Merjünk szabályosan mérni!
Abonyi-Tóth Andor
2004/01/27 12:42
1590 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A mértékegységek terén az informatikában jelenleg kaotikus a helyzet, nem egyértelmű, hogy az egyes mértékegységeken mit is értünk, holott ez alapvető elvárás lenne egy tudományágban. Pedig az új szabvány már elkészült, csak alkalmaznunk kellene.

Bevezetés

Mi is a mérés? Fizikaórán azt tanultam, hogy nem más, mint a mértékegységgel való összehasonlítás, amelynek eredménye a mérőszám és persze a megfelelő mértékegység. Ha nagy a mérőszám, akkor prefixeket (nem javasolt megnevezéssel előtagokat, szorzókat) alkalmazunk. Ezeket 1875 óta az Általános Súly és Mértékügyi Értekezlet fogadta el: például a kilo előtag az ezerszeres, a mega a milliószoros értéket jelenti, amit 1960-tól az egész világon egységesen kezelnek.

Kilo vagy kibi?

Az egyetlen terület az informatika, ahol ezeket semmibe veszik. A tízes alapú prefixek helyett kettes alapúakat használunk. De sajnos ezeket sem következetesen. Ezért határozott úgy a Nemzetközi Szabványügyi Hatóság 2000-ben, hogy rendet tesz. Az IEC 60027-2 szám alatt új megnevezések bevezetését javasolta a számítógépek tármérete, adatátviteli és -feldolgozási sebessége prefixeinek.

Így a használni javasolt prefixek az alábbiak:
 

PrefixSzimbólumSzorzó
kibi- Ki210
mebi-Mi220
gibi-Gi230
tebi-Ti240
pebi-Pi250
exbi-Ei260

Miért is van szükség ezekre? Nézzünk meg pár példát!

A 3,5"-es floppylemez kapacitását firtató kérdésre valószínűleg a legtöbben azonnal rávágják: 1,44 MB. Vagy nem? Sajnos nem! Valójában a floppyra 1 440 kB fér a régi jelöléssel: a lemez 2 oldalas, oldalanként 80 sávos, sávonként 18 szektoros, és egy szektorban 512 B fér el. Azaz pontosabban 1 440 KiB, ami "csak" 1,40625 MiB, az új jelöléssel. Magyarán egyszerűen ezerrel váltottak 1024 helyett.

Mondhatja persze bárki, hogy teljesen felesleges ez a precízkedés, hiszen alig van eltérés a kilo és a Kibi között.

Mielőtt így döntenénk, azért nézzük meg a következő táblázatot, pusztán összehasonlításképpen:

Új prefixÉrtékRégi prefixÉrtékEltérés
kibi210kilo1032,4%
mebi220mega1064,86%
gibi230giga1097,37%
tebi240tera10129,95%
pebi250peta101512,59%
exbi260exa101815,29%

Azt hiszem, a szorzók növekedésével jól érzékelhető az eltérés.

A szorzók körüli zavar akkor is érezhető, amikor a órajelről van szó. A 2,4 GHz-es órajel esetén tíz hatványt, azaz milliárdos szorzót takar a G. A 256 MB-os 400 MHz-es DDR-RAM esetében viszont az első 2, a második viszont 10 hatvány. Aki nem jártas a fizikai egységekben, nehezen tudja eldönteni, mikor mivel szorzunk. Emiatt is lenne végre praktikus, ha különbséget tennénk az ajánlás alapján. 

Nagy B vagy kis b?

Mértékegységek az informatikában - teszt

Talán ennél is rosszabb az, hogy egyre többen kezdik saját fejük után használni a bit és a byte egységek rövidítését. Engedje meg nekem a byte használatát a tisztelt olvasó, mert nehezen visz rá a lélek, hogy bájtnak írjam, mert olyan érzésem van, mintha például a newton egységet magyarították volna nyútonnak. Fontos a magyarítás, de itt talán túllőttek a célon, a mértékegységeket nem szokás magyarítani.

Egy főleg játékokkal foglalkozó lap a lazaság jegyében egyre gyakrabban ír 256 MB-os RAM helyett 256 Mb rövidítést, ami nekem 32 MiB-ot jelent csak. Azt már meg sem említem, hogy a kiloB rövidítve nekik KB és nem kB, de ez már apróság, és álmaimban sem várom el, hogy egyszer KiB lesz a lapban.

A byte rövidítéseként a nagy B helyett használt kis b akkor igazán zavaró, ha adatátvitelről esik szó. Ezt hagyományosan bitben mérik, aminek a kis b a rövidítése, és nem byte-ban. Mégis egyre többen itt is byte értelemben írnak kis b-t. Az otthoni telefonvonal 56 kb-es (kilobites) és nem 56 kilobájtos (mégis leírtam), másodpercenként, amit precízen 56 kbps jelöl rövidítve.

Szeged és Budapest között 4 gibibites a kapcsolat , azaz 230 bites, és ez is már elegendőn gyors még az interneten is, hát még ha a nyolcszorosa lenne. Apropó, az internet nem sajtóhiba! A világhálónak is hívott internet kis i-vel írandó, mivel a megállapodás szerint az Internet nagy I-vel csak az amerikai részt jelenti.

További jó nyelvészkedést!

Forrás

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek