Munkaügyi különbségek az EU régi és új tagjai közt
Farkas László
2003/11/13 00:00
716 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Többet dolgozunk, mint az európaiak

Hosszabb a munkahét az EU-hoz májusban csatlakozó és a jelölt országokban, viszont sokkal több nőt foglalkoztatnak vezető beosztásban, derül ki egy munkaügyi felmérés nemrég közzétett adataiból.

A munka- és életkörülmények javításáért dolgozó, dublini székhelyű európai alapítvány kezdeményezésére az EU új, 2004-ben belépő tagországaira és a várhatóan 2007-ben csatlakozó tagjelöltekre jellemző munkaviszonyokat vizsgálták, összehasonlítva a feltárt információkat a mai, bővítés előtti EU adataival. A felmérés szerint a 13 országban hosszabb a munkahét, mint az EU-ban - 44,4 óra a 38,2 órás európai uniós átlaggal szemben. A csatlakozók gazdasága kevesebb munkaerőt foglalkoztat a szolgáltatóiparban - az arány 47:66 az EU javára. Minden ötödik foglalkoztatott a mezőgazdaságban dolgozik, míg az EU-tagállamokban csupán minden huszadik személy foglalkozik mezőgazdasági munkával.

A csatlakozó országok dolgozóinak körülbelül 40 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelyén egészségét és biztonságát kockáztatja, míg az EU-ban a foglalkoztatottaknak mindössze 27 százaléka van erről meggyőződve. A tanulmány nagy eltéréseket jelez az EU-tagországok és a jövendő tagok között az alkalmazottak nemét illetően is. A csatlakozók tömbje nagyobb arányban foglalkoztat nőket (46 százalék), mint az EU (42 százalék). A hölgyek ráadásul sokkal több szakterületen és beosztási szinten vannak jelen, és többen töltenek be vezetői funkciót (37 százalék), mint az Unióban (34 százalék).

A tagjelölt országok polgárai általában többet dolgoznak, mint a nyugat-európaiak. Ezt állapította meg a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó, dublini székhelyű uniós ügynökség (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions).
Az ügynökség átfogó, kérdőíves felméréseken alapuló tanulmánya szerint a tizenkét jelölt államban átlagosan 44,44 óra a tényleges heti munkaidő, míg az EU-ban csupán 38,19.

Ezzel összhangban térségünkben majdnem kétszer akkora a hetente 45 óránál többet dolgozók aránya, mint a tizenötökben (21 helyett 38 százalék). A 29 óránál rövidebb munkahétnél fordított az arány: a jelölt országokban 10, az EU-ban 16 százalék az ilyen rövid időt dolgozók aránya. Ez nem utolsósorban azzal függ össze, hogy a részidős foglalkoztatás sokkal kevésbé elterjedt Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén. Míg az EU-ban az alkalmazottak 18 százaléka részidőben dolgozik, addig a tizenkettek esetében ez a szám mindössze 8 százalék. Magyarországon ez a ráta még kisebb, mindössze hat százalék.

Persze az egyes államok között is nagy eltérések figyelhetők meg a ledolgozott órák számát illetően. A szlovének nem egészen 40, a lengyelek viszont átlagosan több mint 45 órát töltenek munkával minden héten. Magyarország 42,9 órás mutatójával a regionális középmezőnyben helyezkedik el. Az egyes ágazatok közül a mezőgazdaságban regisztrálták a leghosszabb tényleges munkaidőt (52 óra hetente), az egyéb szolgáltatások kategóriájában viszont csupán 37,12 a térségi átlag. A foglalkoztatási kategóriák közül az önálló foglalkozásúak adtak számot a leghosszabb munkaidőről mind az uniós, mind a jelölt országokban.

A munkába való utazással eltöltött idő hazánkban a leghosszabb. A felmérés szerint a magyar munkavállalók naponta átlagosan 51,2 percet töltenek utazással, ami a legrosszabb eredmény, és jó öt perccel haladja meg a térségi átlagot. Az uniós polgárok itt is jobb helyzetben vannak: ők átlagosan csak 37,5 percet fordítanak egy nap során a munkahely és az otthon közötti utazásra

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek