Néhány magyar és magyar vonatkozású évkönyv
Farkas Zoltán
2003/05/31 12:47
1934 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ebben a cikkben olyan évkönyvekről olvashatsz, amelyek fontos adatokat tartalmaznak a magyar középkorra vonatkozóan. Az idézetek révén az évkönyvi bejegyzések stílusával is megismerkedhetsz.

Pozsonyi évkönyv

Részlet a Pray-kódexből Pozsonyi Évkönyv (Annales Posoniensis). Az egyetlen ránk maradt magyarországi évkönyv. Neve onnan származik, hogy szövegét a Pray-kódex őrizte meg, amely 1813-ig a pozsonyi káptalan birtokában volt, azóta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A Pozsonyi Évkönyv 997 és 1203 közötti időszakra vonatkozó feljegyzéseket tartalmaz, 1187-ig leginkább országos jelentőségű eseményeket örökített meg. Ezen hírek egy része (pl., hogy Gellértet 1030-ban szentelték püspökké, Eufroszina királyné fogsága) más forrásokban nem található meg, ami nagyban emeli a Pozsonyi Évkönyv jelentőségét. Bizonyos részei nagy valószínűséggel az elveszett Pannonhalmi Évkönyv szövegét hagyományozták ránk, de az évkönyv, más helyeken szövegszerű megfeleléseket mutat a 14. századi krónikakompozícióval is.
Néhány, az évkönyvekre általában jellemző stílusú bejegyzés fordítása a Pozsonyi Évkönyvből:
"1000: Istvánt a magyarok királyává koronázták.
1019: Felszentelik Szent Adorján egyházát.
1024: Benedek pápa meghalt.
1030: Gellértet püspökké szentelik.
1031: Imre, István király fia meghalt."

Altaichi évkönyv

Altaichi Évkönyv (Annales Altahenses maiores). A 708-1073 közötti évek eseményeit tárgyaló évkönyv. 1032-ig szóló első részét különböző, részben ránk maradt forrásokból másolta össze a szerző. Második részét (1033-1073) egy németországi szerzetes állította össze 1075 körül, más források és saját értesülései alapján. Magyar szempontból e második rész a fontosabb, mert az 1041 és 1063 közötti tudósítások jelentős része magyar vonatkozású, elsősorban Szt. István, Péter, Aba Sámuel és I. András magyar királyok uralkodásának korszakából tartalmaz fontos információkat. Az évkönyv adatait a magyarországi szerzők a 14. századi krónikakompozíció készítéséhez is felhasználták, ennek mértéke azonban vitatott.
Az évkönyv helyenként kifejezetten hosszú, elbeszélő jellegű bejegyzéseiből néhány:

"1003. ... István magyar király sereggel ment anyai nagybátyja, Gyula király ellen, s miután őt feleségével és két fiával együtt elfogta, országát erőszakkal a keresztény hitre térítette.
1030. Konrád császár sereggel vonulván Magyarországra, Szent Albán születésnapján az éjszakát az altaichi monostorban töltötte. Visszatért pedig Magyarországról katonaság nélkül és minden eredmény nélkül azért, mert a sereget az éhínség gyötörte; a magyarok Bécset is elfoglalták..."

Fuldai évkönyv

Fuldai Évkönyv (Annales Fuldenses). Az évkönyv a 680 és 901 közötti időszakra vonatkozó adatokat tartalmaz, és a feltételezések szerint részben a fuldai (Németország) monostorban készült. Magyar szempontból a legfontosabb része a 882-től a 901. évig terjedő eseményeket tárgyalja. A nyugat-európai források közül a Fuldai Évkönyv számol be a legrészletesebben a honfoglalásról, annak közvetlen előzményeiről, illetve a magyarság Kárpát-medencéből indított kalandozásairól. Részlet a Fuldai Évkönyvből:

"894. Szvatopluk, a morvák fejedelme és minden hitszegés okozója, utolsó napját szerencsétlenül lezárta, miután emberi vérre szomjazva a vele szomszédos területeket csellel és ravaszsággal bejárta, utoljára is arra buzdítva őket, hogy ne a békét szeressék, hanem inkább maradjanak ellenségei földijeiknek. A magyaroknak nevezett avarok ebben az időben a Dunán túl kóborolva sok szörnyűséget követtek el. Ugyanis a férfiakat és az idős nőket mind egy szálig legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére barmokként magukkal hurcolva az egész Pannóniát teljesen kiirtva elpusztították."

Hildesheimi évkönyv

Hildesheimi Évkönyv (Annales Hildesheimenses). Az 1022-ben alapított, hildesheimi (Németország) Szent Mihály-kolostorban vezetett évkönyv, amely a világ kezdetétől 1137-ig tartalmaz információkat. Az Évkönyv szerzői nagyban támaszkodtak az ugyancsak Hildesheimben, a püspöki székhelyen 970-1043 között vezetett, mára elveszett évkönyvekre. Magyar szempontból különösen értékes része az Imre herceg haláláról szóló tudósítás, ugyanakkor az 1040-es évekről szóló híranyagának - mivel azt más kútfők felhasználásával a 12. században állították össze - terjedelme és forrásértéke csekélyebb az e korszakot tárgyaló 11. századi német forrásokénál. Részlet az Évkönyvből:

"14. indikció, 1031. ... Ugyanebben az évben a császár fia, Henrik király, aki egyben Bajorország hercege s István magyar király kölcsönös esküvel megerősítették a békét. Továbbá István király fia, Imre, az oroszok hercege, akit egy vadászaton vadkan hasított fel, siratni való módon szerencsétlenül járva meghalt. ..."

Orosz Évkönyvek

Nesztor Orosz Évkönyvek. Az ún. orosz Őskrónikát a kijevi barlangkolostor művelt szerzetese, Nestor dolgozta át és bővítette ki 1100 körül. Célja Oroszország történetének megírása volt olyan módon, hogy a keleti szlávok történetét összekapcsolta a világtörténelmi eseményekkel. Munkája a 'Múlt idők története' címet kapta, de csak későbbi átdolgozások formájában maradt fenn. Részlet az Évkönyvből:

"996. Vlagyimir békében élt a környező országok fejedelmeivel, a lengyel Boleszlavval, a magyar Istvánnal, a cseh Oldrichhal, és köztük béke és szeretet volt.
1000. Abban az évben követek jöttek a római pápától a cseh és magyar királytól."

Feladatok

1. Melyik az egyetlen ránk maradt, magyarországi keletkezésű évkönyv?
2. A magyar történelem mely korszakára vonatkozó információkat tartalmaz?
3. Melyik évkönyv számol be legrészletesebben a magyar honfoglalás eseményeiről?
4. Melyik évkönyvből értesülünk Imre herceg halálának okáról?

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek