Multikulturális nevelés az Európai Unióban
Ferenczi Anita
2004/01/06 09:52
1028 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Tusa Cecília tanulmánya kísérletet tesz a multikulturalitás fogalmának értelmezésére. A szerző szerint a multikulturális nevelésnek a különböző nyelvek tanításán túl ki kell terjednie a kulturális sokszínűség megismertetésére. Az írás részletesen elemzi a multikulturális nevelés Európai Unióban betöltött szerepét, továbbá foglalkozik a nyelvoktatásnak a multikulturalitás kialakulásában betöltött szerepével.

Multikulturalizmus

(...) Sokan a multikulturalizmust kizárólag egy ország határain belül értelmezik az ott élő többségi és kisebbségi népek vonatkozásában. (...) Véleményem szerint ez elég szűk behatárolás. Ugyanis egy közös szempontrendszerű, azonos jogokkal rendelkező, hasonló célokat kitűző országokból álló európai közösségben ugyanúgy szükség van kölcsönös együttélésre, hiszen a határok politikai és gazdasági értelemben vett megszűnésével a különböző népek egymás mellett élésére kerül sor. (...) Ha nem egyazon társadalmat, hanem egyazon közösséget, jelen esetben az Európai Uniót vesszük figyelembe, a fogalom kiválóan értelmezhető különböző kultúrájú országok esetében is. (...) Az Európai Unió szemszögéből nézve a multikulturalitás nemcsak a kultúrák passzív egymás mellett élését, hanem azok aktív együttműködését, egymás segítését, tapasztalatok kölcsönös cseréjét jelenti.

Kulturális evolúció

(...) Csányi Vilmos szerint "az emberi kultúrák lényegében a szociális vonzódás, a kommunikációs kényszer és a tárgyszeretet által folyamatosan működtetett funkcionális szabályrendszerek." Ez a definíció három lényeges dolgot foglal magában: (1) az ember mint szociális, társadalmi lény szerepét; (2) a kommunikációt, azaz gondolataink, érzéseink, belső világunk kifejezésre juttatásának eszközét; (3) a ragaszkodást a minket körülvevő materiális, azaz tárgyi világhoz. Ebből is látszik, hogy a kultúra jóval több, mint adott nyelv és adott szokások rendszere. Egyetértek Csányi Vilmossal abban, hogy hibát követnek el a kultúra tanulmányozói, amikor a kulturális rendszerek helyett megelégszenek egyes kulturális jegyek, tárgyak, szokások és a nyelv tanulmányozásával. A kultúra teljes megértéséhez ezek összességét kell vizsgálni, és a tökéletes megértés érdekében azonosulni kell a kultúrával, azaz benne kell élni.

Éppen ezért a multikulturális nevelés feladatkörébe nemcsak a nyelvek oktatása és a kultúrák megmutatása tartozik a jövő Európájában, hanem az érdeklődés felébresztése is. (...) A német hallgatók ma már kevésbé tudnak elképzelni olyan három-, négy- vagy ötéves tanulmányi időszakot, amelynek keretein belül egy szemesztert ne töltöttek volna külföldön. (...) Ez a tendencia a francia egyetemeken is érezhető. Itt a nyelvszakosok esetében a nyelvtudás tökéletesítésének alapvető feltétele a külföldön eltöltött minimum egy szemeszter. (...) A kultúra az egymáshoz tartozás jele is, az egyén közösségvállalását fejezi ki. Pontosan emiatt nem megalapozott az emberek azon félelme, hogy a több nyelv tanulása, több kultúra megismerése a gyerekeket eltávolítja saját kultúrájuktól, illetve összezavarja őket. Ennek ellenkezője az igaz, vagyis a diákok nyitottak az idegen kultúrákra, hiszen ez teszi lehetővé számukra a különböző kultúrák összehasonlítását. (...)

A multikulturalitás szerepe

(...) Európa több ezer éves múltra tekint vissza, és nemcsak nyelvileg, hanem kulturálisan, szokás- és hagyományvilágában, vallásában is sokszínű, változatos. A multikulturalitás nem akadály a népek közti közeledésben, hanem lehetőség az új megismerésére, befogadására, elsajátítására. Lehetőség a tanulásra, a fejlődésre, újszerű kapcsolatok kialakítására. Európa multikulturalitását nem a fejlődés vagy együttműködés gátjának kell tekinteni, hanem meg kell tanulni vele együtt élni, illetve az általa nyújtott lehetőségeket kihasználni.

A multikulturális nevelés célja és sajátosságai

A multikulturális oktatás-nevelés többnyire két vagy több kultúrát is felölelő formális oktatást jelent. Arra törekszik, hogy a tanulók megtanulják kezelni azt a sokszínűséget és különbözőséget, mellyel a nemzetközi közösségekben találkoznak, illetve olyan kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, melyek a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák. (...) A multikulturális neveléssel megakadályozható bizonyos csoportok marginalizálódása, az előítéletek kialakulása, illetve több kultúra közvetlen találkozása esetén a csoportközi konfliktusok nagy része. A különböző kultúrákról szóló ismeretek átadásával pedig az idegen kultúrák mellőzése és elutasítása is kiküszöbölhető. (...) A multikulturális nevelés szerepe a migráció kapcsán merült fel először.

A hazájukból elvándorlók szembesültek azzal a problémával, hogy nem értették befogadó országuk szokásvilágát, s a befogadók is gyanúsan figyelték az ő rituáléikat. Ezt kiküszöbölendő történtek olyan kezdeményezések, hogy a bevándorlók és a letelepedési engedéllyel rendelkezők beilleszkedését nyelvi képzéssel egybekötött kulturális oktatással könnyítsék meg, illetve segítsék elő. Ezek a törekvések később intézményesített formát öltöttek, és már nemcsak a többség nyelvét és kultúráját kínálták fel a kisebbség számára, hanem a kisebbség is lehetőséget kapott, hogy népét, nyelvét és kultúráját képviselhesse a "vendégországban". (...) A migrációs hullám az Európai Unió bővülésével erősödik, a kultúrák pluralitása megsokszorozódik az Unió közösségén belül, így a multikulturális nevelés szerepe is megnövekszik, mintegy válaszul szolgálva az előbbi jelenségekre. (...)

Képzési programok a multikulturális oktatás jegyében

A sokszínűség és az egységesítés dilemmája

Az oktatás és képzés szerepe felértékelődött az Európai Unióban. A tagállamok nemrégiben elfogadták az európai oktatási és képzési rendszerek közös jövőbeli céljait meghatározó dokumentumot, amely hazánk számára több feladatot is megjelöl. Az Unió célja, hogy megalapozza és fejlessze a minőségi oktatást és szakképzést. A programok pályázati rendszerben, nagy összegekkel támogatják a tagállamok közötti intézményközi együttműködést, a személyi és szakmai kapcsolatok kiépítését. (...) Az EU-szerződés értelmében megtartandó az oktatási rendszerek sokszínűsége, s ez nemcsak igény, hanem a gyakorlatban is így működik. Ám hiába kínálunk diákjainknak különféle lehetőségeket a külföldön eltöltött szemeszterekre, ha kinti tanulmányaikat nem fogadják el itthon. Amíg az elfogadási rendszereket legalább minimális szinten nem egységesítik, azaz a tanulmányok nem kompatibilisek, addig hiába nyílik lehetőség a külföldi, ösztöndíjas tanulmányokra. (...)

Uniós támogatási programok az oktatatásban

Az Európai Unió többféle, eltérő anyagi támogatottságú és eltérő célcsoportú programot kínál az európai tapasztalatszerzés, kulturális tanulás és mobilitás elősegítésére. A magyar oktatási intézmények az elmúlt egy-másfél évtized alatt számos európai oktatási programba kapcsolódtak be, jó néhány modern nemzetközi oktatási programot honosítottak meg. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar iskolákban megindult a demokrácia gyakorlásához szükséges készségek, az aktív környezettudatos magatartás fejlesztése vagy a konfliktuskezeléshez szükséges készségek kialakítása.

Az európai tanár- és diákcsereprogramok révén egyre több tanár és diák ismerkedett meg az európai iskolák mindennapjaival, és vált kézzelfogható valósággá számukra ez európai dimenzió. (...) A Socrates-program szerint az oktatás minden szintjén ki kell fejleszteni az európai dimenziót abból a célból, hogy erősödjék az európai állampolgárság eszméje. E tevékenység során a tagországok kulturális örökségére kell támaszkodni. A Leonardo-program az Unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzés szintjének a piaci igényekhez való igazítása, minőségének fejlesztése. (...)

E két területet egészíti ki az Erasmus egyik alapprogramja, amely a művészetek terén tevékenykedőket segíti a külföldi tapasztalatok szerzésében. (...) Az Ifjúság 2000-2006-program keretében érvényesülnek a közösség ifjúságpolitikai törekvései. Az Európai Unió ösztönzi a 15-26 éves fiatalok mobilitását és az ifjúsági cseréket. Az Ifjúság 2000-2006-program pénzügyi támogatást nyújt a csoportos ifjúsági csereprogramokhoz, ifjúsági önkéntes szolgálatokhoz, helyi ifjúsági kezdeményezésekhez és egyéb fejlesztő programokhoz.

Az Európai Unió nagy kihívásokat állít hazánk elé politikai, pénzügyi-gazdasági, oktatási téren egyaránt. Az egyes ember legfőbb feladata mégis a többkultúrájú Európa megismerése és elfogadása. Ez a megismerni vágyás, a nyitottság, illetve nem utolsósorban a tolerancia terén kíván tőlünk változásokat. Minden népnek, amely csatlakozik az Európai Unióhoz, el kell fogadnia a másságot, az idegen kultúrát, illetve azt a tényt, hogy az emberek közötti kommunikációhoz idegen nyelvek tanulására van szükség.

  • Cikkünk Tusa Cecíliának az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat decemberi számában megjelent tanulmánya alapján készült.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek