Módszer-tár; A vállalat érintettjei
2004/03/10 08:01
1792 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A rovat következő írásában a vállalatok kapcsolatait vizsgáljuk meg, a vállalatot körülvevő környezetre helyezzük a hangsúlyt, és ezek segítségével bemutatjuk azt az érdekrendszert, amelyben a vállalatok működnek.

Nem tekinthetjük a vállalatot a gazdaság egy teljesen elkülönült, elzárt egységének, hiszen számtalan kapcsolat fűzi a környezetéhez, ennek ellenére az a megállapítás, hogy elkülönülten gazdálkodik, - természetesen - megállja a helyét. Céljai, stratégiája kialakításakor azonban nem hagyhatja külső kapcsolatait figyelmen kívül, hiszen ezek nélkül nem lenne tovább működésképes. Gondoljunk csak bele, nem termelhet egy vállalat a fogyasztói igények figyelembe vétele nélkül, hiszen akkor nem tudja majd áruját értékesíteni; de nem alakíthat ki hatékony árpolitikát sem akkor, ha nem kíséri figyelemmel a versenytársak árait.

A vállalat működésében érintettnek nevezünk minden olyan szereplőt vagy azok csoportjait, amelyek befolyásolhatják a vállalat működését, vagy amelyek érdekeltek a vállalati tevékenység eredményében. Két nagy csoportra oszthatjuk a vállalat érintettjeit: a külső illetve a belső érintettekre. A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) példáján keresztül vegyük sorra, hogy kik lehetnek egy vállalat érintettjei!

Kapcsolatban állunk a vállalattal először is mi, az utasok. Mi jelentjük a BKV fogyasztóit. Ahhoz, hogy a buszok, a villamosok közlekedni tudjanak a cégnek különböző erőforrásokra - így benzinre, elektromos áramra, buszvezetőkre... stb. - van szüksége, melyeket többek között a Magyar Villamos Művek, a MOL és számtalan más vállalkozás szállít neki - ők alkotják a szállítók csoportját.

Vajon jelen van-e ezen a piacon más termelő, szolgáltató vállalat is vagy a BKV monopóliumként működik? Szűken értelmezve igen, hiszen nincs más olyan vállalat, amely a budapesti tömegközlekedés ellátására szakosodott volna. Tágabban vizsgálva a kérdést viszont láthatjuk, hogy a különböző taxitársaságok is hasonló szolgáltatást nyújtanak. Ha így nézzük, ők is beletartoznak a BKV Rt. érintettje közé, ők lehetnek a versenytársak.

Az állam többszörösen érintett a BKV Rt. tevékenységében. Egyrészt megjelenik mint tulajdonos, hiszen a cég Budapest Város irányítása alatt működik, másrészt a különböző jogi szabályozások révén, az intézményi háttér biztosításával is befolyásolja a vállalat tevékenységét.

Természetesen a vállalaton belül nemcsak a tulajdonos gyakorol hatást a cég működésére, hiszen számos kérdésben a vállalatvezetési feladatokat ellátó menedzserek joga a döntéshozás, ők tehát szintén érintettek a vállalat tevékenységében. Az alkalmazottak sem maradhatnak ki az érintettek közül, hiszen munkájukkal közvetlenül, az általuk létrehozott szakszervezetek által pedig közvetve képesek hatást gyakorolni a vállalat tevékenységére. Ők például a buszsofőrök, a forgalomirányítók, az ellenőrök vagy akár a jegypénztárak eladói.

Kevésbé hangsúlyos szereplők, de az érintettek körébe tartoznak azok a vállalatok, amelyek bármilyen egyéb kapcsolatban állnak a BKV-val. Ilyen lehet például a bank, amely a BKV bankszámláját vezeti, a Volánbusz, amely hasonló szolgáltatást nyújt, ha nem is pont ugyanazon a piacon... stb.

Nem hagyhatók ki továbbá a BKV példájából azok a civil szerveződések sem, amelyek saját eszközeikkel megpróbálták előremozdítani a 4-es metró megépítésének ügyét. Végül egy olyan érintett maradt, amelyet nem nevezhetünk egyértelműen gazdasági szereplőnek, ám a BKV Rt. tevékenysége mégis komoly hatást gyakorol rá: ez nem más, mint a természeti környezet, amelynek megóvását semelyik vállalat sem hagyhatja figyelmen kívül működése, tevékenysége során.

Mint a fenti példából is kiderült, egy vállalat tevékenységének igen sok érintettje lehet, és valószínűleg nem is soroltuk fel az összeset. Az érintettek nagyobb, hangsúlyosabb csoportjai azonban általánosan könnyen megnevezhetők.

A belső érintetteknél megkülönböztetjük: a tulajdonosok, a menedzserek valamint az alkalmazottak csoportját. A külső érintettek közé pedig az alábbi szereplőcsoportokat soroljuk: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, állami intézmények, különböző állampolgári közösségek és végül, de nem utolsó sorban a természeti környezet. Ez utóbbiak közül a fogyasztók, a szállítók és a versenytársak együttesen a vállalat piaci környezetét alkotják. A különböző döntési folyamatok során összes érintett érdekét figyelembe kell vennie a vállalatnak. A belső érintettek érdekeit elsősorban a vállalat stratégiájának, céljainak kialakításakor valamint a működés megszervezésekor kell figyelembe venni.

A külső érintettek érdekeit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz, hogy a vállalat sikeresen tudjon működni, el kell fogadni azt a keretet, azt a feltételrendszert, amit a környezet megszab. Nem lehet és nem érdemes a fogyasztók preferenciáinak nem megfelelve termelni, nem lehet a beszállítókkal megszakítani a kapcsolatot, nem célszerű figyelmen kívül hagyni a versenytársak működését, és főleg nem szorítható háttérbe a környezet védelme.

Az érintettek felderítése, pontos definiálása, akkor lesz hatékonyan használható eszköze a vállalatvezetésnek, ha a fent megnevezett érintettcsoportokhoz konkrét szervezetek, intézmények nevét rendeljük, majd ezt térképszerűen felrajzoljuk, végül minden szereplőhöz hozzárendeljük azokat az alapvető érdekeket, amelyek az ő cselekvéseiket, döntéseiket mozgatják. Az elkészült "érintett-térkép" hathatós segítséget nyújt a vállalatnak stratégiai döntései meghozatalában, hiszen támpontot nyújt a döntések várható fogadtatását, következményeit illetően.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek