Nem írom pennával... / De szablyám élivel... (2. rész)
Kormos Edit
2004/04/26 21:39
5555 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A 17. században egyre sürgetőbbnek érezték a kortársak a török uralom elleni fellépést. Zrínyi Miklós műveivel és hadjárataival (pennával és karddal) fogalmazta meg a magyar nemzet számára programját.

Egész Európát megrendítette, amikor Musztafa budai pasa selyemzsákba varrva elküldte Salm császári fővezérnek Zrínyi Miklós várkapitány fejét. A költő és hadvezér (epithehon ornans) dédunoka Zrínyi Miklós (1620- 1664) antik mintákat követve írta politikailag is nagy hatású eposzát. A dalmát eredetű Subich család a XIV. szászadban Nagy Lajostól kapta a Horvátországban fekvő Zerin vagy Zrin várát, innen a családnév. A Zrínyiek folyton harcban álltak a törökkel, mióta az fenyegette az országot. A család hírnevét és vagyonát a Szigetvárnál elesett horvát bán, Zrínyi Miklós alapozta meg. Az ő dédunokája a költő és hadvezér, aki Csáktornyán született.

Korán árvaságra jutott öccsével, Zrínyi Péterrel. Nevelését Pázmány Péter irányította. Tanulmányait a jezsuiták grazi, bécsi és nagyszombati iskoláiban folytatta. 1636-ban hosszabb itáliai tanulmányutat tett, itt tett szert alapos olasz műveltségére és ekkor alapozta meg könyvtárának olasz gyűjteményét. 1637-től Csáktornyán élt, állandó háborúskodásban állt a birtokait zaklató törökkel. A harmincéves háború második szakaszában, Zrínyinek Sziléziában kellett harcolnia a svédek, majd a Felvidéken I. Rákóczi György ellen, miközben a déli határon büntetlenül fosztogatott a török. A kényszerű testvérharc hatására érlelődött meg benne az a felismerés, hogy a magyarságnak a maga erejéből kell kiűznie a törököt. Ennek az elképzelésnek művészi megfogalmazását adja főműve, az 1645-46 telén írt Szigeti veszedelem.
1651-ben, a rendeknek ajánlva nyomtatatta ki.

Részletek Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem c. eposzának bevezetőjéből (1646)

"... az én professiom avagy mesterségem nem a poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam, mulatságért írtam, semmi jutalmat nem várok érette. ... Fabulákkal kevertem a históriát... Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam úgy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki históriát ír, elhiszi szómat."

Részletek Zrínyi Miklós: Tábori kis tracta c. művéből (1650)

"A hadsereg összeállításáról
1. Sok nemzetnél különb-különbféle szokások-, üdők- s alkalmatosságokra nézve különbözött az egész táboroknak a száma. ... Rendszerént két, három, négy annyi a gyalog, mint a lovas.
2. Mi azért egy egész táborban elégnek ítélünk 24.000 vitézt...
3. Mivel minden dolgoknak lelke a rend, a hadban is, kiben az egész haza java, sok ezer lélek megmaradása áll, ez legszükségesebb. Ezt a rendet teszik penig jó hadi tisztek s törvények. ..."

Zrínyi Miklós 1646-ban tábornoki kinevezést kapott. A következő évben már horvát bán, a déli végek főparancsnoka. Ekkor fogalmazta meg hadtudományi munkáját, melyben a hadsereg-szervezési alapelveit fektette le.

Részletek Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy c. művéből (1653)

"Tartozunk őrizni életünket, valameddig lehet tisztességgel, arra nézve, hogy hazánknak többet szolgálhassunk. De viszont a dicsősségnek törvénye az, hogy kévánjuk a halált, mikor életünk tovább tisztességes nem lehet. Azt mondja a török: Ja deulet basuma ia güzgün desüme, azaz: Avagy holló hasamra avagy tisztesség fejemre. Azért ne irtozzunk se a haláltul, se annak formájától. Es temetésünkről is mihaszna sopánkodnunk? Sok vitéz embereknek holló gyomra volt koporsója, annál inkább fenmaradt a nevek. Coelo tegitur qui non habet urnam, et undique and Superos tantundem est via."

A "Vitéz hadnagy" című munka Zrínyi véleményét, erkölcsi elvárásait összegzi. Méltó párja a korábbi "Tábori kis tracta" c. műnek, melyben a hadseregszervezést a finanszírozás és a szervezés oldaláról közelítette meg.
Hasonlóan a Szigeti veszedelem című műhöz, itt is vitéz ellenféléként, követésre alkalmas példaként jeleníti meg a törököt.

A "Vitéz hadnagy" kéziratában fennmaradt versek tömör summái Zrínyi erkölcsi alapelveinek.
A "Befed ez a kék ég..." több változatban készült, epigramma formában ismétli meg a prózai szöveg üzenetét.

A "Nem írom pennával..." kezdetű vers egyfajta "ars poetica", ellentét és párhuzam adja kifejező erejét.
Tökéletes önjellemzése politikusi énjének.

Részletek Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy c. művének kéziratában fennmaradt versekből (1653)

Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
Tisztességes legyen csak órám utolsó.
Akár farkas, akár emészszen meg holló,
Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

Nem irom pennával,
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek