Munkavállalás az EU-ban
Szendrei Judit
2003/08/07 15:16
854 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bár a jelenlegi uniós tagállamok csatlakozásunk után még hét évig korlátozhatják a magyar munkaerő szabad munkavállalását, az országok jó része nem él ezzel a megszorítással. Jövő májustól kezdve így számos európai országban szabadon elhelyezkedhetünk. Persze, ehhez előbb meg kell találnunk azt a bizonyos kihagyhatatlan állásajánlatot...

A csatlakozás után a tagállamok legfeljebb hét évig állíthatnak korlátokat a magyarországi munkavállalók előtt, de az ötödik év vége után ezek csak abban az esetben tarthatók fenn, ha az adott tagállam komoly munkaerő-piaci gondokkal küzd. A tizenötök nagy része liberális migrációs politikát helyezett kilátásba: Írország például feltétel nélkül megnyitja munkaerőpiacát, több tagállam Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Spanyolország pedig csak a védintézkedések lehetőségét tartja fenn. Görögország és Olaszország szintén kész a magyar munkavállalók fogadására, két éven túli korlátozások csak Ausztria és Németország, illetve Belgium és Finnország részéről várhatók.

A jogi akadályok megszűntével, illetve enyhülésével már "csak" találni kellene egy jó állást az unióban. A csatlakozás ugyanis önmagában jelenti azt, hogy tálcán kínálnák fel nekünk a jobbnál jobb munkahelyeket, a hazai szokásokhoz hasonlóan természetesen a munkavállaló feladata lesz, hogy megtalálja a neki tetsző állásajánlatot, munkáltatót.

A külföldi állást megcsípni vágyó honfitársainkat ebben két munkaerő-közvetítési illetve tanácsadási rendszer is segíti majd a jövőben: a brüsszeli központú EURES rendszer mellett egy hazai hálózathoz, az Eurofithez is fordulhatnak az érdeklődők. Az előbbi, http://europa.eu.int/eures/index.asp címen elérhető internetes adatbázisban napi frissítéssel angolul, németül és franciául jelennek meg a 15, illetve jövő májustól 25 tagállam aktuális üres álláshelyei, de felkerülnek az álláskeresők pályázatai, valamint további, a munkavállalást és letelepedést segítő társadalombiztosítással, adózással és idegenrendészeti szabályokkal kapcsolatos információk is.

Az adatbázishoz és a másik tanácsadó rendszer, az Eurofit (Európai Foglalkoztatási Információs Tanácsadó) információihoz az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regionális irodáiban lehet majd hozzáférni, illetve bejelentkezni. Az irodákban emellett szakmacsoportokat és 400 különböző szakmát bemutató videofilmek, CD-k és rövid pályaleíró anyagok, valamint képesség- és alkalmassági vizsgálatok, személyiségtesztek is segítik az érdeklődőket.

Ha az adatbázisokból, vagy más úton sikerült valamilyen állást, pozíciót kinézni, akkor a munkavállalónak itthon nincs is más dolga, a külföldi munkavállaláshoz ugyanis egyetlen magyar hatóságtól vagy szervezettől sem kell engedélyt kérni. Az átmeneti időszakban a jelenlegi tagállamok továbbra is előírhatják, hogy a magyar munkavállalók munkavállalási engedélyt szerezzenek be, az engedély beszerzésének kötelezettsége azonban a legtöbb helyen a foglalkoztatót terheli. Egyes tagállamok akár el is tekinthetnek ettől, és egy regisztrációt követően szabadon dolgozhatnak a külföldről érkezők. Ha valaki három hónapnál hosszabb időre szeretne elhelyezkedni, ahhoz viszont tartózkodási engedély szükséges.

A munkaerő szabad áramlása komoly adminisztratív korlátokba nem ütközik, többnyire hasonló követelményekkel szembesül az uniós állampolgár, mint ha otthon szeretne munkát vállalni. Eszerint két fontos teendője van: bankszámlát kell nyitnia, illetve helyenként adókártyát szükséges kérnie, máskülönben akár 60 százalékot is levonnak a fizetéséből. A fentieken kívül néhány országban személyi számot, illetve társadalombiztosítási kártyát is be kell szerezni. A gyakorlati ügyintézés okozhat nehézségeket, a legtöbb helyen azonban igyekeznek megkönnyíteni a más tagállamból jövők elhelyezkedését.

Nyugdíj

A külföldön munkát vállalók magyarországi jogviszonya, hazai biztosítása és nyugdíjjáruléka aszerint alakul, hogy az illető országgal van-e szociális biztonsági egyezménye Magyarországnak. Ha a két ország nemzetközi szerződésben megállapodott, akkor az egymás területén töltött munkaviszonyokat úgy tekintik, mintha azt a munkavállaló a saját országa területén töltötte volna el.

A nyugdíjba ugyanúgy beleszámít a ledolgozott idő, illetve, ha a munkavállaló megbetegedik, akkor ugyanazt az ellátást kapja, mint a fogadó ország állampolgára. A közösségi országok cégeivel végzendő távmunka esetén a hazai munkavállaló továbbra is a magyar Munka Törvénykönyve szabályozása alá tartozik majd, annak ellenére, hogy a munkáltatója például egy német cég. Amennyiben nem kapja meg a fizetését, a munkavállaló fordulhat német, de magyar bírósághoz is.

Adót az uniós munkavállalóknak abban a tagállamban kell fizetniük, ahol munkát végeznek. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azonban a két tagállam között ingázók, illetve a több tagállamban munkát végzők gyakran a lakóhely szerinti tagállamban fizetik be a személyi jövedelemadót.

A szabad munkavállalást korlátozó átmeneti időszak alatt és után a magyar munkavállalót ugyanúgy kell kezelni, mint bármelyik jelenlegi tagállam állampolgárát: eszerint tilos megkülönböztetni, vagyis nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást, mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgár. A gyakorlat ettől ugyanakkor eltérhet, a tapasztalat szerint ugyanis az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országból érkező munkavállalót - jogilag megtámadhatatlan egyéni megállapodás szerint - a piacinál valamivel alacsonyabb bérért alkalmazzák.

A szakképzettségbeli, illetve szakképzettség elismerési gondok miatt ugyanakkor a magyar munkavállalóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a bérezési lista végére kerülnek. Az orvosok, ápolónők, szülésznők, fogorvosok, építészek, jogászok végzettségét alapvetően elismerik a tagállamok, az egyéb végzettségeket pedig egy általános honosítási rendszer szerint lehet elfogadtatni.

Az unión belül, más tagországban elhelyezkedőknek joguk van családtagjaikat (házastársukat, szüleiket, illetve 21 év alatti vagy eltartott gyermekeiket) is magukkal vinni. A családtagokat ebben az esetben a munkavállalóval azonos jogok illetik meg.

Képek

  • www.jobpilot.hu/content/ journal/EU
  • www.manpower.co.uk/contact/ default.asp

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek