Mesehősök - A boszorkány
Kormos Edit
2007/11/12 00:24
2189 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Gonosz vénasszonyokra csakúgy, mint ravasz menyecskékre egyaránt használja a köznyelv az "igazi boszorka" kifejezést. Néphitünkben a boszorkány egyszerre rokona és ellenlábasa a tündéri lényeknek...

Boszorkányokról a magyar történelem korai századai is tudósítanak. Írásos emlékként számos boszorkányper aktája ránk maradt, melyekből képet alkothatunk arról, kiket is tartott a magyar néphiedelem boszorkánynak. A perek aktáiból kiderülhet, hogy ahány falu, annyi ok. Persze ugyanez elmondható úgy is, hogy ahány század, annyi ok. A kereszténység felvételének idején boszorkánynak kiáltották ki a régi, pogány hitet és annak rituáléit életben tartó asszonyokat és férfiakat. A középkorban, a boszorkányüldözések idején ezeket az embereket sátánista hitvallással és istentelenséggel gyanúsították meg. Bár Magyarországon messze nem tört ki akkora tömeghisztéria, mint tőlünk nyugatabbra, s nem küldtek ezreket máglyára vakbuzgalomból vagy éppen személyes bosszúból, nálunk is volt példa boszorkányperekre, ahol a bűnösöket a tűzhalál várta. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb bizonyíték is elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy pert indítsanak boszorkányság vádjával. Könyves Kálmán felvilágosultságának köszönhetően az igazi üldözéses őrület nálunk nem nyert teret. Teljességgel alaptalan vádak - voltak, akik bizonyítéknak tartották, a boszorkányság egyik ismérvének a bibircsókot. Az emberi butaság határtalan voltára tökéletes példa lehet a Monty Python csoport Gyalog galopp című filmjének boszorkány-epizódja. Ebben a jelenetben a Kerekasztal egyik hős lovagja elé citálnak egy lányt, akit boszorkánynak kiáltott ki a tömeg. A kérdésre, hogy "Vajh miből is gondolják, hogy a lány boszorkány?", a "Mer' úgy néz ki..." vagy az "Engem gyíkká változtatott... de már elmúlt" meglehetősen gyengécske érvei érkeznek válaszul. A felvilágosult lovag végül meggyőzi a tömeget, hogy mérjék meg a leány súlyát, ugyanis: ha boszorkány, akkor éghetőnek kell lennie, akár a fának, ami pedig úszik a vízen, akárcsak a kacsa. Ergó: ha a lány annyit nyom, mint egy kacsa, akkor boszorkány. Elegendő volt persze faluhelyen az is, ha az illető asszony kicsit jobban konyított a gyógyfüvekhez, vagy ha magának való, magányos életet élt, esetleg, ha kerítői feladatokat is ellátott időnként. A szerelmi mágiát tartották a boszorkányok egyik meghatározó foglalatosságának. Az öreg boszorkányokhoz fordultak a kamaszodó leányok, arra kérve őket, bájolják meg szívük választottját, hogy az szerelemmel viszonozza titkolt szenvedélyüket. Így aztán a boszorka közbenjárására nyerték el szerelmüket. A falvak "boszorkányai" között nem egyszer találunk olyan öregasszonyokat, aki számos leendő házaspárt boronáltak össze vagy éppen szakítottak szét "munkájuk"során. A kerítés ugyanis nem csak házasságokat előzött meg, de bizony kiterjedhetett a házas emberekre is. Egy ilyen kerítés tragikus történetéről szól Arany János A vörös Rébék című műve is. És íme egy újabb külső ismérve a boszorkányoknak: a vörös haj. Mivel a boszorkányokat a Sátán szolgáinak tartották, külsőségeikben is a züllöttség, a paráznaság és feslettség jegyeivel ruházták fel őket. S mi lehet feslettebb a vörös hajzuhatagnál! A vörös haj meglehetősen ritka, s mint ilyen kuriózum számba megy, ugyanakkor a vörös szín szenvedélyessége a testiséget is megidézheti. Nem véletlenül ábrázolták kioldott vörös hajjal Bűnbánó Mária Magdolnát, és persze az sem véletlen, hogy a vörösre festett haj pl. Olaszországban a prostituáltak jellegzetes viselete volt. Gondoljunk csak a Maléna című filmre! S íme: a boszorkányok egy másik oldala tűnik elénk kalandozásunk e percében! A boszorkány szó ugyanis ahány terület, annyiféle jelentéssel gazdagodott. Mert nem csak vénséges vén szipirtyókat nevezték ám boszorkánynak... Ma is használatos kifejezés a huncut kislányokra, hogy "igazi kis boszorkány". A szépségükkel férfi szíveket babonázó lányokra, asszonyokra is előszeretettel használták a kifejezést. A boszorkányhitnek mindig volt egyfajta szexuális színezete is: a boszorkányszombatok leírásából sohasem hiányozhatott, hogy meztelenül táncolnak az asszonyok a tűz körül, sőt a Sátánt megszemélyesítő, feketemisét celebráló "pappal" rituálisan egyesülnek is. A boszorkány tehát mágiáját is latba vetve szépségével, kisugárzásával láncolja magához a férfit, hogy aztán elvegye eszét és birtokolja erejét. A boszorkányok mágikus tudománya - a hagyomány szerint - a sötét varázslatok gyakorlását jelentette. Bájital főző tudományukról a János vitéz így tudósít a Sötétség országából : "A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett. / Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet, / Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot, / Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat." A pogány varázslók, sámánok eszköztárára erősen emlékeztetnek e "hozzávalók". A boszorkányoknak a néphit szerint jellegzetes kísérőállataik is vannak, mint például a fekete macska, ami - a babona szerint-, ha átmegy előttünk az úton az szerencsétlenséget jelent; vagy a fekete kakas, amit előszeretettel alkalmaztak a mágikus praktikákban. És persze nem maradhat ki a sorból a kígyó és a béka sem - amit persze a mondás szerint kiálthatunk másokra is átok gyanánt...A boszorkányok maguk is képesek az átváltozásra, alakváltásra. A néphit szerint leggyakrabban varjú vagy holló képében jelennek meg - s ebben a minőségükben repülni is képesek. Mások szerint kedvelt állataik a fekete macska, a kígyó, fekete kakas vagy varangy képében tűnnek fel. Sokhelyütt olvashatjuk a népmesékben, hogy a boszorkányok maguktól, vagy megbűvölt eszközökkel így seprűn vagy lepedő hátán is tudnak repülni. Végül, de nem utolsósorban meg kell még jegyeznünk, hogy a Harry Potter nagy népszerűségének (és persze az angolszász és kelta eredetű meséknek) köszönhetően a boszorkány (witch) nálunk is elvesztette negatív előjelét, és nevét immár a varázsló női párjaként emlegetik. A boszorkányok között tehát vannak jóindulatú és gonosz teremtmények is attól függően, hogy varázserejüket jó vagy rossz szándékkal használják-e fel, azaz fehér vagy fekete mágiát alkalmaznak. Jó és gonosz boszorkányokra remek példát szolgál az Oz, a nagy varázsló története, ahol találkozhatunk a gonosz Keleti és a jóságos Északi Boszorkánnyal egyaránt.A boszorkányok néphitünk szerint sem egyértelműen gonoszak, mint a népmesék banyái. Faluhelyen a bábákat is boszorkánynak tartották, hiszen az élet mágikus kezdeténél vannak jelen, s olyan tudás birtokában állnak, ami az egyszerű emberek számára örökre rejtve marad: a szülés és születés spirituális titka. A bábákat ugyanakkor babonás félelmek is körüllengték. Egyrészről tisztelték őket tudásukért, beavatottságukért, másrészt azonban hittek abban is, hogy a bábák képesek rontást küldeni ellenségükre, egyes helyeken vallották, hogy bábaboszorkány apasztotta el a tehén tejét, vagy küldött rontást a konkurens bábánál szülő anyákra és gyermekükre. E félelmes tisztelet minden bizonnyal azért is övezte alakjukat, mert a szülés és születés igen kényes eljárás volt, ami könnyen tragédiába is torkolhatott.Boszorkányos sétánk a végéhez ért. Legközelebb a manókkal, koboldokkal, törpékkel és más aprónépekkel foglalkozunk majd...

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek