Nagy Sándor afgán városa
2002/07/17 00:00
1428 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Két görög oszloptő a francia régészet afganisztáni nagy felfedezése. Balk, a régi észak-afganisztáni város közelében kerültek napvilágra és a legkonkrétabb bizonyítékai annak, hogy Nagy Sándor ott járt és meghódította az akkor Baktrának nevezett várost. Ez az első siker, amelyet az 1924 óta ott kutató francia régészek elértek azon törekvésükben, hogy a makedónoknak India felé való előre törésekor létrehozott városok pontos elhelyezkedését feltérképezzék.

A nagy hódító ott is járt


Baktra falai

Nem volt könnyű feladat, hisz a nehéz környezeti viszonyok mellett számítási hibákat is elkövettek és politikai nehézségek is akadtak szép számmal. 1924-ben Alfred Foucher, az első expedíció vezetője Balk fallal körülvett erődjében kezdett ásatni és nem talált semmit. Végül, kiábrándultan, Baktrát, a helyet, amelyet görög, római, indiai és perzsa források idéznek, egyszerűen délibábnak nevezte. Az 50-es években utódai sem értek el nagyobb eredményt. 1982-ben pedig a szovjet megszállás és a háború véget vetett mindenfajta kutatásnak.

Foucher tévedése tulajdonképpen számítási hiba volt. Azt hitte, hogy Balk erődjét pontosan az antik hellén város romjaira építették, holott itt is az történt, ami sok más helyen: az újat a régi mellé építették. A legutóbbi afganisztáni konfliktus befejeztével a franciák újra megjelentek a területen. Roland Besenval barátságot kötött egy helyi katonai parancsnokkal, aki a kutató nagy meglepetésére megmutatott neki két antik oszloptőt, valamint a helyet, ahol négy évvel ezelőtt találta azokat. Néhány hellén tárgy és egy szobor is tartozott a leletekhez. A régészek ásni kezdtek és azóta megtaláltak egy 2,3 méteres falmaradványt, és három, stukkókkal és rovátkákkal díszített pillért. A fal azonban későbbi korszakból származik.

A két oszloptő mindenesetre több mint elég az antik hellén város azonosításához. Nagy Sándor alatt - magyarázzák a régészek - a görögök egy sor várost építettek az egész perzsa birodalomban, mintha jelölni akarták volna hódításaik szakaszait. Ezek a városok részben katonai bázisként szolgáltak a meghódított területek ellenőrzésére, de kereskedelmi központok is voltak. Baktra a Selyemúton, azon a régi kereskedelmi úton épült, amely összekötötte a mediterrán világot India és Kína mesés országaival. Baktrát Kr. e. 2500-ban építették az árja népek az Oxus folyótól délre. A városban élt Zarathustra, a híres próféta is. Kr.e. 329-ben hódította meg Nagy Sándor, aki azért ment oda, hogy elfogja és megölje Beszót, a perzsa alkirályt, aki megölette Dareiosz királyt.

Baktra a hellén dinasztia székhelye maradt és virágzott Kr. u 1220-ig, amikor Dzsingisz kán teljesen megsemmisítette. Ötven évvel később Marco Polo már úgy írja le, mint holt várost. Baktra csak egy évszázaddal később kezdett újra élni, amikor Timur Lenk, aki Dzsingisz kán örökösének tartotta magát, meghódította a vidéket.

Baktrában Nagy Sándor megtalálta szerelmét, Roxanát, egy szépséges helyi nemes lányt, akit feleségül vett. De ugyanitt vesztette el makedón társainak megbecsülését is, mivel megpróbálta bevezetni a térdhajtást, ami a keleti rítus szerint az uralkodóknak kijárt. Itt próbálták detronizálni - siker nélkül - leghűségesebb társai.

(gluck)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek