Mi lesz a magyar borral az Unióban?
Érsek Dóra
2004/08/15 12:03
462 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A bortermelőknek nem kell tartaniuk az uniós csatlakozástól, mivel képesek felvenni a versenyt a közösségi piacon. Vélhetően a jövő évtől több bor érkezik hazánkba, ám a kivitel és a fogyasztás bővülése mindenképp fenntartja majd az az egyensúlyt.

"A magyar minőségi borok vannak olyan kiválóak, mint bármelyik francia termék" - állítja Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, akinek ez a fő érve arra, hogy miért megalapozatlan a magyar borászok aggodalma. A szakember várakozása szerint az EU-csatlakozással megnyíló közösségi piacról főleg az első években nőhet meg a behozatal, ám hosszú távon nem kell számottevő "veszélytől" tartani. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a megelőző évekhez hasonlóan tavaly is a 130 ezer hektoliteres vámmentes import borkvóta mindössze harmadát használták ki a magyar importőrök, 30-40 ezer hektolitert hoztak be, ami, ha a csatlakozás után ötszörösére is felfut, nem borítja fel a 3 millió hektoliteres évi magyar borpiacot. A vámkorlátok megszűnése ugyanakkor kedvezően érinti az exportot. Noha a túltermeléssel és borfelesleggel küzdő jelenlegi tagállamokba nemigen jut majd több magyar bor, de a belépő tagjelöltek közül biztosan szívesen vásárolnak majd a hazai termelőktől.

Lengyelország, Litvánia, Lettország ugyanis most még vámot vet ki a magyar borra, amit az EU-ban már kénytelenek lesznek feladni, ezzel szabad utat engedve a magyar szállítmányoknak. Ennek eredményeként lehetővé válik, hogy a 800 ezer-1 millió hektoliteres évi magyar kivitel 10-20 százalékkal emelkedjen, egyben növelve a jelenleg 40-50 százalékos uniós részarányt. A szakemberek szerint szép jövő előtt álló borpiacon cizelláltabb a kép a minőségi kategóriákat vizsgálva. Amíg a csúcsborok és a legolcsóbbak piacának nincsen szinte felső korlátja a 158 millió hektoliteres kibocsátásával a világ legnagyobb piacának számító Európai Unióban, addig a középkategóriás termékek nehezebben boldogulnak majd. A veszedelem ugyanakkor nem is az európai piacról "fenyeget", hanem azon keresztül Ausztráliából, Chiléből és Argentínából. Esetükben az importvám csatlakozáskor a jelenlegi szint egyötödére csökke

n. A bortermelőkön, ha kis mértékben is, de segíthet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centruma (AMC), amely a tárca jóváhagyásával 230 millió forintot fordíthat bormarketingre ez évben. Urbán András, a HNT főtitkára szerint az EU-csatlakozás után felértékelődik a hegyközségek szerepe. A jelenleg szakmai, eredetvédelmi és közigazgatási tevékenységük jövő év májusától további fontos közigazgatási feladattal egészül ki: ők vezetik majd a pontos ültetvény-nyilvántartást és dolgozzák ki a védett eredetű termékek rendtartását is, azaz az egyes borvidékeken a különböző fajták termesztését szabályozzák. A hegybírók felelőssége lesz a kivágott- és a telepített ültetvények nyomon követése is. Az új ültetvények telepítése csak a régiek rovására mehet majd, mert az EU túltermelése miatt 2010-ig tilos növelni a szőlőterületet.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek