Nógrád vára
Érsek Dóra
2008/08/13 16:49
775 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Börzsöny hegység középső területén, egy széles nagy fennsíkú hegytetőt koronáznak meg Nógrád várának kőfalai. A magyar történelemben jelentős szerepet játszó erődítményről kapta nevét a Szent István által létrehozott királyság egyik területi egysége, Nógrád vármegye. Ismerkedjünk most meg a várral!
Nógrád vára

A Nógrád vagyis szláv nyelven Novigrád {Újvár} alapján feltételezik a történészek, hogy létezett egy korábbi erődítmény is, de ennek pontosabb helye nem ismeretes. Az Árpád-házi uralkodók alatt már több forrásban is szerepel a nógrádi királyi ispán, aki helyettesével, a hadnaggyal együtt vezette a véres kard körbehordozása, vagyis a hadjáratra hívó parancs után a fegyveres szabadokat, a várjobbágyokat. A középkori társadalom legalsó rétegét a földműveléssel és állattenyésztéssel, kisebb mértékben kézművesiparral foglalkozó várnépek alkották, aki termény és pénzadójukkal tartoztak szolgálni a várbelieket. 1284-ben jelentős változás történt a környékbeliek életében, mert IV. Kun László király a várbirtokot minden hozzá tartozó településsel együtt a váci püspökségnek adományozta oda. A korabeli források szerint a leggrandiózusabb építkezések Báthory Miklós püspöksége {1475 – 1506} alatt folytak a belsővár területén. Az itáliai építész vezette munkálatok súlyos terhét a váci egyházmegye jobbágyainak kellett viselniük. 

Bár Hunyadi Mátyás király kedvelte a humanista műveltségű főpapot, de a fényűző, tékozló életmódját élesen megbírálta. Miután többszöri figyelmeztetése nem járt eredménnyel, gondnokot állított a püspök mellé a következő szigorú utasítással: „Keményen megparancsoljuk, hogy személyünkben viselj gondot a váci egyházmegyére, nehogy ő {Báthory} amint szokta, alattvalóit szakadatlan zaklatásokkal elnyomja”. A fényes pompával elkészített épületek alig néhány évtized múltán a Budát 1541-ben meghódító törökök elleni végvárrá váltak, bennük Habsburg zsoldos csapatok állomásoztak. Alig három esztendő múltán azonban Mehmed budai pasa katonasága Visegrád és Vác bevétele után É-nak, Nógrád vára ellen fordult, amit a közeledő török hadak hírére a királyi őrsége harc nélkül feladott. A hódító pogány megerősítette a várat, sőt fallal övezték a mezővárost is, ahol fürdőt épített. 

A törökök felismerve a hely hadászati fontosságát, katonai körzet {szandzsák} székhelyévé tették. Helyőrsége a fennmaradt zsoldlista tanúsága szerint 214 főt számlált. A továbbiakban innen indultak rabló, pusztító portyáikra a török és tatár könnyűlovasok, akik egészen a gazdag bányavárosokig hatoltak.

Az igazhitűek uralma egészen 1594. tavaszáig tartott, amikor Teuffenbach generális és Pálffy Miklós vezette királyi seregek sorra foglalták vissza a nógrádi várakat. Nógrád alá érve rövid de igen heves tüzérségi tűz után, amivel rommá lőtték a falak egy részét, az ötödik napon sikerült a muzulmán helyőrséget a hadászati fontosságú vár feladására bírniuk. A budai várba bevonuló nógrádi béget a gyávaságán felbőszült pasa lefejeztette. A végvár a XVII. században is jelentős katonai fontossággal bírt, így a Habsburg császári ház zsarnoki uralma ellen támadó erdélyi seregek is megjelentek alatta. Korabeli feljegyzések szerint magyar helyőrsége ágyúlövés nélkül kaput nyitott előttük, sőt néhány vitéz csatlakozott is az ügyükhöz. 

1625-ben a lajstrom szerint Nógrád védőműveit 100 huszár, 200 magyar és 100 német gyalogos mellett 9 tüzér vigyázta. Második török megszállása 1663. novemberében történt, mikor Köprülü Ahmed nagyvezér serege előtt 27 napi ostrom után voltak kénytelenek kapitulálni a királyi zsoldosok. A győztes török sereggel tartott Evlia Cselebi diplomata és nagy utazó ezt írja róla: „E várnak környékét négyfelől egy ágyúlövésnyi távolságra alacsonyabb földek képezik, s a mélyebb helyeken mind viruló földek vannak. Azonban a vár maga egy síkság közepén az ég csúcsáig felérő magaslaton a kékes felhőkbe nyúlik fel, s egy tojáshoz hasonló csúcsos vörös sziklán, faragott kőből készült erődítmény, mely mindenfelé híres. Benn a várban egy magas torony van, mely a várra nézve, belső várat képez. 

Benne a kapitány palotáján, a raktárakon és a hadi szertárakon kívül más nincs. Eme vár körül vágott sziklaárok. Ebbe a belső várba egy délre néző kis kapu nyílik, amely előtt deszkahíd, amit csigákkal minden éjjel felhúznak, s a kapuhoz csatolnak.” A pogány uralmának az 1685. augusztus 19.-i nyári vihar alkalmával az öregtoronyba vágó villám vetett véget, ami felrobbantotta a puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ami által védhetetlenné vált a többi része is. Így a török őrség, vezérükkel a híres Csonka béggel elhagyta a rommá vált nógrádi erősséget és Budára vonult el. Védőműveit többé nem állították helyre, az időjárás által pusztuló köveit a környékbeli lakosság is nagymértékben bontotta. 

Bár 1949-ben feltárásokat végeztek a belsővár árkában, de nagymérvű helyreállítások csak az 1997-es esztendő óta zajlanak, melynek során védőtetőt kapott egy rondella valamint kiegészítették az Új-olaszbástyát is. Nem kutatták még a felrobbant belsővár területét, pedig itt lehetnek a legrégibb leletek, amik segíthetnek megismerni a sok százéves erődítmény ködbevesző történetét.

Kép

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek