Mozgóképkultúra és médiaismeret tanmenetvariáns
2004/07/11 18:21
1663 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Egy lehetséges tanmenetváltozat, amely az Oktatási Minisztérium kerettantervérnek figyelembe vételével és a Korona Kiadó Mozgókép és médiaismeret 1-2. tankönyvének használatát feltételezve készült. A tanmenet szerzője Hartai László.

Ez a tanmenet annak az óratervfejlesztési programnak volt a kiindulópontja, amelynek keretében készültek a rovatban rendszeresen közlésre kerülő óratervek.  Néhány gondolat a tanmenetvariáns alkalmazásához 1. Tanmenet   Ugrás az 1. tanmenethez >>>    Letölhető tanmenet (word formátum .rtf kiterjesztés) >>>   Ez a tanmenet (amely lefedi a kerettantervben előírt tematikát és egyben a NAT követelményrendszerének is megfelel) mindennapi tapasztalataink, médiaszövegekkel telített környezetünk rsztvevő megfigyelésével vezeti be a közvetett kommunikáció tanulmányozását. A mediatizáció társadalom-és technikatörténetének legfontosabb pillanatait a képi kommunikáció felől indulva a mozgóképrögzítés és a mozi kialakulását nyomon követve haladhatunk a mozgóképi szövegek bizonyos szempontok szerint rokonságot mutató nagy csoportjainak (celluloid, videó vagy digitális, dokumentum és fikció, műfaji és szerzői) tárgyalása felé. (A tárgy követelményrendszere kiemelt szerepet szán a mozgókép médiumának. Részint a televízió és a film korunk nyilvánosságában betöltött tényleges súlya miatt, részben azért, mert a tárgy oktatása során szövegtani /formanyelvi/ alapismereteket kell fejleszteni. Mivel ezen képességek nélkül a szövegértés sem fejleszthető, a tárgy keretében nem foglalkozhatunk az összes médium formanyelvi alapozásával). A mozgókép médiumainak esetében olyan közlési móddal van tehát dolgunk, amely a kamerát és szerkesztés eszközeit használva a technikai képek és hangok reprodukciójával mutatja meg, idézi fel a valóságot -, ám éppen ezért gyakran zavarba ejtően "azonosnak" látszik azzal. Az elbeszélőt, a közlő embert nem is olyan egyszerű felfedezi a szövegekben. A formanyelv tanítása során elsősorban erre kell súlyt helyezzünk.  Az ábrázoló eszközök tanulmányozása során időről-időre olyan szövegeket, szövegrészleteket kell majd példaként mutatnunk (pl. híranyag, szappanopera-részlet, kibeszélő-vagy valóság-show) amely szövegként ugyanazokat a megformálási kódokat hordozza, amelyeket az egyedi művek, de érezhetően más "rugóra" járnak mint amazok, s láthatóan más a funkciójuk mint a mozifilmeknek, s különösen a szerzői filmnek. Ahhoz, hogy ezeknek a szövegeknek a működésmódját megérthessük, a modern társadalmi nyilvánosság, a tömegkommunikáció működésének okait kell megértenünk.A közvetett kommunikáció társadalom-és technikatörténetének meghatározó fordulatait felidézve láttuk, hogy a média mindig is alapvető társadalomszervező, termelési és egyben hatalmi eszköz volt. A mediatizált közlésmód sajátosságainak tanulmányozásához a haszonelvű, iparszerű működés ill. a média tulajdonviszonyai (és alapvető funkciói) mellett abból a indulhatunk ki, hogy a tömegkommunikációban a közlő (a médiaintézmény) és a befogadó (a közönség) között a kommunikáció alapjában véve egyirányú. Emellett kulcskérdés, hogy a médiaszövegek - sok áttételen keresztül ugyan -, de a közösség morális értékeinek hordozói, a befogadók reprezentánsai. A haszonelv, a funkciók és tulajdonviszonyok ill. a morális reprezentáció és az egyirányú kommunikáció együttesen meg is határozza a szövegek karakterét, s azt is, ahogyan az intézmény gondolkodik a célközönségekről és a befogadó a csatornákról. Látjuk, hogy mindennek a következményeként alakultak ki és alakulnak a meghatározó műsortípusok és azok a módszerek, amelyek alkalmazásával a csatornák közönséget (és reklámot) szereznek és befolyásolják (olykor manipulálják) nézőiket és hallgatóikat. A reklám, a hír és a tabloid korunk mediatizált nyilvánosságának médiaszövegekben megjelenő legfontosabb hordozója. A tanmenet zárógondolata annak felvetése, hogy a média által megjelenített (reprezentált) világnak mennyiben van köze a valósághoz (illetve a kultúra és értékrend konstruálójaként mennyiben képezi maga is a valóságot) - s ezzel - némileg tudatosabb formában vissza is térhetünk oda ahonnan elindultunk: vajon milyen módon működik, s hogyan hat ránk a mai világban a képi kommunikáció?2. Tanmenet   Ugrás a 2. tanmenethez >>>    Letölhető tanmenet (word formátum .rtf kiterjesztés) >>> A tanmenet második része (amelynek az alkalmazására esetleg csak évekkel az első rész után kerülhet sor) jóval kevesebb variabilitást enged meg a témák sorrendjét és tárgyalási mélységét illletően, mint a bevezető stúdium. A kurzust a formanyelv néhány alapkérdésével (nézőpont, montázs és jelentés, szerepjáték) indíthatjuk, feltételezve, hogy a tanulók átismételték a mozgóképi közlésmód alaptulajdonságairól és a mozgókép alapvető kifejező eszközeiről már tanultakat.  Azt követően, hogy a szövegek konstruálásáról, az ábrázolási kérdésekről már szó esett, rátérhetünk a mozgókép és a valóság kapcsolatának problémájára. A tabloidok - kibeszélő showk, a szappanoperák és "valóság"-műsorok, a hírek és a szórakoztató relaity-adások - szövegelemzése általában pontosan megmutatja, hogy miféle, a morális értékrendet megkérdőjelező illetve stabilizáló problémákkal, azok milyen narratívába foglalt keretezésével van dolga a nézőnek akkor, amikor látszólag a való világ eseményeivel, figuráival találkozik a képernyőn. Másfelől azt is, hogy a hiteles alkotások akkor is a valóságot mutatják, ha a mese vagy a filmköltészet eszközeivel élnek (mint pl. Huszárik Elégiája, Magyar Büntetőexpedíciója vagy a Fellini-filmek jó része).  A tanmenetben elérjük azt a pontot, amikor a mozgókép hagyományos értelemben vett kultúrájáról lehet szó: a magaskultúra és a tömegkultúra filmbeli leképeződése (a posztmodernig legalábbis) elég világosan megmutatja azt a két jellegzetesen eltérő személeteti és funkcionális módot, amely a mindig is velünk élő, tömegeket érintő és izgató, feloldhatatlan őskonfliktusokra adható műfaji alkotásokban fogalmazható, másfelől a személyes világfelfogás autentikus és ismételhetetlen szerzői műveiben ragadható meg.  A sztár-rendszer tárgyalása - amely a filmiparban alakult ki, de összetett jelenségként áthatja napjaink tömegkultúráját - vezethet át a gimnáziumi médiaismereti anyag alapkérdésének, a tömegkommunikáció hatásának felvetéséhez. A tanulóknak azt kell elsősorban megérteniük, hogy miért tevődött át napjainkra a médiahatás vizsgálata a szövegről az olvasatra, miért szól a befogadás ill. a használat mód vizsgálata elsősorban a közönségről. Ezt követően azonban a globális média és a médi etikai-jogi környezetének tárgyalásával vissza kell kanyarodnunk a média társadalmi szerepének meghatározásához.  Mozgókép-és médiaismereti tanulmányaink végén röviden kitekinthetünk az új médiumok világába: az interaktivitás, a hálózati kommunikáció ma még nem pontosan belátható módon, de alighanem gyökeresen átalakítja majd a nyilvánosságnak azt a terét, amelyet későmodern nyilvánosságként leírtunk.Mivel a kerettantervben kövteleményként előírt tematika láthatóan szinte szétfeszíti a biztosan rendelkezésre álló órakereteket, alapvető, hogy miféle tanórán kívüli kreatív módszereket alkalmazunk majd. Ebben komoly segítség a feladatgyűjtemény, amely az óratervezés alapeszköze lehet.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek