Mi az idő?
2001/04/23 08:00
9540 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mi is az idő? A kérdés elsőre könnyűnek tűnik, de ha pontos definíciót próbálunk adni, rájövünk, ez bizony kemény dió. Az emberi kultúra egyik legizgalmasabb kérdését sokan feszegették, mindhiába. Oldalunkon olvashattok néhány kísérletet a meghatározásra; ha azonban valaki ismer még más leírásokat is, írja meg bátran!

A kérdés nagyon egyszerűnek tűnik, hisz minden gyermek rögtön tud válaszolni rá. Amikor viszont azt várjuk, hogy teljesen kielégítő választ kapjunk, még a legképzettebb tudósok is zavarba jönnek. A természettudományok alapja az időmérés, hisz a különböző élő és élettelen folyamatok csak akkor vizsgálhatók, ha közben az általunk lényegesnek tartott tényezőket valamilyen jól meghatározott objektumhoz (például az időpontokhoz) rögzíthetjük. Ha egy csillagászt kérdezünk az időről, számára az Univerzum évmilliárdokban mérhető történelme határozza meg a léptéket. A fizikusok és a mérnökök számára már a másodperc milliárd része jelenti azt az egységet, amivel dolgoznak. A biológusok tapasztalatai alapján, az állatok és a növények is mérik az időt, már az egysejtű szervezetek is valamiféle biológiai órára vannak utalva, hogy önmagukkal és a környezetükkel szinkronban lehessenek. A pszichológus válasza a kérdésre: Az idő a tudat aspektusa; segítségével rendszerezzük tapasztalatainkat. A filozófus számára más a jelentősége az időnek. Számtalan könyv született már az időről, mégsem volt képes egyik filozófus sem oly módon definiálni az időt, hogy az mindenki más számára, vagy legalább saját szakmabeli társai számára is elfogadható legyen. Az idő, megfogalmazhatatlan, rejtélyes paradoxon, Aurelius Augustinus (aki maga is filozófus volt, körülbelül 1500 évvel ezelőtt) szerint: " "De mi az idő?"", kérdezte. " "Ha tőlem kérdezik, tudom. Ha meg akarom magyarázni a kérdezőnek, nem tudom."" Ha valami olyanról beszélünk, vagy gondolkodunk, ami ennyire definiálhatatlan, akkor tovább nehezíti a dolgunkat az is, hogy a természettudomány által használt idő szó mögött két különböző, bár rokon értelmű dolog búvik meg. Az első ilyen az időköz (vagy időtartam); a második az időpont. Mindkettőt azonos egységekkel - nap, óra, perc - fejezzük ki, és ezek mégis jelenthetnek mást. A különbség sok esetben nagyon fontos, még ha ritkán látható is.

Az a rácsodálkozás, amellyel az ember tekint az időre, és a vele kapcsolatos minden dologra, az ember és az idő közötti különleges kapcsolatból ered. Az állatok és a növények az időben élnek és változnak; az ember a természet élő részeként mégis azt érzi, hogy képes uralkodni az idő felett. Képesnek érzi magát erre, mert fel tudja idézni a múlt eseményeit, és képzelőerejét valamint előrelátását emlékeivel összehasonlítva, szinte elő tudja varázsolni a jövőt, vagy legalábbis annak egy lehetséges megvalósulását. Talán azt is mondhatjuk, hogy ez a képessége tette az embert emberré, hiszen így embertársaival céltudatosan, összehangoltan képes munkát végezni. Sok állat is képes az időt érzékelni. Az emberszabású majmok időérzéke a legjobb. Laboratóriumi körülmények között képesek voltak a jelenben olyan tevékenység elvégzésére, amely valamilyen jövőbeni cél elérésére irányult.

Az emberi civilizáció kialakulásában is jelentős szerepe volt az időmérésnek, az időmérő eszközöknek, hiszen így vált lehetővé olyan emberek együttműködése, akik térben távol helyezkedtek el egymástól.

Ezzel a kis rövid bevezetővel az volt a szándékom, hogy kedvet csináljak a Kedves Olvasónak ahhoz, hogy együtt gyűjtsünk össze minden az idővel kapcsolatos, az időről szóló cikket, internetes forrást, vagy akár egy verset is. Aki szeretné bővíteni ezt a kis oldalt, kérem bátran küldje el a rovat címére azt az anyagot, amit kiegészítésül, bővítésül szán, természetesen a forrás pontos megjelölésével! (Ötletként: Gabriel Garcia Marques A száz év magány című művében említ valamiféle kozmikus időt!)

Kezdetnek néhány:

Az idő története, ahogy az amerikai National Institute of Standards and Technology fizikai laboratóriuma bemutatja.

Az idővel kapcsolatos címszavak a FIZIKAI FOGALOM-GYŰJTEMÉNY-ből.

Weöres Sándor: A teljesség felé című könyvében így ír az időről.

Werner Heisenberg: A rész és egész című művében, társaival beszélget az időről.

Ludwig Witgenstein gondolatai az időről.

Felhasznált irodalom:

Dr. Bonifert-Dr. Halász-Dr. Holics- Dr. Rozlosnik: FIZIKAI FOGALOM-GYŰJTEMÉNY, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Weöres Sándor: A teljesség felé, Tericum Kiadó, 1995

Werner Heisenberg: A rész és egész, Gondolat, 1983

Samuel A. Goudsmit, Robet Claiborne és a Life szerkesztősége: Az idő, Műszaki Könyvkiadó

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek