Mindent a szemnek
Kulin Borbála
2003/12/02 08:51
2218 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A női mellek művészi ábrázolása nagy változatosságot mutat különböző korokban és kultúrákban. Voltak korok, mikor tabu volt vászonra festeni vagy kőből megformálni a meztelenséget, más korokban természetesnek számított. Hasonlóan nagy az eltérés a méret kérdésében: kicsi, nagy, közepes - koronként más és más volt az elfogadott ideál.

A női mellhez mindig szimbolikus tartalmak kapcsolódnak. Az ősi kultúrákban az anyaság, a táplálás szimbóluma volt. Ennek megfelelően az ábrázolásokon dús keblek jelennek meg, mint a bőség, a jólét kifejezői. A Willendorfi Vénusz, Kr.e 30 000-ből Bronzkori istennőt vagy papnőt ábrázoló szobor

A mell azonban nemcsak elvont értelmű szimbólum volt, ábrázolása erotikus tartalmú is lehetett. S minthogy a sejtelmes mindig izgatóbb, mint a puszta meztelenség, a kebleket sokszor áttetsző fátyol fedi el: Rahotep fáraó felesége, Nofret, IV. dinasztia

A klasszikus görög művészet, amely a tökéletes harmóniát és arányosságot kedvelte, a női mellek méretében is az arányosat preferálta: A milói Vénusz

A középkorban köszöntött be a kis mellek kultusza: a kis mellhez a lelki tisztaság, elegancia, intelligencia, előkelőség, ártatlanság fogalmai kapcsolódnak az európai kultúrában. Bosch: Paradicsom (részlet), 1485.

A kis mell kultusza a reneszánszban is tartotta magát. Boticelli: Vénusz születése, 1482.

A barokk korban eljött a molettebb hölgyek ideje, ez azonban inkább a hátsók méretében mutatkozott meg. Ami a melleket illeti, továbbra is a kis mell maradt a "divat". Rubens: A három grácia

Rubens is csak a felesége esetében tett kivételt: kordivat ide, kordivat oda, neje dús keblei megörökíttettek a vásznon. Rubens, 1639.

Csak igen későn, az impresszionizmus idején kezdett teret hódítani a művészetben a dús keblek ábrázolása. Mivel a dús keblekhez éppen ellentétes fogalmak kapcsolódtak az európai kultúrában, mint a kis mellhez (bujaság, kétes erkölcsök, földhözragadtság), meglehetősen nagy botrányt kavart Manet festménye, aki Olympia modelljéül hús-vér nőt, egy kurtizánt választott, szakítván a hagyományokkal. Manet: Olympia, 1865.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek