Mozgóképkultúra és médiaismeret tanmenetvariáns
2004/07/11 18:21
1602 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Egy lehetséges tanmenetváltozat, amely az Oktatási Minisztérium kerettantervérnek figyelembe vételével és a Korona Kiadó Mozgókép és médiaismeret 1-2. tankönyvének használatát feltételezve készült. A tanmenet szerzője Hartai László.

Ez a tanmenet annak az óratervfejlesztési programnak volt a kiindulópontja, amelynek keretében készültek a rovatban rendszeresen közlésre kerülő óratervek.  Néhány gondolat a tanmenetvariáns alkalmazásához 1. Tanmenet   Ugrás az 1. tanmenethez >>>    Letölhető tanmenet (word formátum .rtf kiterjesztés) >>>   Ez a tanmenet (amely lefedi a kerettantervben előírt tematikát és egyben a NAT követelményrendszerének is megfelel) mindennapi tapasztalataink, médiaszövegekkel telített környezetünk rsztvevő megfigyelésével vezeti be a közvetett kommunikáció tanulmányozását. A mediatizáció társadalom-és technikatörténetének legfontosabb pillanatait a képi kommunikáció felől indulva a mozgóképrögzítés és a mozi kialakulását nyomon követve haladhatunk a mozgóképi szövegek bizonyos szempontok szerint rokonságot mutató nagy csoportjainak (celluloid, videó vagy digitális, dokumentum és fikció, műfaji és szerzői) tárgyalása felé. (A tárgy követelményrendszere kiemelt szerepet szán a mozgókép médiumának. Részint a televízió és a film korunk nyilvánosságában betöltött tényleges súlya miatt, részben azért, mert a tárgy oktatása során szövegtani /formanyelvi/ alapismereteket kell fejleszteni. Mivel ezen képességek nélkül a szövegértés sem fejleszthető, a tárgy keretében nem foglalkozhatunk az összes médium formanyelvi alapozásával). A mozgókép médiumainak esetében olyan közlési móddal van tehát dolgunk, amely a kamerát és szerkesztés eszközeit használva a technikai képek és hangok reprodukciójával mutatja meg, idézi fel a valóságot -, ám éppen ezért gyakran zavarba ejtően "azonosnak" látszik azzal. Az elbeszélőt, a közlő embert nem is olyan egyszerű felfedezi a szövegekben. A formanyelv tanítása során elsősorban erre kell súlyt helyezzünk.  Az ábrázoló eszközök tanulmányozása során időről-időre olyan szövegeket, szövegrészleteket kell majd példaként mutatnunk (pl. híranyag, szappanopera-részlet, kibeszélő-vagy valóság-show) amely szövegként ugyanazokat a megformálási kódokat hordozza, amelyeket az egyedi művek, de érezhetően más "rugóra" járnak mint amazok, s láthatóan más a funkciójuk mint a mozifilmeknek, s különösen a szerzői filmnek. Ahhoz, hogy ezeknek a szövegeknek a működésmódját megérthessük, a modern társadalmi nyilvánosság, a tömegkommunikáció működésének okait kell megértenünk.A közvetett kommunikáció társadalom-és technikatörténetének meghatározó fordulatait felidézve láttuk, hogy a média mindig is alapvető társadalomszervező, termelési és egyben hatalmi eszköz volt. A mediatizált közlésmód sajátosságainak tanulmányozásához a haszonelvű, iparszerű működés ill. a média tulajdonviszonyai (és alapvető funkciói) mellett abból a indulhatunk ki, hogy a tömegkommunikációban a közlő (a médiaintézmény) és a befogadó (a közönség) között a kommunikáció alapjában véve egyirányú. Emellett kulcskérdés, hogy a médiaszövegek - sok áttételen keresztül ugyan -, de a közösség morális értékeinek hordozói, a befogadók reprezentánsai. A haszonelv, a funkciók és tulajdonviszonyok ill. a morális reprezentáció és az egyirányú kommunikáció együttesen meg is határozza a szövegek karakterét, s azt is, ahogyan az intézmény gondolkodik a célközönségekről és a befogadó a csatornákról. Látjuk, hogy mindennek a következményeként alakultak ki és alakulnak a meghatározó műsortípusok és azok a módszerek, amelyek alkalmazásával a csatornák közönséget (és reklámot) szereznek és befolyásolják (olykor manipulálják) nézőiket és hallgatóikat. A reklám, a hír és a tabloid korunk mediatizált nyilvánosságának médiaszövegekben megjelenő legfontosabb hordozója. A tanmenet zárógondolata annak felvetése, hogy a média által megjelenített (reprezentált) világnak mennyiben van köze a valósághoz (illetve a kultúra és értékrend konstruálójaként mennyiben képezi maga is a valóságot) - s ezzel - némileg tudatosabb formában vissza is térhetünk oda ahonnan elindultunk: vajon milyen módon működik, s hogyan hat ránk a mai világban a képi kommunikáció?2. Tanmenet   Ugrás a 2. tanmenethez >>>    Letölhető tanmenet (word formátum .rtf kiterjesztés) >>> A tanmenet második része (amelynek az alkalmazására esetleg csak évekkel az első rész után kerülhet sor) jóval kevesebb variabilitást enged meg a témák sorrendjét és tárgyalási mélységét illletően, mint a bevezető stúdium. A kurzust a formanyelv néhány alapkérdésével (nézőpont, montázs és jelentés, szerepjáték) indíthatjuk, feltételezve, hogy a tanulók átismételték a mozgóképi közlésmód alaptulajdonságairól és a mozgókép alapvető kifejező eszközeiről már tanultakat.  Azt követően, hogy a szövegek konstruálásáról, az ábrázolási kérdésekről már szó esett, rátérhetünk a mozgókép és a valóság kapcsolatának problémájára. A tabloidok - kibeszélő showk, a szappanoperák és "valóság"-műsorok, a hírek és a szórakoztató relaity-adások - szövegelemzése általában pontosan megmutatja, hogy miféle, a morális értékrendet megkérdőjelező illetve stabilizáló problémákkal, azok milyen narratívába foglalt keretezésével van dolga a nézőnek akkor, amikor látszólag a való világ eseményeivel, figuráival találkozik a képernyőn. Másfelől azt is, hogy a hiteles alkotások akkor is a valóságot mutatják, ha a mese vagy a filmköltészet eszközeivel élnek (mint pl. Huszárik Elégiája, Magyar Büntetőexpedíciója vagy a Fellini-filmek jó része).  A tanmenetben elérjük azt a pontot, amikor a mozgókép hagyományos értelemben vett kultúrájáról lehet szó: a magaskultúra és a tömegkultúra filmbeli leképeződése (a posztmodernig legalábbis) elég világosan megmutatja azt a két jellegzetesen eltérő személeteti és funkcionális módot, amely a mindig is velünk élő, tömegeket érintő és izgató, feloldhatatlan őskonfliktusokra adható műfaji alkotásokban fogalmazható, másfelől a személyes világfelfogás autentikus és ismételhetetlen szerzői műveiben ragadható meg.  A sztár-rendszer tárgyalása - amely a filmiparban alakult ki, de összetett jelenségként áthatja napjaink tömegkultúráját - vezethet át a gimnáziumi médiaismereti anyag alapkérdésének, a tömegkommunikáció hatásának felvetéséhez. A tanulóknak azt kell elsősorban megérteniük, hogy miért tevődött át napjainkra a médiahatás vizsgálata a szövegről az olvasatra, miért szól a befogadás ill. a használat mód vizsgálata elsősorban a közönségről. Ezt követően azonban a globális média és a médi etikai-jogi környezetének tárgyalásával vissza kell kanyarodnunk a média társadalmi szerepének meghatározásához.  Mozgókép-és médiaismereti tanulmányaink végén röviden kitekinthetünk az új médiumok világába: az interaktivitás, a hálózati kommunikáció ma még nem pontosan belátható módon, de alighanem gyökeresen átalakítja majd a nyilvánosságnak azt a terét, amelyet későmodern nyilvánosságként leírtunk.Mivel a kerettantervben kövteleményként előírt tematika láthatóan szinte szétfeszíti a biztosan rendelkezésre álló órakereteket, alapvető, hogy miféle tanórán kívüli kreatív módszereket alkalmazunk majd. Ebben komoly segítség a feladatgyűjtemény, amely az óratervezés alapeszköze lehet.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek