Nádasdy Kálmán
2004/12/02 12:27
1782 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Száz évvel ezelőtt, 1904. november 25-én Budapesten született Nádasdy Kálmán rendező, színházigazgató, színészpedagógus, műfordító.

A már életében legendának számító alkotó élete munkája során sokat tett Bartók és Kodály művészetének, a magyar zenének a megismertetéséért. Ő volt a realista operajátszás meghonosítója Magyarországon, de szép sikereket könyvelhetett el magának külföldön is. Rendezett prózai színházi előadásokat, operetteket, sőt még filmeket is. Az ő kezei közül került ki az első teljes egészében színes magyar film is, a Lúdas Matyi, valamint a Föltámadott a tenger. Tizennyolc éves volt, amikor lefordította Puccini 3 egyfelvonásos operájának A köpenynek, az Angelica nővérnek és a Gianni Schicchinek szövegkönyvét. Ennek kapcsán 1922-25 között rendező-gyakornoki állást kapott az Állami Operaházban. 1926-tól 1932-ig a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, Kodály Zoltán zeneszerzés-tanítványa. 1933-ban tért vissza az operaházhoz, ahol évtizedeken keresztül volt rendező, majd 1957-től főrendező, 1959-től 1966-ig pedig mint igazgató tevékenykedett. 1948 óta a Színművészeti Főiskola tanára, 1964-1974-ig főigazgatója volt.

Tanítványainak nemzedékei még ma is nagy tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Anekdoták keringenek személye körül, ezekben ma is jelen van. 1952-57 között a Magyar Színház- és Filmművészeti szövetség elnöki tisztségét látta el. Fordított operalibrettókat és régi magyar szövegeket dolgozott át. Színpadra vitt prózai műveket, operetteket, operákat. Operarendezései a klasszikus hagyományt követték. Kedvelte a látványos, monumentális tömegjeleneteket. Olyan nagy külföldi társulatok is meghívták rendezni, mint a milánói Scala (1938), a velencei La Fenice (1938), a firenzei Maggio Musicale (1938-40), a bécsi Staatsoper (1950). Eközben a film felé is elcsábult néha, produkálva néhány igen jeles alkotást. 1945 előtt háromszor is állt felvevőgép mögött: először egy zenés film (Gül baba), aztán két lélektani, társadalmi dráma következett. Harsányi Zsolt háromkötetes, több évtizeden átívelő regényét 1941-ben vitte filmre. A Magdolna címszerepét Lázár Mária alakította. A pillanatnyi intuíció embere volt zseniális ötletekkel, mégis egységes és mélyen átgondolt, lélektani mélységekig hatoló koncepcióval, mivel színpadra tudta állítani a különböző stíluskorszakok operáit. Leginkább Puccini világában érezte magát otthon, melynek világviszonylatban is egyik legjobb ismerője volt. A legapróbb részletekig kidolgozta a színészi játékot, ugyanakkor azonban sokat ráhagyott az énekesek rögtönzőképességére és átélésére is. Egyaránt tökéletes biztonsággal vezette a szólistákat és a tömegeket. Rendezéseit a mű világos és a kornak szóló értelmezése határozta meg. Ezért a zenében és a szövegben megfogalmazott drámát helyezte az előadás középpontjába. Minden munkájának kiindulópontja természetesen maga a zene. A realista operajátszás kiváló képviselője, egyéni felfogású művész, rendezői módszere hatásosan és eredményesen ragadja meg az egyes szereplők és a kórus színészi feladatait.

Pályája utolsó rendezéseiben (A kékszakállú herceg vára, Trisztán) közeledett a leginkább a mai stílusokhoz, így az új bayreuthi eszmékhez. Dolgozott a Nemzeti (1938, 1946-49, 1954-55, 1959, 1962), a Fővárosi Operett- (195-51), a Vidám és a Madách Színházban (1951). 1966-ban nyugdíjba vonult, de haláláig rendezett az Operaházban és az Erkel Színházban. 1980. ápr. 17-én halt meg Budapesten. Hatása annyira modernnek bizonyult, hogy A Bohém életet még ma is az ő rendezésében játssza az Operaház. Születésének századik évfordulója alkalmából november 19-én, a pénteki előadás előtt Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház intendáns-főigazgatója ünnepi beszéddel tisztelgett a produkció színpadra álmodója előtt. Nádasdy 1937-ben a díszlettervező Oláh Gusztávval és a jelmeztervező Márk Tivadarral készítette el azt a legendás Bohémélet-előadást, amelynek ma is tapsolhat a közönség. Az ünnepi bemutató esti előadását Kesselyák Gergely vezényelte, a főbb szerepeket Kovácsházi István, Tokody Ilona, Busa Tamás, Hruby Edit, Szvétek László és Ambrus Ákos keltette életre.

Főbb rendezései

  • Mozart: Figaro házassága,
  • Verdi: Don Carlos,
  • Rossini: Tell Vilmos,
  • Puccini: Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Manon Lescaut,
  • Erkel: Hunyadi László,
  • Beethoven: Fidelio,
  • Kodály Z.: Székelyfonó,
  • Bartók B.: A kékszakállú herceg vár
  • a, Farkas F.: A bűvös szekrény,
  • Verdi: Otello,
  • Shakespeare: III. Richárd, Othello,
  • Móricz Zs.: Rokonok

Fordításai

  • Verdi: Simone Boccanegra (1937)
  • Borogyin: Igor herceg (1938)
  • Puccini: Manon Lescaut (1940)
  • Muszorgszkij: Borisz Godunov (1955)

Elismerései

  • Kossuth-díj (1950., 1954., 1965.)
  • Kiváló Művész (1952.)
  • A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje
  • A Magyar Állami Operaház örökös tagja

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek