'Mindenünk mestere'
Farkas Zoltán
2007/11/06 22:56
812 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Wittgenstein meglátása szerint nyelvünk határai, egyben világunk határai is, vagyis a kifejezőeszközön, a nyelven múlik, hogy mit tudunk közölni magunkból, gondolatainkból. A magyar nyelv tekintetben Károli Gáspárnak elvitathatatlan érdemei vannak.

Az ifjúkor és a tanulmányok ideje

Luther Márton

1530 körül született Nagykárolyban, mezővárosi polgárcsaládban. Eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár volt, később szülővárosa nevét használta, a Carolit vagy Caroliust. (A nevet ejtették, ejtik Károlyinak is, de a bibliai kiadásokon Károli szerepel.)
Tanulmányait valószínűleg Nagykárolyban kezdte, de 1549-ben Brassóba ment, ahol beiratkozott az ottani magasabb fokú iskolába. A következő adat, amit a dokumentumok róla őriznek, hogy Wittenberg egyetemének anyakönyvében az 1556. március 11-i napnál szerepel a neve. Egyes feltevések szerint megfordult Strassbourgban és egyes svájci egyetemeken is.

Luther 1517-es fellépése nyomán hírnévre szert tett egyetemen ekkortájt ugrásszerűen megnőtt a magyarok száma, akik ezért külön társaságot (bursat vagy coetust) alapíthattak maguknak. Ekkor Magyarországon még nem különült el egymástól a reformáció lutheri és helvét irányzata, de érdekes módon az első években a wittenbergi csoportban többségben voltak az utóbbiak. Nem lehet pontosan meghatározni wittenbergi tartózkodásának végét, de annyi bizonyos, hogy 1562-ben, a Két könyv című művének írásakor már Magyarországon, valahol a Tiszántúl északi részén tartózkodott. A Két könyv teljes címe: Keet könyö(!) minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul..."

A könyv megírásakor Károli választ keresett Magyarország romlásának okára, és arra a következtetésre jutott, amivel az irodalomban is még oly sokszor visszatérő gondolat alapjait vetette meg. Eszerint Isten a török által bünteti meg a magyarokat az általuk elkövetett vétkekért. Emellett megtalálhatóak még a műben a társadalmi igazságtalanságot felemlegető - bár korántsem radikális - gondolatok, a világvége közelségének tana, és saját valamint prédikátortársai kiválasztottságának tudata. A mű sok bibliai szövegfordítást tartalmaz, ami voltaképpen előgyakorlatnak is tekinthető. Ezen írása még inkább Luther és Melanchton hatását tükrözi, nincs jele a svájci reformáció hatásának.

Gönc prédikátora

Teológusok vitája

1563 folyamán költözött Károli Gönczre, az ekkor virágzó mezővárosba prédikátornak. Károli evvel a lépéssel nem csak egy hivatalt nyert el, hanem a vallási élet forrongó eseményeinek közepében találta magát. A feszültség alapvető oka az volt, hogy Borsod, Abaúj, Zemplén és Ung vármegye prédikátorai ekkorra már egyre többen a svájci reformáció hívének vallották magukat, a többségében németekből álló kassai városi tanács, és a befolyásos nagybirtokosok viszont megmaradtak a lutheri tanok mellett. Az első hitvitázó, a helvét irányzathoz való csatlakozást kimondó zsinatra 1562-ben Tarcalon került sor, de maga Károli csak 1564-ben csatlakozott a prédikátorok mozgalmához.

1564 és 1566 között alakult meg az az egyházszervezet, amelyben az ezen a vidéken egyenrangú és nem püspöknek alárendelt esperesek közül Károli lett az egyik legnagyobb tekintélyű. Valószínűleg evvel magyarázható az a tény is, miszerint 1566-ban Gönczön tartották a tiszáninneni esperességek első nagyobb törvényalkotó zsinatát. Ez a zsinat már a helvét irányú egyház megszervezésének kérdésein túl, szembesült az Erdélyben egyre nagyobb hatású antitrinitáriánusok jelentette veszedelemmel. Károli legjelesebb hitvitázó ellenfele Egri Lukács volt. A kassai zsinat (1568) után újból megerősítették a kálvinista irányzathoz való tartozásukat, erről a svájciakat is értesítették. Ezek után Károli a tiszántúli területek kálvini érzelmű prédikátorainak sietett segítségére, Nagyváradon magával János Zsigmonddal, Erdély uralkodójával is vitázhatott.

Bibliafordítás - Károli méltatása

A Vizsolyi Biblia

Az 1570-es évek viszonylagos nyugalma tette lehetővé, hogy nagy tervét a teljes Biblia magyar nyelvre történő átültetését elvégezze. Megszervezte a bibliafordító közösség munkáját, kiosztotta az egyes emberekre jutó részeket, ezeket szépírással lemásolták, javították, egységesítették, majd maga Károli vette kezébe a szövegeket. Kiegészítette, javította ezeket, majd elkészítette az egyes fejezetek tartalmi kivonatát. Az utalások szerint a munkálatokat Mágocsy Gáspár és András, majd pedig Rákóczi Zsigmond támogatták. Rákóczi volt az, aki Mantskovit Bálint nyomdászt Vizsolyba költöztette, s egy házat bocsátott a rendelkezésére. Az utókorra, a közgondolkodásra oly mélyen ható mű nyomtatása 1589 februárjában kezdődhetett meg, kiadási dátumaként 1590-et szokták megjelölni. Károli a következőkben látta vaskos fordításának hasznát:

"nemcsak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást, és az község azoknak szájokból hallja, hanem azt is akarja, hogy az Ó- és Újtestamentum Könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek, és azokat olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyi állatok. Mert az Isten egyaránt minden rendbéli embereket akar idvözíteni. [...] nemcsak itt hallgassátok az mit mondunk, hanem mikor otthon vagyok is, a Szentírást olvassátok."

Károli 1591-ben Göncön hunyt el.

Károli Gáspár életműve, tevékenysége három csomópont köré rendezhető: egyrészt összefoglalja kora világképét, a magyar "tragédia" okait, s evvel a későbbi évszázadok gondolkodóira is jelentős hatást gyakorolt. Másrészt egyházszervező munkájának köszönhetően erősödött meg a svájci reformáció a Tisza környékén, harmadrészt pedig - ami nevét igazán ismertté tett - őhozzá kapcsolódik a Biblia teljes szövegének magyarra való lefordítása.

Thuri György: Károlyi Gáspár emlékezete

Pápás éjbe merült el mélyen az elhagyatott nép,
s nemvolt könyv vagy fény, mely vezető lehet.
Károlyinak fájt ez, s így átültette, segítvén
őt Rákóczi s az Úr lelke, a szent lapokat.
Mindenünk mestere lett, s felszállt az örömteli égbe,
Ó nagy férfiú, szent volt ez a lét, e halál!

Irodalom

Kálvin János

  • Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor Magvető K. Bp. 1984
  • Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945 Gondolat K. Bp. 1985
  • Péter Katalin: Papok és nemesek Ráday Gyűjtemény, Bp., 1995
  • Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2004
  • Magyar művelődéstörténet (szerk.: Kósa László) Osiris K., Bp. 1998

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek