Mi a numizmatika?
Farkas Zoltán
2007/10/23 14:49
1484 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nem boldogít és nincs szaga. A köznyelvben leggyakrabban ezeket a szólásokat használjuk a pénzzel kapcsolatban. A pénz történetének tudományos vizsgálata, vagyis a numizmatika tudománya azonban más kérdésekre keresi a választ. Mégis boldogít?

Fogalom és definíció

Denarius

A numizmatika a különféle pénzek és pénzrendszerek kialakulásával, a pénzhasználattal, a pénzveréssel, illetve ezek történetével foglalkozó segédtudomány. Összefoglaló névvel, tárgyát leegyszerűsítve gyakran csak pénztörténetnek nevezik. Kevésbé elterjedt elnevezése a pénztudomány. A numizmatika elnevezés görög eredetű, onnan került át a latinba. A numizmatika tárgya igen sokrétű. A numizmatika vizsgálódási körébe tartozik a pénz tulajdonságainak, sajátosságainak, a pénzek fizikai jellemzőinek (anyag, súly, felirat, ábrák, fémtartalom stb.), a pénzverésnek, pénzkészítésnek, pénzhamisításnak, a pénzhasználatnak, a pénzforgalomnak, sőt a nem fizetőeszközként használt érméknek (emlékérmek, plakettek, zsetonok) a vizsgálata is.

A numizmatika szempontjából pénznek minősül minden olyan, meghatározott értékkel rendelkező tárgy, amely belső értéke vagy valamely törvényerejű rendelkezés következtében a kereskedelmi forgalomban - hosszabb vagy rövidebb ideig - állandó fizetési eszközként használatban volt. A numizmatika jelentőségét elsősorban az adja, hogy a gazdaságtörténet tanulmányozásához elengedhetetlen. Emellett jelentős segítséget nyújt a régészeti leletek datálásához - amennyiben tartalmaznak pénzt -, de fontos adatokkal járul hozzá a metrológiai, művészettörténeti, kronológiai ismereteinkhez is.

Könyvtári feladat:

  • Nézz utána, hogy mivel foglalkozik a metrológia!

Pénztipológia

Sok pénz ...

Jól példázza a numizmatika jelentőségét, hogy Dionysius Exiguus a 6. században Varro adatát alapul véve ie. 753-ra (a 6. olimpiász 3. éve) tette Róma alapítását. Innen, a császárok uralkodási idejét követve igyekezett megállapítani Krisztus születésének idejét. Csak a 16. században derült ki, hogy Herodes Antipas uralkodásának (ie. 4 - isz. 39) megállapításakor tévedett. A helyes számításokat a korszak pénzeinek összegyűjtése alapján végezték el, mivel azokon a kibocsátó személye, a kibocsátás időpontja és helye pontosan fel volt tüntetve.

Természetesen a pénzekkel való foglalkozásnak is megvannak a legfontosabb alapfogalmai. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Előlap: a pénzeken a pénzverési joggal rendelkező uralkodó képét (innen való közismert neve: fej) vagy az állam címerét tartalmazó oldal.
  • Hátlap: a pénzeknek általában írást tartalmazó hátoldala.
  • Palást: a pénzérme éle, oldala, amely lehet sima, de gyakran valamilyen díszítést (recézett, írás, ábra) hordoz.
  • Névérték: az az érték, amelyet a kibocsátó a pénzen feltüntet. A felhasználók a pénzeket a rajtuk feltüntetett értékben kötelesek elfogadni.
  • Fémérték: a pénzben lévő nemesfém forgalmi értéke. A pénzverés jövedelmezősége érdekében a fémérték általában a névérték alatt maradt. A modern pénzek fémértékét a nemzeti bankok aranykészletei jelentik.
  • Értékpénz: azok a pénzek, amelyek névértéke és fémértéke megegyezik. (Pl. Mo.-on az 1892 után bevezetett 10 és 20 koronás aranyérme.)
  • Nyerssúly: az érme teljes súlya.
  • Színsúly: az érmében lévő nemesfém súlya grammban kifejezve.
  • Forgalmi súly: az a legkisebb súly, amellyel az érme még forgalomban lehet. Ha az érme súlya a kopás miatt a forgalmi súly alá csökken, bevonják.
  • Pénzverés al marco: a középkorban szokásban volt pénzverési mód, amikor csak azt írták elő, hogy a pénzverési alapsúlyból (a márkából, innen a név: al marco) hány darab érmét kell verni. Az al marco vert érmék egyedi súlya nagy ingadozást mutat.
  • Számítási pénz: a pénzforgalom és a számolás megkönnyítése érdekében a középkorban használatos számítási egység, amely nem konkrét pénzérmét jelentett, hanem annak valamekkora többszörösét. Pl. Mo.-on a 13-14. században a penza 40 dénárt jelentett. Mai pénz szavunk is a penza szóra megy vissza.
  • Szükségpénz: rendkívüli esetekben, forgalmi pénz hiányában, szükségből készített, pénzt pótló, különféle anyagú (fa, bőr, fém, papír) pénzpótló darabok, amelyeket a körülmények rendeződése után beváltottak. Gyakran alkalmazták megszálló csapatok zsoldjának fizetésére (ún. megszállási pénzek). Ilyen pénzt veretett például a francia forradalom hadserege Luxemburg megszállásakor 1795-ben (bronzból és ezüstből), vagy Magyarországon a Vörös Hadsereg 1944/45-ben.

Ismétlő kérdések

  1. Milyen kérdésekkel foglalkozik a numizmatika?
  2. Mi a különbség a nyerssúly, a színsúly és forgalmi súly között?
  3. Lehet-e a nyerssúly és a színsúly egyenlő?
  4. Lehet-e nagyobb a forgalmi súly, mint a színsúly?
  5. Lehet-e kisebb a forgalmi súly, mint a nyerssúly?

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek