Napjaink iskolai kihívásai
Ferenczi Anita
2005/06/14 15:11
538 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A gyakorló józsefvárosi pedagógus, Szontágh Pál írásában az elmúlt időszak néhány fontos, oktatáspolitikai viták tárgyát képező jelenségéről olvashatunk - olyan témák jelennek meg tanulmányában, mint a bukásmentesség, az értékelési kultúra, a hátránykompenzáció lehetőségei és a romaoktatás fővárosi problémái; most ez utóbbi témát tekintjük át részletesebben.

A romaintegráció kérdését a szerző meggyőződése szerint a nagyvárosokban - és elsősorban a fővárosban - kicsit más szemmel kell nézni. Minden nagyvárosban számos roma él, dolgozik, jár iskolába, és közülük a helyi átlagnál sokszorta nagyobb az önhibájukból vagy azon kívül a társadalom perifériájára szorultak száma. Ez a tény számos feladatot ad a szociális, munkaügyi, egészségügyi és oktatásügyi politikának egyaránt. A fővárosban élő romák döntő többsége valódi roma identitástudattal nem, legfeljebb a felszíni jegyek alapján történő diszkrimináció kiváltotta "dac-identitással" rendelkezik. Tapasztalatok szerint a Pest belső kerületeiben lakó romák iskolaválasztási motivációjában nemegyszer fontos tényező, hogy gyermekük osztályában, iskolájában, közvetlen környezetében ne legyen sok a cigány, elsősorban azt akarják, hogy gyermekeiket az iskola olyan ismeretekkel lássa el, amelyekkel sikeresek tudnak lenni a többségi társadalomban is. Ugyanakkor egyre nő azoknak a "magyaroknak" a tábora is, akik szintén elkeserítő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, s ugyanazok a szociális, egészségügyi, munkaügyi, oktatásügyi problémák vetődnek fel velük kapcsolatban is, mint a romákkal. Ebben az esetben a "roma vagy nem roma" kérdésnek egyre kisebb lesz a jelentősége.

Félő, hogy ha a roma integrációt a fővárosban is a vidéki mintára, a nyelvi és földrajzi szegregáció problémájaként értelmezzük, nem segítünk a városi romák valódi problémáin, s végleg lemondunk a szociálisan perifériára szorult városi "magyarokról". A fiatal roma származású szakember, Bogdán Péter szerint "a romák problémáit - és ez messzemenőkig vonatkozik az őket érintő pedagógiai módszerekre is - akkor lehet hatékonyan kezelni, ha nem a kulturális másságunkat, hanem az emberi azonosságainkat hangsúlyozzák. Ebből a szempontból lesz egyértelmű a többségi társadalom számára, hogy az ún. cigánykérdés nem "cigány", hanem szociális jellegű probléma. Ezzel a kiindulási alappal a velünk szemben megnyilvánuló, az etnicitást kiemelő előítéletek élét is tompítani lehet." Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a szociális problémák kezelésében éppen azokon a helyeken kapja a legkevesebb segítséget az iskola, ahol a problémák tömegesen fordulnak elő. Liskó Ilona 2001-es vizsgálati adatai alapján "a cigány tanulókat nagy létszámban oktató iskolák nemcsak a tanárok képzettsége tekintetében maradnak el az átlagtól, hanem a pedagógusok munkáját segíteni hivatott "asszisztencia" tekintetében is".

  • Cikkünk a szerzőnek az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat májusi számában megjelenzt tanulmánya alapján készült

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek