Nemzetközi közgazdaságtan alapfogalmai
2004/12/10 15:08
731 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ahogy történelmünk során kialakult a családok közötti munkamegosztás, úgy jött létre a későbbiekben a nemzetgazdaságok közötti cserekereskedelem és munkamegosztás is.

Az egyes országok egészen eltérő adottságokkal rendelkeznek: más az éghajlatuk, mások a kulturális szokásaik, igényeik, különböznek a természeti erőforrással való ellátottságban... stb. Ezek a különbségek képezik a nemzetgazdaságok közti csere alapját. Világpiacnak nevezzük a nemzetközi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások valamint a nemzetközi kereskedelem szereplőinek összességét. A külpiac fogalma alatt pedig csak valamely vállalat (vagy vállalatok) külföldi üzleti tevékenységét, kapcsolatait értjük. Az export a termékek és szolgáltatások külpiacon való értékesítését, míg az import kifejezés a külpiacokról történő vásárlást jelenti. A nemzetközi kereskedelemben két alapvető és egymással ellentétes gazdaságpolitikai felfogás érvényesül. Míg az egyik a korlátozásoktól mentes kereskedelmet, a javak szabad áramlását hirdeti, addig a másik az állami beavatkozás szükségességét hangoztatja.

Ez utóbbit protekcionista gazdaságpolitikának nevezzük, melynek fő célja, hogy az állam közbelépésével megvédje a hazai gazdaságot a külfölddel szemben.Az állami beavatkozás eszközei lehetnek akár vámok, akár mennyiségi korlátozások (kontingensek), de bármilyen egyéb, a termékek és szolgáltatások behozatalára vonatkozó jogszabályi előírások is. A protekcionista gazdaságpolitika számos előnyt jelent a hazai gazdaság számára: nagyobb keresletet, így magasabb szintű termelést, több munkahelyet és védelmet a fejlődésnek induló ágazatok számára. Hosszú távon azonban problémákat is okozhat, hiszen egy olyan szerkezet állandósul, erősödik meg az adott, védett iparágban, amely nem feltétlenül a leghatékonyabb, és ezen felül adott ország más termékek importjánál is akadályokba ütközhet.

A szabadkereskedelem a fentiekkel ellentétben a legversenyképesebb termék vagy szolgáltatás eljutását segíti a fogyasztóhoz, és nem ad lehetőséget arra, hogy kevésbé jól működő struktúrák szilárduljanak meg egy iparágban. E modell szerint a szabadkereskedelem révén létrejövő verseny teremt gazdasági jólétet az egyes országokban, hiszen a verseny segítségével minden gazdaság annak a terméknek az előállítására fog szakosodni, amely termelésében neki valamilyen előnye van a többiekkel szemben. Egy ország külgazdasági kapcsolatairól, a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepéről a különböző nemzetközi mérlegek adnak kimutatást. A legegyszerűbb ezek közül a külkereskedelmi mérleg, amely csak a termékkivitelt és -behozatalt tartalmazza, míg a bonyolultabb szerkezetű mérlegek már az összes tőke és pénzmozgást is figyelembe veszik.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek