Myrai Szent Miklós - A jánosréti Miklós-főoltár
2003/11/28 20:49
1680 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az egyházművészetnek Magyarországon is kedvelt témája volt Szent Miklós, Myra Kr.u. 343 körül elhunyt püspöke (a későbbi Mikulás), akinek csodás tetteiről régebben leginkSább a Legenda Aurea ("arany legenda") című, 13. sz. végén Jacopo da Voragine által összeállított latin nyelvű legendagyűjteményben olvashatott az, aki tudott olvasni.

Az egyházművészetnek Magyarországon is kedvelt témája volt Szent Miklós, Myra Kr.u. 343 körül elhunyt püspöke (a későbbi Mikulás), akinek csodás tetteiről régebben leginkább a Legenda Aurea ("arany legenda") című, 13. sz. végén Jacopo da Voragine által összeállított latin nyelvű legendagyűjteményben olvashatott az, aki tudott olvasni.

Az írástudatlan tömeg azonban a Biblia Pauperum mintájára csupán különböző képsorozatokról ismerhette meg kedves szentjének híres cselekedeteit és csodás tetteit. Ilyen képsorozatok voltak a magyarországi elterjedtségükhöz képest csekély számban fennmaradt szárnyas oltárok, melyek közül több a szent csodáit ábrázolja.

Legismertebb közülük a Magyar Nemzeti Galériában látható jánosréti (ma Lučky - Szlovákia) templom Miklós-főoltára, mely 1476 táján a templom védőszentjének tiszteletére készült. A főoltár alkotóját név szerint nem ismerjük, a művészettörténészek erről a művéről Jánosréti Mesternek nevezték el.

A forgatható oltárszárnyak belső felén nyolc képben a szent legendájának legismertebb jelenetei láthatók. A bal szárny bal felső képe az elszegényedett, koldusruhába bújt nemest ábrázolja, aki éppen megköszöni Miklós püspöknek az aranyakat, mellyel megakadályozta, hogy lányait prostitúcióra kényszerítse.

A jobb felső kép kontaminációval két csodás eseményt foglal egybe. Az egyik a viharba került hajósok megmentése, melynek köszönhetően Szent Miklós a hajósok védőszentje lett, a másik Diana istennő kultuszának üldözése és szent fájának kivágása miatti bosszújának lelepleződése, az égő-robbanó olaj tengerbe öntése. A két alsó kép, Miklós püspök ökumenikus voltát szimbolizálva, egy zsidótól korábban pénzt kölcsönző keresztény hamis esküjét és a botjába rejtett aranyak csodáját ábrázolja.

A szárnyas oltár jobb belső tábláján a felső képek szintén összefüggő jelenetet ábrázolnak: a jobb felső kép egy zsidót ábrázol, aki Szent Miklós csodatévő erejében bízva a szent képmását vagyona őrzésére használja, és mikor meglopják, dühében megkorbácsolja a képmást. A bal felső képen pedig Szent Miklós megparancsolja a tolvajoknak, hogy adják vissza az elrabolt kincseket.

A bal alsó képen a három ártatlan katona megmentése látható, akiket a megvesztegetett helytartó juttatott hóhérkézre. Szent Miklósnak már a vesztőhelyen, az utolsó pillanatban sikerül - a legenda szerint tettlegességet alkalmazva - megmenteni az ártatlanokat, majd az elöljárót "nagyon megdorgálta, s miután megbánta bűnét, a főemberek kérésére megbocsátott neki."

Az utolsó képen a szent márványsírja látható, melynek fejrészénél "olajforrás, lábánál vízforrás fakadt, s mindmáig szent olaj izzad /a szent/ tagjaiból, mely sokak egészségét visszaadta."

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek