Mohamedán művészet
2006/05/01 13:56
3486 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Amikor a mohamedán művészetről beszélünk, az iszlám valláshoz tartozó, többségükben arab népek művészetét értjük alatta, melyben kaleidoszkópszerűen keveredik más népek motívumvilága.

A VII-XVI. században az iszlám nagy világhatalmakat egyesített, és Spanyolországtól Indiáig uralkodott. Ennek alapján kulturálisan is egységessé tette birodalmait. A művészetben meghatározó lett az iszlám vallás élőlények ábrázolására vonatkozó tilalma, ezért az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van. Fontos itt megjegyezni, hogy a mohamedán hódítás idején is élő perzsa és indiai miniatúrafestészet éppen ezért a meghódított népek eredeti művészetébe tartozik. A kupolaépítésben ugyancsak a téglaanyag miatt használták a sztalaktitrendszert, melynél a kupola belső részében a sejtszerűen kiképzett tartórendszer egyben díszül is szolgál. Sztalakit, vagyis cseppkő boltozat: a sokszögű vagy kör alaprajzú építmények befedésére, ill. a sarkok kiképzésére használták egymás fölé vagy mellé helyezett kis fülkék formájában.

Mecsetek és dzsámik főbb típusai

  • A damaszkuszi Omajjád-mecset (8. sz.).
  • Ugyancsak keresztény templom oszlopaiból készült a legkorábbi (7. századi) és sokáig mintaképül szolgáló fosztáti imaudvaros Amr-dzsámi. Jellemzői a sokoszlopos csarnok, árkádsorral övezett udvar, közepén kút.
  • A kairói Ibn-Tulun-mecset (9. sz.) is imaudvaros, de téglapilléreken nyugszik, ezért vaskosabb (stukkódíszes). Ennél a típusnál jelent meg az imaidő kikiáltására szolgáló torony, a minaret.
  • Ismét más típus a négy oldalt nagykapus falakkal övezett, gyakran medreszével (iskolával) kombinált, zárt udvaros mecset v. dzsámi (pl. a koniai Indzse Minareli, 1256).
  • Végül az utolsó típus már eltér az udvarosoktól: zárt belső tér, amelyet gömbkupolák és gömbszelvények fednek. Ez a konstantinápolyi Hagia Sophia átalakításából nyerte eredetét (15-16. sz.).

A mohamedán építészet jellegzetes épülete a türbe: síremlék, ill., mauzóleum. Sírkápolna, szent életű férfiak, uralkodók és hősök temetkezőhelye. Magyarországon legismertebb Gül Baba budai türbéje. (Timur Lenk síremléke Szamarkandban, 15. sz.).

A paloták központi teret v. díszudvart körülvevő, gyakran dongaboltozással fedett épületek, többnyire téglából, vályogból v. vert falból épültek, rendszerint sivatagi oázisokban. Az építészeti sajátosságok közé tartozott az oszlopok és pillérek együttes használata, a patkóív (olykor csúcsos v. szamárhíd), a vályogépítés következtében összenyomott boltívrendszer. Ebbe a sorba tartozik a keresztény mintára épült, római templomból átalakított jeruzsálemi Kubbet-esz-Szakhra (7. sz.)

Az ornamentika jellemző elemei

moreszk
a stukkódísz és ennek farácsok használatából eredő típusa
arabeszk
a növényi motívumok szövevényéből áll, az írás dekoratív alkalmazása plasztikus megoldásban (szögletes, ún. kufi írás, valamint kurzív arab v. török írás, szent szövegrész). A belső díszítésben a mozaiknak csak kezdetben volt szerepe, később ezt átvette a színes fajanszlap.
Arabeszk

Linkek

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek