi rendezőként valamint szerkesztőként is, ez utóbbit a XX. század című műsorával.

Művészetét 1989-ben a Magyar Művészetért-díjjal, 1980-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1978-ban kiváló-, 1976-ban pedig érdemes művész lett. Jászai Mari-díjat két alkalommal is kapott, 1969-ben, előtte pedig 1956-ban. Bár valójában 1984-ben nyugdíjba ment, még sokáig volt látható a Madách Színház színpadán, valamint vidéki fellépéseken. Előtte a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznál töltött három évet, azt megelőzően pedig egészen 1964-től a Madách Színház társulatához tartozott. Előtte két évig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, ahová 1957-ben a Madách Színházból került. Színészi pályáját 1952-ben a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Szeretetre méltó alakja olyan filmeken keresztül érintette meg közönségét, mint az 1983-as Osztrigás Mici, a Ruttkai Éva mellett játszott Butaságom története, a Nyár a hegyen, a Szevasz Vera, a Csárdáskirálynő vagy az Egy őrült éjszaka.

Budapesten született 1926. január 26-án, s ott is halt meg tizenkét évvel ezelőtt, 1993. február 7-én. Hatvanhét évet élt. "Szívünk teli van szerelemmel, sírunk könnytelen szemmel, hogyha válni muszáj." - folytatódik a dal.

Mensáros László filmjei

  • Bolond április (1957)
  • Butaságom története (1965)
  • Aranysárkány (1966)
  • Szevasz, Vera! (1967)
  • Nyár a hegyen (1967)
  • A múmia közbeszól (1967)
  • Jaguár (1967)
  • Három találkozás (1968)
  • Halálnak halála (1969)
  • Történelmi magánügyek (1969)
  • Imposztorok (1969)
  • Az ember tragédiája
  • N. N. a halál angyala (1970)
  • Szerelem (1971)
  • Csárdáskirálynő (1971)
  • Szerelmespár (1972)
  • Ártatlan gyilkosok (1973)
  • Giordano Bruno megkísértése (1973)
  • ...és a holtak újra énekelnek (1973)
  • Ki van a tojásban? (1973)
  • Szörnyeteg (1974)
  • Sosem lehet tudni (1974)
  • Megtörtént bűnügyek (1974)
  • Segesvár (1974)
  • 141 perc a befejezetlen mondatból (1974)
  • Aranyborjú (1974)
  • Feltételes vallomás (1978)
  • Csillag a máglyán (1978)
  • Telefonpapa (1982)
  • Napos oldal (1983)
  • Hosszú vágta (1983)
  • Osztrigás Mici (1983)

Képek forrása

  • www.madachszinhaz.hu
  • www.vfmk.hu

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek